Ki vigye el az utakon elhullott állatokat?

Pintér László megkérdezte, változhat-e az elejtett vad húsának kezeléséről, forgalomba hozataláról, a mintavétel elvégzéséről szóló rendelkezés, kaphatnak- e engedélyt a hatósági állatorvoson kívül a fentiekre például a vadhúsvizsgáló képesítéssel rendelkezők.

A miniszteri válasz jelzi, a rendelkezés - állatorvosi húsvizsgálat - egy éve lépett életbe, felülvizsgálata indokoltnak tűnik. Az állatorvosi vizsgálat egyébként nem minden esetben kötelező.

- Lenne-e lehetőség arra, hogy az őz- és szarvashús fogyasztása szélesebb körben terjedhessen, például úgy, hogy a vadászterület földtulajdonosa bérleti díj fejében vadhúst kaphasson? -szólt a következő kérdés.

A kormány illetékese szerint erre közös megállapodás révén most is van mód. A vadhúsfogyasztás ösztönzésére vonatkozó képviselői észrevétel is nyitott kapukat dönget a miniszter szerint, azzal együtt, hogy a népszerűsítést maga is fontosnak tartja.

Pintér László felvetette az elhullott vadtetemek és állati melléktermékek ártalmatlanítása során tapasztalt hiányosságokat is.

Ez ügyben EU-s jogszabályt alkalmaz hazánk is, jelezte a miniszter, ezt márciustól új jogszabály váltotta, a végrehajtási rendelet kidolgozás alatt áll. Addig egy 2003-as rendelet az irányadó. A beteg állatok tetemei, a trágya, a rendes vágásból származó állati melléktermékek más-más kategóriába tartoznak, de legtöbbször a keletkezésüktől számított 24 órán belül össze kell gyűjteni, el kell szállítani állati hulladékgyűjtő helyre, kezelő- vagy feldolgozóüzembe, a szállítás csak engedéllyel végezhető. Az országúton elhullott állatok tetemeit a területileg illetékes önkormányzatoknak illetve a közútkezelőknek kell megoldani, amennyiben tulajdonos nem lelhető fel.