Azt mondják, nem csökken a bérünk

Az egyelőre nehezen átlátható adóátrendezés két további részlete is nyilvánosságra került: a béremelés csupán 5 százalékát kell önerőből teljesítenie a munkáltatónak, az efeletti részt az állam elengedi a szociális hozzájárulási adóvá átkeresztelt 27 százalékos tb-járulékból. A minap pedig arról nyilatkozott az adóügyekért felelős helyettes államtitkár, hogy ha a dolgozót mégsem kompenzálja a munkaadója, akkor közvetlenül az államhoz (a NAV-hoz vagy a munkaügyi központhoz, ez még nem eldöntött) fordulhat majd bérkiegészítésért.

Két zalai nagyvállalat vezetőjét kérdeztük arról, miként készülnek az adóváltozásokra, és ki tudják-e gazdálkodni dolgozóik bruttó bérének emelését.

- Miután nyilvánosságra kerültek az adótervek, úgy döntöttünk, nem csökkenhet a dolgozóink nettó bére, tehát az érintett kategóriákban bruttó béremelést hajtunk végre. A részleteken még dolgozunk, a végleges verzióval meg kell várni az adótörvények kihirdetését is - mondta Peresztegi Imre, a 180-190 főt foglalkoztató építőipari cég, a ZÁÉV Zrt. vezérigazgatója.

- Hogy a kompenzáció előteremtéséhez milyen költségcsökkentő intézkedéseket kell hoznunk, az a cég jövő évi jövedelmezőségén is múlik, mindenesetre az iparágban jelentős növekedés nem várható. Akkor lehet gond, ha a béremelés költségei kizárólag a cégnél jelentkeznek, fontos tehát az állami tehervállalás - jelezte a vezérigazgató. Mint mondta, bíznak abban, hogy az építési beruházások nem csökkennek tovább, hiszen jelentős uniós forrásokat lehet felhasználni még 2013-ig, és a jövő év második felétől a lakásépítési kedvezményeknek is lehet kedvező hatásuk.

Zalatnai László, a Zala Volán Zrt. vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta: a cég tulajdonosa 96 százalékban az állam, így nem is kérdés, végrehajtják a bruttó bérfejlesztést. Véleménye szerint a versenyszférában is illik megőrizni a nettó kereseteket ott, ahol erre van lehetőség.

- A minimálbér és a garantált bérminimum emelése nálunk csupán 16 főt érint, egy közel ezer fős cégnél ez könnyen megoldható. Azonban a magasabb bérkategóriákban az 5 százalékos emelés mintegy 100 millió forintos, míg az egészségbiztosítási járulék növelése 34,5 millió forintos költséget jelent. Ez az áfaemeléssel, gázolajdrágulással együtt már jelentős tétel. Mi egyébként idén is kompenzáltuk azokat a dolgozókat, akiket kedvezőtlenül érintett volna az adóváltozás, emellett bértömeg-gazdálkodásra álltunk át. Nem lesz könnyű kigazdálkodni az új kiadásokat, a bevételi források előteremtésén már dolgozunk - válaszolta Zalatnai László.

- A minimálbér és a garantált bérminimum emelése nálunk csupán 16 főt érint, egy közel ezer fős cégnél ez könnyen megoldható. Azonban a magasabb bérkategóriákban az 5 százalékos emelés mintegy 100 millió forintos, míg az egészségbiztosítási járulék növelése 34,5 millió forintos költséget jelent. Ez az áfaemeléssel, gázolajdrágulással együtt már jelentős tétel. Mi egyébként idén is kompenzáltuk azokat a dolgozókat, akiket kedvezőtlenül érintett volna az adóváltozás, emellett bértömeg-gazdálkodásra álltunk át. Nem lesz könnyű kigazdálkodni az új kiadásokat, a bevételi források előteremtésén már dolgozunk - válaszolta Zalatnai László.

Pluszterhek és minimális növekedés
Számítások szerint bruttó 216 ezer forintig szorulnak kiegészítésre a keresetek, és minél magasabb a bér, annál kisebb kompenzálásra van szükség. A minimálbér esetében kötelező a 18 százalékos emelés, ebből 13 százalékot az állam átvállal, pontosabban adókedvezményként a munkáltatónál hagy. Főként a kisebb jövedelmezőségű vállalkozásoknak okozhat gondot, hogy a gazdasági stagnálás (minimális növekedés, esetleg recesszió) közepette pluszterheket ró rájuk az állam.