Hetedszer rendezték meg a zalai hagyományok napját

Idén hetedik alkalommal írt ki közösségi pályázatot a Zala Megyei Közgyűlés, a Zala Megyei Közművelődési Intézmény, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár, a Zala Megyei Levéltár és a Hevesi Sándor Színház olyan, a népi életformához kötődő írott, képi, tárgyi emlékgyűjtésre, népszokás felelevenítésére, ami fontos szerepet töltött be a zalai falvak életében.

– A beadott pályázatok előzsűrizését követően 18 csoport kapott meghívást a gálaműsorra – mondta szombaton a letenyei művelődési házban Konczér Katalin, a ZMKI vezetője, aki jelezte: a színpadi produkciók mellett filmvetítésekre is sor kerül, a hagyományőrző csoportok, egyesületek egy része ugyanis így készítette el pályamunkáját.

A részt vevő csoportok többsége viszont színpadi produkciókkal készült, ennek megfelelően hatalmas nyüzsgés volt a színfalak mögött, talicska, kapa, kasza, puttony, megannyi teknő sorakozott a fellépők közelében.

– Az idén öt, általam vezetett hagyományőrző csoport nevezett a versenyre – büszkélkedett Kulcsárné Csejtei Marianna, aki a zalabesenyőiek mellett a gellénházi, németfalusi, zalaszentiváni és sárhidai csapatot is vezényelte. – Vegyes műsorral készültünk,  az egyik csoportom az élet egyik fontos fordulójához kapcsolódó szokást, a falusi keresztelőt mutatja be, míg a többiek jeles napokhoz fűződő népszokásokat elevenítenek fel, így többek közt a lucázást, a búzaszentelést, a szüretelést visszük színre.

A Letenyéért Közéleti Egyesület egy nem kevésbé érdekes és különleges témát, a falusi földműves ember végrendeletét és az öröklés folyamatát mutatta be.

– Nagy szerencsénk, hogy az egyesület egyik tiszteletbeli tagja, Pataki István még emlékszik a régi dolgokra, tulajdonképpen az ő elbeszélése alapján dolgoztuk fel a témát – mondta Ráczné Lánczok Zsuzsanna, az egyesület vezetője. – A falusi gazdák egy része általában az utolsó pillanatra hagyta a végrendelkezést, azt vallották ugyanis, hogy „nem vetkőznek le addig, míg le nem fekszenek”. Ilyenkor aztán – mint ahogy az általunk színpadra állított jelenetben is látható – az orvos mellé közjegyzőt is kellett hívni, hogy hitelesítse a végrendeletet.

– Idén nem régi népszokásokat dolgoztunk fel, hanem a falu szülötte, Deák Ferenc nőkkel kapcsolatos mondásaiból, anekdotáiból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót – avatott be a Söjtöri Népdalkör Egyesület helyettes vezetője, Koltai Erzsébet, aki az egyik legviccesebb idevágó történetet is elmesélte. Eszerint Deákot egyszer felkereste egyik idős barátja, aki nagy örömmel újságolta, hogy frissen nősült. Deák erre így reagált: – „Minek nősültél meg ennyi idősen barátom? Tudd meg, hogy a bot és a házasság két különböző dolog. A bot a fiatalembernek parádé, az öregnek támasz. A házassággal viszont fordítva van, a fiatalembernek támasz, az öregnek parádé.”

A gálaműsoron fellépő községi csoportok produkcióit szakértő zsűri értékelte, Kiss Gábor, a Deák Ferenc Könyvtár igazgatója, Káli Csaba, a megyei levéltár igazgatóhelyettese, dr. Kostyál László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatóhelyettese és Tompagábor Kornél, a Hevesi Sándor Színház rendezője.


További információk:
● A pályázat különböző kategóriáiban első helyet szerzett a németfalusi Vadvirág Népdalkör, a murakeresztúri Rozmaring Asszonykórus, a Letenyéért Közéleti Egyesület, a Rezi Várbarátok Köre Egyesület, illetve a Dobri Jövőjéért Egyesület.
● A legjobb színpadi alakításért a hölgyek között a lakhegyi Kovács Vilmosné, míg a férfiak között a letenyei Pataki István érdemelt elismerést
● A különböző kategóriák – jeles napok bemutatása, paraszti munkafolyamatok bemutatása, társadalmi események feldolgozása, jelentős helyi személyiségek bemutatása, elhagyott temetők felkutatása – legjobbjai pénzjutalomban részesültek