Augusztus 20. - Programok Szent István királyunk napján Zala megyében (fotókkal frissítve)

FOTÓK - Augusztus 20. - Letenye

FOTÓK - Augusztus 20. - Nagykanizsa

FOTÓK - Augusztus 20. - Zalaegerszeg

FOTÓK - Augusztus 20. - Lendva

Zalaegerszegen mintegy ráhangolódásként augusztus 20. előestéjén kezdődtek az ünnepi programok a csácsi városrészben. A 76-os főútvonal melletti dombon álló Szent István- szobornál államalapító királyunk emlékére szerveztek műsort, többek között az Izsák ÁMK tanulóinak részvételével. Furján Gellért csácsi plébános köszöntője után a Csíksomlyóról érkezett Árvácska együttes fellépése következett – a magyarságról, hitről szóló érzelmes dalokkal. Aztán Ocsovai Grácián ferences plébános osztotta meg gondolatait az ünneplőkkel, s végül együtt mondták el Szent István litániáját. A műsor a Rád találtam együttes koncertjével folytatódott, majd tűzijáték zárta a napot.

A galériáért kattintson a képre!

Az ünneplés hétfő délelőtt a Jézus Szíve templomban szentmisével folytatódott, mely után a ferences rendház kertjébe vonultak a résztvevők. Péntek Imre költő, a Pannon Tükör főszerkesztője emlékezett meg beszédében államalapító Szent Istvánról. A diófa alatt álló asztalokon nemzetiszín szalaggal átkötött friss kenyerek sorakoztak, jelképükben az új kenyeret Andor Károly szerzetes, a szentendrei ferences gimnázium igazgatóhelyettese áldotta meg. Az ünnepség végén az új kenyérből megkínálták a kertben összegyűlt ünneplőket.

Nagykanizsán a hagyományoknak megfelelően a Nagykanizsai Fúvószenekar térzenéjével és az ünnepélyes zászlófelvonással délelőtt kezdődtek a programok. Az ünnepségen a város szülötte, dr. Járosi Márton energetikus, a hajdani nagy hírű gépipari technikum volt diákja mondott köszöntőt.

A galériáért kattintson a képre!

- Népünk évszázadokon át harcokban védte Európát - hangsúlyozta. - Tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Most az európai kultúra veszélybe került, és akármilyen kicsinyek is vagyunk, nekünk is újból harcolni kell érte. Vegyük észre, hogy az aktuális gazdaságpolitikai történések csak a hanyatlás felszíni jelenségei! Nekünk nagy királyunkhoz hasonlóan a lényeget kell felismernünk.

A köszöntő után a történelmi egyházak képviseletében Nyeste Pál piarista igazgató, Hella Ferenc református lelkipásztor és Deme Dávid evangélikus lelkész szentelte, illetve áldta meg az új kenyeret, melyet Cseresnyés Péter polgármester szegett meg.

Délután kulturális produkciók várták az ünneplőket, a kavalkád egyúttal a megújult Erzsébet tér tényleges birtokbavétele is volt. Cseresnyés Péter polgármester ennek kapcsán köszöntőjében azt mondta: a tér a közös munka és akarat jelképe lett. Hozzátette, hasonló együttgondolkodásra lesz szükség eztán is, mert csak az viszi előre a várost.

Csak együtt sikerülhet

Keszthelyen hétfőn fél 9-kor ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Szent István-napi ünnepség, ami az új kenyér megáldása után a megújult Fő téren folytatódott.

Ruzsics Ferenc polgármester itt elsőként az egykori kormányzó- helyettesre, vitéz Horthy Istvánra emlékezett, aki 70 éve, épp augusztus 20- án halt hősi halált egy repülőgép- szerencsétlenségben.

– Gyakran hangzik el az ének: Hol vagy Szent István király? – folytatta a városvezető. – Mindannyiunkban benne van. Találjuk meg, és élesszük fel újra Magyarországot, mert ez csak együtt megy.

Dr. Pálóczi Horváth András történész, régész István király és utódai nagyságáról szólt, leszögezve: a Szent István- i üzenet lényege, hogy csak erős hittel, szilárd erkölcsiséggel és kitartó munkával lehet maradandót alkotni és a nemzet jövőjét biztosítani.

Az ünnepséget a marcali Baglas Néptáncegyüttes műsora zárta.

A Szent Korona országa

Szent István gazdag örökségének egyik legfontosabb üzenete az összefogás – jelentette ki ünnepi beszédében Papp Gábor polgármester Hévízen.

– Törpék, jelentéktelen nemzet tagjai vagyunk, akik rendre felülértékelik magukat – ahogy ezt a nemzetközi média címlapjain néha olvashatjuk –, vagy dicsőséges, Istentől megáldott nemzet? – tette fel a kérdést a városvezető. A választ a londoni olimpia számsorával adta meg: sportolóink ugyanis nyolc arany-, négy ezüst- és öt bronzérmet szereztek, és ezzel fontos küldetést teljesítettek. Hozzájárultak ahhoz, hogy ez a sokszor hitehagyott, pesszimista nép ismét visszaszerezze önbecsülését.

Papp Gábor Szent Istvánt méltatva kiemelte: erős államot összetartó, nemzeti öntudattal rendelkezô polgárokból lehet kovácsolni. Mint mondta, István törvényei a korabeli Európa legemberségesebb szabályai voltak, amelyek jogbiztonságot teremtettek, s ennek hatására tömegek vándoroltak be Magyarországra. A polgármester ünnepi beszédében Hévízről is szólt.

– Büszkék lehetünk városunkra – fogalmazott –, hiszen nemcsak Hévíz épüléséért és felvirágzásáért dolgozunk, hanem felelősséggel viseljük a régióban betöltött gazdasági szerepünket is. Városunk hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország stabil tagja legyen az európai közösségnek, úgy, hogy közben nem feledjük soha, mi a Szent Korona országa vagyunk.

Az ország értünk, velünk épül

- Augusztus 20. az üzeni, belőlünk, mindannyiunkból épül a nemzet új háza, és erre mindig gondolnunk kell, mert egymás nélkül nem megyünk semmire - szögezte le a vasárnapi ünnepség szónoka, Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő Letenyén.

A galériáért kattintson a képre!

Majd Halmi Béla polgármester kitüntetéseket adott át azoknak, akik sokat tettek Letenyéért. Díszpolgár címet kapott posztumusz a már elhunyt dr. Bereczki László gyermekorvos, illetve felesége, dr. Molnár Etelka belgyógyász - az ünnepségen utóbbi vette át az elismerést. A köz szolgálatáért díjjal tüntették ki Cselényi József Attilát, Horváth Istvánt és Szabó Pált. Díszoklevelet kapott Halász Tibor, Horváth László és a Letenye SE utánpótlás csapata. A Tanító Öröksége-díjat posztumusz Solti Jenőnek adományozta az önkormányzat.

Zalakaroson 20-án 18 órakor volt a városi ünnepség a Szent István téren.

Lentiben hétfőn 8.30-kor a Szent Mihály templomban kezdődött a szentmise, majd államalapító királyunk szobránál, az ünnepségen Vigh László országgyűlési képviselő mondott beszédet.

Szüntelenül harcban

Augusztus huszadikát sokféleképpen nevezték a múltban, de egy a fontos: ilyenkor nemzeti büszkeségünket, összetartozásunkat ünnepeljük. Így fogalmazott köszöntőjében hétfőn Baracskai József, Zalaszentgrót polgármestere, aki a városi ünnepségen szólt arról is: ezúttal nemcsak az új kenyeret, de az új szőlőt is köszöntik a rendezvényen.

Dr. Pálfi Dénes, a megyei közgyűlés egykori elnöke, volt országgyűlési képviselő honfoglaló őseinkre és Szent Istvánra emlékezve kijelentette: pusztai nép voltunk, és részben az is maradtunk.

– A szó jó értelmében igaz ez, hiszen ma is szeretjük a természet közelségét, az országot és a zöld Zalát.

A szónok szerint pusztai nép maradt a magyar azért is, mert megőrizte szabadságszeretetét és harcosságát. Ám sajnos – tette hozzá – mi akkor is harcolunk, ha nincs ellenség, csak ellenfél van, akit pedig nem le-, hanem meggyőzni kellene.

Fesztivál köszöntötte még az új szőlőt is

Az államalapítás évfordulója mellett az új kenyeret és az új szőlőt is ünnepelték kétnapos programmal az észak-zalai városban.

A hagyományos augusztus 20-ai megemlékezést ezúttal egy szlovén–magyar pályázat segítségével bővítették fesztivállá. Az ötlet dr. Pálfi Dénestől, a Zalai Borút Egyesület fővédnökétől származik, aki azt szorgalmazta több beszélgetésben is Baracskai József polgármesternél, hogy a város fordítson nagyobb hangsúlyt a szőlészeti hagyományok ápolására.

Így a Jó bor – jó szomszédság projekt keretében, augusztus 20-hoz kapcsolódóan, az új szőlőt is köszöntötték.

– Ennek az a magyarázata – mondta Takács Tibor, a turisztikai iroda vezetője –, hogy Zalaszentgrót elsősorban saszlatermő vidék volt. Ez pedig korai érésű fajta, augusztus végén akár szüretelhető is.

A Szent István téren felállított fesztiválszínpadot vasárnap délután néptáncosok, illetve az Operettszínház művészei népesítették be. A nemzetközi gála részeként szlovák és ciprusi csoport is fellépett, utóbbi ráadásul élőzenés kísérettel. A déli ország fiataljai autentikus táncokat mutattak be, korsótöréssel, sarlós koreográfiával. A legnagyobb ovációt az váltotta ki, amikor az egyik legény virtuóz táncot lejtett – mindkét kezében egy szitával, azokban pedig borral töltött poharakkal. Természetesen egy csepp sem csordult ki az értékes nedűből.

A közönség láthatta a helyi néptáncosokat is, akik lenti vendégszereplőkkel közösen ejtették ámulatba a publikumot. Ők együtt lépnek majd fel a hónap végén Macedóniában.

A jókedvet tovább fokozta az operettműsor, amelynek részeként Faragó András (Topi), Ágoston Katalin, Langer Soma és Sas Éva bordalokat is énekelt.

Pacsán hétfőn a 8 órás szentmise után, a Szent István-szobornál tartottak megemlékezést.

Szent István király művét senki és semmi nem tudta elsöpörni

Nemzeti ünnepet nem lehet nemzeti érzelmek és nemzeti jelképek nélkül megtartani - e gondolattal kezdte ünnepi beszédét a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke. Horváth Ferenc arra utalt, hogy az államalapítás ünnepén a Szent Korona hiteles másolatát is bemutatták Lendván.

A vasárnapi nagyszabású ünnepség körmenettel kezdődött, ahol a Magyar Koronaőrök Egyesületének tagjai - egyházi és világi méltóságok, fegyveres testületek, civil szervezetek és hagyományőrzők kíséretében - városközpontban körbevitték a koronázási jelkép másolatát. Az augusztus 20-i ünnepségre a hagyományos helyszínen, a Szent Katalin plébániatemplom melletti téren, Szent István király szobránál került sor, ahol mintegy ezer fő gyűlt össze.

- A koronának a múltban nemcsak hatalmi, de egyesítő ereje is volt, egyesített különböző nemzetiségű és vallású embereket - emelte ki szónoklatában Horváth Ferenc, majd azzal folytatta, hogy a szlovéniai magyar közösség, ahogy a múltban, úgy a jövőben is arra fog törekedni, hogy megőrizze a magyar kultúrát, a Muravidéken élt ősök anyanyelvét. Mindezt teszi úgy, hogy a Szent Istváni gondolat jegyében tiszteletben tartja és elfogadja a másságot is.

A galériáért kattintson a képre!

- Meg kellett tanulnunk, hogy a hibát nem lehet hibával javítani, azt pedig végképp be kellene látnunk, hogy a múlt sebeit le kell zárnunk, hiszen a jövőt nem lehet gyűlöletre, csakis szeretetre, egymás iránti tiszteletre építeni – folytatta a szlovéniai magyarok politikai vezetője.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Zsiga Turk, a Szlovén Köztársaság oktatási, tudományos, kulturális és sportminisztere, aki nemcsak a magyar kisebbség és a szlovén többségi nemzet békés együttéléséről beszélt, de azt is leszögezte, a szlovén államnak fontos a magyar nemzet ünnepe és boldogulása, mint ahogy szeretnék, ha a rábavidéki szlovének is hasonló körülmények között élhetnének.

- Szent István napját ünnepelni Magyarország határain kívül magyarul, mindig szívbe markoló érzés - folytatta a felszólalások sorát Balog Zoltán, hazánk emberi erőforrások minisztere, aki csodálattal beszélt első keresztény királyunk művéről, a magyar állam megalapításáról. - Egy olyan életmű ez, amelynek érvényességét, súlyát, üzenetét nem tették zárójelbe, nem semmisítették meg az országhatárok változásai, a modern kor technikai vívmányai, az államelméletek nagy felismerései, semmi és senki nem tudta elsöpörni Szent István művét.

Balog Zoltán Szent István legnagyobb érdemének az állam létrehozatalát, annak felépítését, szerkezetét, szervezettségét nevezte, amely minden veszteség, széthullás belső viszály ellenére nemcsak biztos keretet jelentett ezer éven át, de volt az államnak egy összetartó eszméje is, a kereszténység.

- Első királyunk két dolgot kötött össze. A formát, vagyis az államot, és a tartalmat, az eszmeiséget, azaz a kereszténységet. Mindezt, s talán ez a legfontosabb, személyével hitelesítette - folytatta a gondolatot Balog Zoltán, majd később arról beszélt, hogy miniszter kollégájával folytatott megbeszélésen arról is megállapodtak, meggátolják, hogy a pénzügyi, gazdasági és szociális válság okozta feszültebb helyzetben bármi is éket verjen a két nemzet, a magyar és a szlovén nép közé.

A Szent István szobor megkoszorúzását követően ünnepi szentmisével folytatódott a megemlékezés. Ennek dr. Veres András szombathelyi megyéspüspök volt a főcelebránsa, de az istentiszteleten Peter Stumf muraszombati püspök, valamint több magyarországi és szlovéniai pap is részt vett. A mise alatt a Szent Korona mását Szűz Mária szobrának talpazatánál helyezték el, utalva arra is, hogy Szent István neki ajánlotta fel az országot.

A Szent Korona hiteles másolatát az ünnepség és a szentmise alatt a Magyar Koronaőrök Egyesületének tagjai vigyázták. A Honvéd Koronaőrség 2011. május 30-i létrejötte után főként hagyományőrző feladatokat ellátó civil szervezet jelenlegi elnöke, Woth Imre lapunk kérdésére elmondta: az egyesületet az egykori koronaőrök és az ő leszármazottjaik hozták létre 1991-ben. Első vezetőjük vitéz Vitéz József volt, aki a Szent Korona 1945-ös menekítésében személyesen is részt vett. Az egyesület ma már kevésbé vesz részt állami protokollünnepen, helyette inkább hagyományőrző tevékenységet gyakorolnak.

Rédicsen hétfőn a 10.15-kor kezdődő mise után a helyi iskolások tanulói adtak emlékműsort.

Lovásziban, a templomkertben hétfőn 20 órakor a Kerka-völgye Baráti Kör Egyesület tartotta Ezt a földet választottam címmel zenés irodalmi műsorát.

Nován hétfőn 9.15-kor, az ünnepi szentmisén megszentelték az új kenyeret.

Gutorföldén hétfőn 16 órától a szabadtéri színpadon tartottak kulturális műsort. A művelődési házban az ötvenéves óvoda történetéből nyílt kiállítás, 22 órától tűzzsonglőr-show kezdődik.

Vonyarcvashegyen hétfőn 19 órakor, a Szent István-napi megemlékezésen Sáringer-Kenyeres Tamás országgyűlési képviselő mondott beszédet, kenyérszentelés után bemutatták a nagyközség borát.

Beruházást avattak az ünnepen Alsónemesapátiban

Alsónemesapátiban vasárnap délután tartott szentmisével vette kezdetét Szent István király napjának megünneplése. Az emberek a templomból a történelmi zászlókkal és a vitézi rend zalai egységével vonultak át a kultúrház elé, ahol Sömenek István plébános megáldotta az új kenyereket. Balaton Józsefné polgármester szólt az idén lezárult falumegújítási programról. Mintegy 41,5 millió forint értékű beruházás valósult meg. Ezek központi része a kívülről felújított kultúrház volt. Továbbá játszóteret építettek, a település több pontján parkosítás történt, és utcabútorokat helyeztek el. A beruházások különböző helyszíneken levő részeit a kultúrház jelképes átadásával együtt avatták fel. Az épületet megáldotta a plébános, és a polgármesterrel valamint Köcse Tiborral, a kistérségi társulás elnökével együtt átvágták a nemzetiszín szalagot.

Nagykutason hétfőn 19 órakor ünnepi megemlékezéssel egybekötött kenyérszentelést tartottak a 800 éves emlékmű előtti téren.

Felsőrajkon vasárnap 18 órától tartották a Szent István-ünnepséget a rajki várudvarban.

Az ország tortája mint fagylalt Gyenesdiáson

Gyenesdiáson a hétvégi forróságban igazi hűsítő kulináris élményben lehetett része, akik a Bringatanyán megkóstolták az ország tortáinak fagylalt változatát. Az idei újdonság a szabolcsi almás-mákos volt, amely természetesen nagy sikert aratott.

A Bringatanya csapata két éve elhatározta: fagylaltba álmodja az ország tortáit, s a hűsítő finomságoknak külön hétvégét szentel. Megszületett a madártej-, a szatmári szilva-, a pándi meggy-, s a szilvagombóc torta „fagyi átirata”, amihez idén csatlakozott a szabolcsi almás-mákos.

 – A friss főzött fagylalthoz házias ízeket társítunk, a hivatalos recept alapján – mondta Somogyi Zoltán. – A vendégek nagy kedvence a pándi meggy, amely igazi magyar, őszinte íz; de kedvelt a szilvagombóc, és sokan megkóstolják az almás-mákost is.

– A forróságban az ember jobban kívánja a fagylaltot mint a süteményt, ezért úgy döntöttünk, utóbbit meghagyva a hűvösebb napokra, a tortaátiratokat kóstoljuk meg – fogalmazott a faluban nyaraló Tanács László. – Győztest egyelőre nem tudtunk hirdetni, a családból ugyanis mindenkinek más ízlik a legjobban, nekem például az idei év újdonsága a finom almadarabokkal.