Zala a két világháború között - Zala megye ezer éve XXI.

A testület összetételének kialakulása speciálisan, a mai viszonyoktól merőben eltérően történt. A képviselő-testület harmadát ugyanis az úgynevezett virilis tagok tették ki. Ez az európai jogrendben is szokatlan rendelkezés Magyarországon 1871 óta létezett, s 1929-ben történt meg az átdolgozása. Virilis tagnak az adott közigazgatási egységben - esetünkben a megyében, de ugyanez volt a helyzet a városokban és a falvakban is - a legtöbb adót fizető polgárokat nevezték, tehát közülük választással került ki a képviselő-testület harmada. A rendelkezés a korabeli törvényhozóknak azt a meggyőződését mutatta, hogy a legtöbb adót fizető személyek iskolázottabbak, lakóhelyük közügyeit nagyobb felelősséggel és hozzáértéssel, valamint garantáltan korrupciómentesen intézik. Természetesen itt azt a tényt is figyelembe kell venni, hogy abban az időben az adócsalás egyáltalán nem volt jellemző, a sok adót befizető polgárokat köztisztelet övezte, hiszen egyrészt jövedelmüket - különösen vidéken - hivatásukból, mindenki számára látható módon szerezték, másrészt ebből a pénzből követhető módon gyarapodott a helyi közösség is.

Rajtuk kívül a közgyűlésnek tagjai lettek a törvényhatósági választás útján megválasztott képviselők, azaz mai kifejezéssel az önkormányzati választáson bekerült személyek; ők alkották a másik harmadot. Végül a testület tagjai lettek olyan személyek is, akik valamilyen szervezetet vagy felekezetet képviseltek. Ennek több területe volt: jelen voltak a vallásfelekezetek képviselői (keresztény egyházak és a zsidó felekezet), a szakszerűség címén taggá válók (rendőrfőkapitány, pénzügyigazgató, tanfelügyelő, főállatorvos stb.), az érdekképviseletek delegáltjai (kamarák képviselői: ügyvédi, orvosi, kereskedelmi stb.). Ugyancsak a testület tagjai lettek automatikusan a vármegye közigazgatási vezetői (alispán, vármegyei főjegyző, főszolgabírók), a közgyűlés elnöke pedig a főispán volt. Végül a testület tisztelete jeléül örökös tagokat is választott, általában a közügyekben jelentős szerepet játszó személyeket érte ez a megtiszteltetés.

Utóbbiak, tehát a törvényhatósági bizottság örökös tagjai közé a vármegye az 1930-as években a még élő egykori főispánjait: gr. Batthyány Pált, Bosnyák Gézát, Balás Bélát, Kolbenschlag Bélát, felsőházi tagjait: Malatinszky Ferencet, Plihál Viktort és a megye országosan ismert szülötteit: Tabajdy Kálmán nyugalmazott tábornokot, br. Wlassics Gyulát, a felsőház elnökét és hg. Festetics Taszilót választotta meg. Rajtuk kívül a következő ismert és a helyi közéletben fontos szerepet játszó személyeket érte a megtiszteltetés: Kroller Miksa és Csóthy Géza apátokat, Barcza László, Mesterházy Jenő, Farkas Tibor, Pálffy László, Csertán Ferenc és Szentmihályi Dezső földbirtokosokat, Hajós Kálmán országgyűlési képviselőt, Takács Jenő közjegyzőt, valamint Zoltán Boldizsár kisgazdát. Utóbbi döntést nyilván a paraszti társadalom irányába tett gesztusként kell értékelni.

A közgyűlés döntött a vármegye legfontosabb ügyeiben, beruházások kérdésében, erdő- és birtokügyekben, bármilyen vitás kérdés eldöntésében, ellenőrizte a tisztviselőket, és adóügyekben is elsőfokú felettes hatóságként működött. Alkalmas volt továbbá a politikai nézetek kifejtésére is. Mindezek alapján az 1920-as és 1930-as években a megyei közgyűlés hangadói személyeit jól körül lehet határolni. A legagilisebb személyek, akik az üléseken előterjesztés vagy hozzászólás miatt a legtöbbet szerepeltek, valamint a különböző bizottságok állandó tagjaként, sőt az ünnepi rendezvények szónokaként szerepeltek, a következők voltak: Barcza László, Dervarics Ákos, Eitner Zsigmond, Farkas Tibor, Malatinszky Ferenc, Mesterházy Jenő, Novák János és Szentmihályi Dezső földbirtokosok, Bosnyák Géza földbirtokos, volt megyei főispán, Csák Károly megyei tiszti főügyész, Kroller Miksa zalavári apát, Ódor Géza nyugalmazott pénzügyigazgató, Pehm (Mindszenty) József plébános és Thassy Gábor megyei tiszti főorvos. A csoport összetétele jól meghatározható, hiszen döntően a régi zalai köznemesség leszármazottairól van szó, akik 100 és 1000 hold közötti földbirtokkal rendelkeztek. A másik kört a megye egyházi személyei közül az agilisabb közéleti szerepet játszók teszik ki. Közülük is kiemelkedett Pehm József, aki - különösen az 1930-as évekre - személyes képességei révén a vármegyei közgyűlés egyik legtekintélyesebb tagjává vált.

Szerző: Paksy Zoltán

Olvassa el az EZER ÉVES ZALA további híreit, barangoljon a történelmi megye területén, böngéssze át a jubileumi programokat! 

A Zalai Hírlap cikkei

A jubiláló megye honlapja