Lobbizás: ez is egy szakma, s lehet tisztességes is

2006 óta, mióta a lobbitevékenységet törvényben is megfogalmazták, az Igazságügyi Hivatal tartja nyilván a lobbistákat, s kíséri figyelemmel munkájukat. Lobbista lehet mindenki, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, nem áll a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt, s lobbitevékenység folytatására irányuló szándékát bejelentette.

De mit is csinál egy lobbista? Minderről egy, a közelmúltban Zalakaroson megrendezett konferencián kérdeztük Jáger János kaposvári lobbistát.

- Sajnos, az elmúlt 20 évben az érdekérvényesítő lehetőségek a minimumra szűkültek, teljesen formálissá váltak - árulta el a szakember, aki nem mellesleg tervező, illetve környezetvédelmi-, igazságügyi szakértő is. - Emiatt esetenként nagy horderejű, pozitív hatású ügyek véreztek el a politika és a társadalom asztalán. Nyilvánvaló, hogy a helyes döntéshez szükség van arra a segítségre, amit a nyilvános (nem pedig a háttérben működő) lobbisták tudnak nyújtani azzal, hogy leülnek állami vezetőkkel tárgyalni, s szemtől-szembe átbeszélik a felmerülő problémákat egy-egy tervezett projekt, vagy beruházás kapcsán.

A lobbistát a legtöbb esetben az első számú vezetők fogadják, így közvetlenül a legkompetensebb személlyel tudunk tárgyalni, egyeztetni. Így egy csomó konvención átlépünk, amit egy egyszerű állampolgár nem tehet meg, mert, mondjuk, nem kötelező fogadni. Igaz, a lobbistát sem kötelező, de illik.

Jáger János jelezte: maga a lobbitevékenység törvényileg szigorúan ellenőrzött, s jogszabályban meghatározott, ugyanis a lobbistának (aki egyébként fizetését a megbízótól kapja) negyedévente jelentést kell írnia munkájáról, akárcsak a megkeresettnek a lobbikísérletről, majd a két dokumentumot összeveti az igazságügyi Hivatal  - a visszaéléseket megelőzendő.

Lobbistaként a mecseki szénbányászat újraindításának ügyét képviselte, de foglalkozott a Balaton környezetvédelmével, a magyarországi savanyú talajok javításával is. Mint mondta, különböző lobbiérdekek miatt több, mint 100 év óta most fordul elő először, hogy 2007 és 2013 között a gazdák nem vehetnek igénybe talajjavítási támogatást. Zala megyében ez például kifejezett versenyhátrányt jelent más, jobb adottságú talajokon gazdálkodókkal szemben.

Civilként most éppen a parlagfüvet vette célkeresztbe.

- Arra próbálom felhívni a figyelmet, hogy bár irdatlan összeg megy el a parlagfű elleni védekezésre, nem látszik az eredménye  - magyarázta.  Folyamatosan óriási mennyiségű jogszabály készül, ám arra már igazán senki nem figyel, hogy ezek jók, végrehajthatók legyenek.