Hírek

2012.11.08. 20:07

Zala megye fejlesztéséért

Keszthely - Az adottságokat figyelembe véve a megye jövőjét a „Zöld Zala” programra kell építeni – hangzott el csütörtökön azon a fórumon, amit Zala megye fejlesztési koncepciójának munkaanyaga kapcsán tartottak.

Sámel József

Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: a helyzetelemzés munkaanyaga elkészült, annak egyeztetése jelenleg zajlik, a lehető legszélesebb kör bevonásával. Ennek része a leendő járási székhelyeken lebonyolított fórumsorozat. A végleges tanulmányt november végéig kell jóváhagynia a megyei közgyűlésnek.

A helyzettel kapcsolatosan hangsúlyozta: az elmúlt évtizedben Zala megyében az országos átlagnál is kedvezőtlenebb mértékben jelentek meg a gazdasági hanyatlás hatásai, az országos átlaghoz képest is csökkent a termelés átlagos jövedelemszintje. Ennek okait külön is vizsgálni kell, ezt teszi a készülő elemzés is. Zalában az aprófalvas szerkezet mellett hátrányt jelent a százezres nagyváros – az úgynevezett pólus – hiánya – hangsúlyozta.

Ugyanakkor – folytatta –, előnyt jelent a természeti környezet és kincsei által adott vonzerő. Ennek hatása úgy is jelentkezik, hogy megfigyelhető a fiatalok elvándorlása a térségből, míg jelentős a közép- és időskorúak betelepedése, elsősorban Hévíz környékén. Kiemelte: Zala magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó rekreációs területeket adó megye szeretne lenni, a zöld iparra is támaszkodó városokkal, helyben is jó képzést nyújtó oktatási intézményekkel. A jövőt egy „Zöld Zala” programra kell építeni, aminek zászlóshajója a gyógyturizmus, de fontos részét képezik az ipari, logisztikai, mezőgazdasági fejlesztések, melyek a megye jelenlegi szak- és felsőfokú képzéseire, tudományos hátterére is támaszkodnak. Fontos cél lehet Keszthely térségében a sármelléki repülőtér működtetése is.

Dr. Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ igazgatója a Balatonról és Keszthely térsége jövőjéről ejtett szót a sajtótájékoztatón. Megállapította, hogy a jelentős gazdasági potenciál ellenére a Keszthely-Hévíz régió nem tudott az ország meghatározó növekedési pólusává válni. Ennek okát főként az erőforrás-működtetés, illetve -fejlesztés koordinációjának hiányosságaiban látja. Úgy fogalmazott, az önkormányzati rendszer átalakulása, a 2014-2020-as EU-s időszak tervezése kedvező alkalmat kínál arra, hogy ne pusztán szétfolyó „összefogást”, hanem a fejlődés érdekében valódi együttműködést kikényszerítő mechanizmusokat alakítsanak ki a térségben. Hozzáfűzte: fontos, hogy a balatoni régió az eddiginél nagyobb forrásokat kapjon.

Ezek is érdekelhetik