Trianoni megemlékezés a Nagy-Magyarország szobornál

A trianoni diktátum 92. évfordulója alkalmából vasárnap tartott megemlékezésen elsőként Rózsás János író, volt Gulag-rab levelét olvasták fel.

A város díszpolgára egészségi állapota miatt nem tudott részt venni a rendezvényen. de mint írta: az 1920. június 4-ei döntést a magyarok sohasem tudják véglegesnek elismerni, hiszen az ország kétharmadát csatolták el. Ám még manapság is ugyanolyan üldöztetésben van része a magyaroknak, mint annak idején. Míg Szlovákiában a kettős állampolgárság miatti hátrányokkal kell megküzdeni honfitársainknak, addig Romániában felháborító, kegyeletsértő módon akadályozzák Nyírő József újratemetését. Rózsás János úgy fogalmazott: hiszi, hogy ha határon belül- és kívül összefog a magyarság, akkor egy szebb jövő is várhat a nemzetre.

Ezt követően Eva Maria Barki, az MDF alapítótagja mondott beszédet. A nemzetközi jogász szerint az egész világon nincs törvény vagy norma a határok sérthetetlenségének betartásáról, ellenben a szabad önrendelkezés olyan jog, amelyről lemondani sem lehet. Az önrendelkezést követelni kell – hangsúlyozta.

– Mindannyian felelősek vagyunk a Kárpát-medencei magyarokért, de a megválasztott politikusok még inkább – így Eva Maria Barki, aki szerint: ameddig a politikusok csak saját pozíciójukat féltik, addig a trianoni állandóságot is biztosítják. Ezért van szükség radikális változásokra a bel- és külpolitikában is, máskülönben az ország az utolsó gyarmat lesz Európán belül.

A megemlékezésen a Magyar Műveltég Díjak átadására is sor került, idén néhai dr. Andor József erdőmérnök, Selestey László néprajzkutató, Hintalan László élettörvény kutató, Eva Maria Barki nemzetközi jogász és Balczó András olimpiai bajnok kapta az elismerést.