Kapnak is, meg nem is - Emelkedik az alapellátás finanszírozása

Mint dr. Kőrösi Lászlótól, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási főosztályának helyettes vezetőjétől megtudtuk, az emelés elsődleges célja az érintett körök jövedelmi viszonyainak javítása. A hírek 14 százalékos emelésről szólnak, ám mint a szakember kifejti, a helyzet ennél összetettebb.

- A finanszírozás mindhárom területen több csatornából tevődik össze, s az emelés ezek bizonyos elemeit érinti - kezd a részletekbe. - A háziorvosoknál két fő vonulat táplálja a kasszát, a fix díj, valamint a páciensek után járó kártyapénz. Az előbbi nem változik, a finanszírozás kétharmadát kitevő kártyapénz azonban valóban 14 százalékkal emelkedik.

A növekedés, az egész bevételre vetítve 9-10 százalékos. A felnőtt praxisok jelenlegi havi finanszírozása átlagosan 850 ezer forint, a vegyes körzeteké 950 ezer, tehát az emelés mintegy 90 ezer forint pluszt eredményezhet. Természetesen a praxisok nagysága, összetétele módosíthatja az emelkedés mértékét.

A fogorvosoknál az ellátandó lakosok után kapott fejkvóta alapösszege emelkedik 14 százalékkal. Ez eddig 34 forint 40 fillér volt, s novembertől 39 forint 20 fillérre változik. A praxisok a fogászati ellátásban még összetettebb képet mutatnak, van ahol fogszabályozással, fogágybetegségekkel, más szakellátásokkal is foglalkoznak, így itt még nagyobb szórás várható az emelkedés összegében. Átlagosan 40 ezer és 60 ezer forint közötti összegekre számíthatnak praxisonként a fogászati szolgáltatók.

A védőnői körzetek finanszírozása szintén kétcsatornás, a fix díj nem változik, az ellátandók után járó kvóta emelkedik 10 százalékkal. Ez nagyságrendileg 25-30 ezer forintot jelent körzetenként.

- A védőnők zömében közalkalmazottak, az ő fizetésüket alapvetően a bértábla határozza meg. Ettől azonban felfelé el lehet térni. E körben tehát a szolgáltatók (önkormányzatok) dönthetik el, miként gazdálkodnak az emeléssel.

A fejleményről kikértük az érintettek véleményét is. Elsőként dr. Sáska József megyei fogászati és szájsebészeti szakfelügyelő főorvosét.

- A kórházi orvosok nyári béremelésekor arról volt szó, hogy rendezik az alapellátásban dolgozók fizetését is, ennek mértéke 70-80 ezer forint lesz. A valóság azonban nem így fest. Döbbenetes, hogy az eleve gyengébben finanszírozott fogászati praxisokat ismét diszkrimináció sújtja.

Hogy ezt mire alapozza? Egy átlagos fogászati praxis havi árbevétele 550-650 ezer forint, tehát 200 ezerrel kevesebb, mint a háziorvosoké.

- A döntéshozók bizonyára úgy gondolkodtak, a fogorvosoknak azért adjunk kevesebbet, mert úgyis van bevételük a térítéses beavatkozásokból, majd abból kipótolják a keretet. Ez a nagy forgalmú, jól menő praxisoknál igaz is lehet, de Magyarországon jóval több a vergődő kispraxis, ahovan nem kopognak be az emberek fogat csináltatni, mert nem futja rá. A kamara számításai szerint legalább a duplájára kellene emelni a finanszírozást, hiszen a költségek, a rezsitől kezdve az anyagárakig hihetetlenül elszaladtak.

Továbbá: ha béremelésre fordítják a plusz pénzt, annak felét azonnal vissza is adják az államnak a bérterhek befizetésekor, s a maradékból is lejön még az iparűzési adó. E fizetési kötelezettség régi sérelme minden alapellátásban dolgozónak, hiszen közfeladatot látnak el, mégis úgy adóznak, mint egy profitorientált vállalkozás.

-  Ha mindent levonunk, alig marad több, mint 20 ezer forint, ezt lehet elosztani az alkalmazottak között... - folytatja dr. Sáska József. - De nem is nagyon tudják fizetésemelésre fordítani a pénzt a praxisok, ugyanis hatalmas az elmaradás a dologi kiadásokban. A közvélemény úgy tartja, a fogorvoslás jó szakma. De tudni kell, hogy az elmúlt három évben fogorvosból ment el a legtöbb külföldre, s ez bizonyára nem véletlen.

Mit szólnak a háziorvosok?

-  Bár már tíz éve kérjük, most történt meg először, hogy a finanszírozás azon részéhez nyúltak hozzá (az elszámolás alapját képező pont forintértékéhez), ami arányosan teríti szét a forrást - mondja elöljáróban dr. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke. - A gesztust értékeljük, első lépésként elfogadható, ám ragaszkodunk a folytatáshoz. Már csak azért is, mert érdemi béremelésre nem futja belőle. A mi számításaink szerint 70-80 ezer forintos bevételnövekedés várható a nagy létszámú praxisoknál. Ebből, az adóterhek levonása után az orvosnak és az asszisztensnek jó, ha nettó 20-20 ezer forint béremelés jut, már ha a praxisnak nincs adóssága, s nem kell másra költeniük a pénzt. Tudni kell, hogy az asszisztensek fizetése 108 ezer forint, s a háziorvosoknak sem jut több 110 ezernél... Aggodalomra ad okot, hogy a 2013-ra tervezett 8,5 milliárdos többletkeret csak az idei, első lépés jövőbeni fedezetét adja ki. Miből futja akkor az ígért második és további lépésekre? Mert ha a döntéshozók azt gondolják, hogy e novemberi kiigazítással elrendezték a háziorvosokat, akkor egy év múlva reálértéken ugyanott leszünk, mint most. Azt se gondolja senki, hogy a kormány most többlet pénzt ad az egészségügynek. Erről szó sincs, pusztán az egészségügyi kassza maradványának újraosztása zajlik. Az eszköztámogatásra pályázható pénzeknél képződött ez a keret.

Fogászati eszközök, aranyáron

A fogászati praxisok költségigénye igen magas, itt minden anyag, eszköz rendkívül drága - hangsúlyozza dr. Sáska József. A fúrók darabja például 800-1500 forint körüli, s ezekből nagyon sok fogy. A fúrógép turbina szára 200 és 300 ezer forint közötti, s ha csak a csapágyat akarják kicserélni, az önmagában 120 ezer forintot kóstál.

Hozzáteszi még, nem véletlen, hogy hazánkban legalább száz fogorvosi praxis üres, s Zalában sem lehet szakembert találni a falvakban nyugdíjba vonuló kollégák helyére.