Csillaghullás - ártott a holdfény (videóval)

A zalaegerszegi Bánfalvi Péter valójában sorolható mindkét említett csoportba. Státusa - immár évtizedek óta - ugyan csak amatőrcsillagász, ám a megfigyelések, melyeket például a Perseidák vonatkozásában így augusztusban tesz, tudományos értékkel bírnak. Landorhegyi háza teraszán majdnem pont egy éve speciális kamera működik: az égboltra irányozott eszköz például meteorok észlelésére való, másodpercenként 25 képkockát készítve le is filmezi azokat, illetve tárolja és nemzetközi tárba továbbítja adataikat.

- A kamera, illetve a hozzá csatlakozó számítógépes program nem tudja, hogy meteorokat figyel, az égbolt gyors változásait érzékeli - mesélte Bánfalvi Péter. - Ez garantálja, hogy egyetlen felvillanásról sem marad le, viszont az észlelések között ott vannak a Landorhegy fölött cikázó denevérek és télen a szemközti házból felszálló pára is. Ezeket reggelente magam takarítom a memóriából, meghagyva az igazán értékes képkockákat. Most, csillaghullás idején volt olyan éjszaka, hogy közel nyolcvan meteort sikerült elcsípni.

A csillagász tréfásan megjegyezte: a Perseidák sem a régiek már, idén ugyanis kevesebb hullócsillagot lehetett látni, mint azelőtt. Ám ennek nem az az oka, hogy az a bizonyos meteorfelhő fogy.

- Ez is bekövetkezhet egyszer, de nem emberéletben mérhető idő alatt - folytatta Bánfalvi Péter. - A felhő (mely ugye egy üstökös után maradt, s a nap melege által az annak magjából kiolvasztott részecskékből áll) óriási, az említett fogyás pedig valójában optikai csalódás: a meteorzápor csúcsa az idén sajnos teliholddal esett egybe, s a fényes égbolton kevesebb hullócsillagot látni.

A landorhegyi észlelések segítségével (pláne, ha az adott égi jelet másik kamera is látta) a meteorok röppályája is kiszámítható, avagy behatárolható a terület, ahová egy-egy nagyobb példány (a zöm egyébként mákszemnyi és maradék nélkül elég) maradványai eshettek. Az ilyen űrszemét tudósok számára igen értékes, bár itt is akadnak műkedvelők, akik sok mindenre képesek, hogy megkaparintsák.

A landorhegyi észlelések segítségével (pláne, ha az adott égi jelet másik kamera is látta) a meteorok röppályája is kiszámítható, avagy behatárolható a terület, ahová egy-egy nagyobb példány (a zöm egyébként mákszemnyi és maradék nélkül elég) maradványai eshettek. Az ilyen űrszemét tudósok számára igen értékes, bár itt is akadnak műkedvelők, akik sok mindenre képesek, hogy megkaparintsák.

A magyarok  kamerái

Európában 54 Bánfalvi Péteréhez hasonló kamera figyeli az égboltot, s az eszközök közül 16 Magyarországon, 2 pedig Zala megyében található. (A másik a nagykanizsai csillagászok becsehelyi szőlőhegyen felépített bázisán.) Avagy kijelenthető: a programban hazánk és megyénk is nagyobb részesedéssel van jelen, mint az terület-, lélekszám-, vagy akár GDP-arányosan elvárható lenne tőle. Van magyar amatőrcsillagász  egy vasutas  akinek házán három ilyen kamera is dolgozik!