Utánajártunk: kell-e szerzői jogdíjat fizetni a felolvasások után?

Órák alatt futott körbe az országban a híre annak, hogy szerzői jogdíj-kötelessé válnak a nyilvános mesefelolvasások. Mindez a magyar szerzői jogvédő irodától származó tájékoztató levél alapján terjedt el, s okozott zavart könyvtárosi berkekben.

A lenti városi könyvtárban napi rendszerességgel szerveznek foglalkozásokat, s ezek egy részében mesefelolvasás is zajlik. Német Józsefné igazgató úgy véli, ahogy eddig, úgy a jövőben sem kell szerzői jogdíjat fizetniük, mert a rendezvényeik nem belépődíj-kötelesek.

- Ismereteim szerint abban az esetben, ha oktatási-nevelési célt szolgáló rendezvényről van szó, akkor mentesülnek a szerzői jogdíj fizetésének kötelezettsége alól a könyvtárak - folytatta Német Józsefné, aki azt is hozzátette: márpedig a programjaik többsége ilyen. Szerveztek irodalmi esteket is, ezek ugyancsak ingyenesen látogathatóak voltak, s azok szereplői nem a profi előadóművészek köréből kerültek ki, tehát ezek esetében sem kell fizetniük, de meglátása szerint az író-olvasó találkozókat sem terheli a szerzői jogdíj megfizetésének kötelezettsége, ott ugyanis legfeljebb részletek hangzanak el a művekből. Német Józsefné úgy véli, a hazai könyvtárak anyagi helyzetük miatt nem nagyon engedhetik meg maguknak profi előadóművészek meghívását, de azt sem tartja jellemzőnek, hogy belépőjegyes rendezvényeket szervezzenek.


A Hupota-könyvek szerzőjét, Csondor Katát egyre több helyre hívják író-olvasó találkozóra, ám a Lentiben élő meseíró azt mondja, ő még nem volt olyan helyszínen, ahol belépőjegyet szedtek volna a résztvevőktől. Hozzátette: szerzői jogdíjat sem kapott eddig, nem is számít rá, talán majd gyermekei részesülnek valamikor ilyen jövedelemből.

- Engem a könyvek megírásában sem a pénz motivált, így az író-olvasó találkozók megrendezésében sem azt tekintem az elsődleges szempontnak - szögezte le. Más szerzők esetében viszont komoly szerepe van a pénznek, országos hírű ifjúsági írók több tíz-, de akár százezer forintos nagyságrendű fellépti díjat is elkérnek egy-egy találkozóért.

Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy az elmúlt évben mintegy 270 olyan programjuk volt, amely során a gyerekek mesékkel, versekkel ismerkedtek. Ezek kivétel nélkül olyan oktatási-nevelési célt szolgáló rendezvények voltak, amelyek a velük együttműködő iskolák munkatervében is szerepeltek, vagyis abban az esetben is mentesültek a jogdíjfizetési kötelezettség alól, ha még élő szerző művei kerültek bemutatásra, vagy a haláluk után nem telt el a hetven év.

Kiss Gábor szerint alapvető probléma, hogy a jogszabály nem fogalmaz egyértelműen. Ha valaki az utcán elfütyül egy dalt, az is nyilvános előadásnak számíthat. A szerzői jogdíj mértéke a különböző programoknál - így a könyvtári felolvasás esetén is - a résztvevők számától, a jegybevétel összegétől, valamint a mesélő vagy előadó fellépti díjának mértékétől is függ. Az induló összeg 2.700 forint.

Czupi Gyula, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatója a szerzői jogdíjjal kapcsolatban az egyik könyvtári szaklapban akadt a következő mondatra: A dolog távolról nézvést úgy látszik, mintha az emberiség önmagát akadályozná abban, hogy saját közös kultúrája valóban közkinccsé váljon. Az igazgató szerint a sajnos nem egészen egyértelműen fogalmazó törvényi szabályozás miatt az intézmények vezetői, félve az esetlegesen felmerülő költségektől, inkább a könnyebb utat választják, s nem tartanak mesefelolvasást.

- A költők és írók nagy részének az a célja, hogy a műveiket széles körben megismerhesse a közönség, ám a bizonytalanság miatt ez akár drasztikusan korlátozódhat - fűzte hozzá Czupi Gyula.

Megkerestük az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületet is, ahol dr. Tóth Péter Benjamin stratégiai és kommunikációs igazgató elárulta: a szerzői jogi törvény széles körben mentesíti az óvodákat, iskolákat a jogdíjfizetés alól. Tehát az oktatás és nevelés során szabadon felhasználhatnak műveket.

- Csak akkor kell jogdíj-fizetéssel számolni, ha az előadások kereskedelmi célúvá válnak, tehát belépődíjat szednek, illetve a profi külső fellépőnek fizetnek - folytatta dr. Tóth Péter Benjamin. - Ilyenkor a törvény szerint a szerzőnek is jár a jogdíj, ez azonban az esetek alig egy ezreléke.

A már profinak számító, Radnóti-díjas versmondó, a kanizsai Horváth István szerint a magyar kultúra ápolása nem a nyerészkedésről szól. Amikor őt meghívják egy rendezvényre, hogy szavaljon, akkor annak nem pénzért, hanem barátságból tesz eleget.

- A kultúrát hagyják a maga medrében folyni, mert ha ez nem így lesz, akkor a magyarság is elsorvad - vélekedett Horváth István.


Szlovéniában
A lendvai könyvtárban rendszeresen tartanak mind magyar, mind szlovén nyelvű felolvasóesteket, meseórákat, valamint író-olvasó találkozókat is, így a magyar jogszabály kapcsán náluk is rákérdeztünk a szerzői jogdíjfizetési kötelezettséggel kapcsolatos gyakorlatra. Miran Lazar könyvtáros elmondta: bár a szlovén jogrendszer éppúgy harmonikus az európai uniós szabályzattal, mint a magyar, ennek ellenére nem tud arról, hogy a szomszédos országban szerzői jogdíjat kellene fizetni a könyvtári rendezvények után.