Sok falu nem tud időben fizetni

- Azt mindenki tudja, hogy az állami normatíva nem fedezi a diákok oktatását, ezért a fenntartók kénytelenek saját forrásból finanszírozni a normatíván felüli költségeket - így a polgármester, aki hozzátette: Kanizsa esetében ez megközelítőleg 1,6 milliárd forint évente, közel 900 millió az általános iskolások, illetve 700 millió forint a középiskolások esetében. - A nyáron több település vezetője is megkeresett, hogy nem tudják kifizetni a rájuk eső részt, ezért tárgyalóasztalhoz ültünk, hogy megoldást találjunk.


Végül az a megállapodás született, hogy a gyerekek után eddig járó összegnek csak a felét kell befizetni, de arra mindenképpen igényt tart a város önkormányzata.

A csökkentésnek persze - a nagylelkűségen kívül - egyéb oka is van. A kanizsai önkormányzat is tisztában van azzal, hogy a környező településekről bejáró gyerekek nélkül közel 460 diákkal lenne kevesebb a város iskoláiban. Mindez azt is magában hordozza, hogy a dél-zalai városban - a gyereklétszám csökkenése miatt - ismét bezárhatnának egy iskolát, ami újabb elbocsátásokat eredményezne.

- A minap utaltuk el a ránk eső, immár 50 százalékkal csökkentett összeget, ami közel 2,7 millió forint - árulta el Kanász János, Surd polgármestere, aki csak halkan jegyezte meg: saját pénzéből előlegezte meg a településnek a hozzájárulást. - Minden tiszteletem a kanizsai közgyűlésé, nagylelkű ajánlat volt 50 százalékkal csökkenteni a hozzájárulás mértékét, de ettől a tény még tény marad: a hozzánk hasonló kistelepülések azért nem tudnak fizetni, mert a kormány az elmúlt évben nem kompenzálta a forráshiányt. Mi tavaly 14,5 millió forintot igényeltünk a forráshiányos települések pályázatán (önhiki), de csak 1 milliót kaptunk.


Liszó is hasonlóan rossz helyzetben van, a faluból 18 általános iskolás és 13 óvodás jár Kanizsára.

- Értékeljük a kanizsai városvezetés gesztusát, ugyanakkor fogalmunk sincs, miből fizetjük ki a hozzájárulást - árulta el Novák Csaba, Liszó első embere. - Eddig az önhikis pályázatból fizettük a gyerekek oktatásáért járó díjat, de tavaly az igényelt 21 millió forintból csak 500 ezret kaptunk. Nem tudom, mit tehetnénk, már hitelt is próbáltunk felvenni, de ilyesmire nem folyósít kölcsönt egyetlen bank sem. Újabb adót sem vethetünk ki, a lakosság már így is ki van zsigerelve. Szóval nem arról van szó, hogy nem akarunk fizetni, egyszerűen nem tudunk, mert üres a kassza.Persze a fenti önkormányzatok - melyek egyébként iskolafenntartási megállapodást is kötöttek Kanizsával - legalább megpróbálnak fizetni. Vannak azonban olyan falvak is, ahonnét szintén több tucatnyi diák jár a városi iskolákba, ám a normatíván kívül egy fillérrel sem akarnak hozzájárulni a gyerekek oktatásához.


A helyzet kezelésében az sem jelent feltétlen megoldást, ha jövőre az állam átveszi az intézmények működtetését. Az sem kizárt ugyanis, hogy az állam csak a pedagógusok bérét vállalja át, s az intézmények fenntartásával kapcsolatos egyéb költségek továbbra is az önkormányzatokat terhelik.