Hírek

2009.10.26. 05:28

Árverezés előtt segíthet a város: megveheti az eladósodottak lakását

A válság miatt krízishelyzetbe került lakáshiteleseket otthonuk megvásárlásával is segítheti az önkormányzat. Az érintettek a hivatal népjóléti osztályán jelezhetik igényüket.

nincs nev

Krízishelyzet a szabályok szerint akkor áll fenn, ha a hitel utoljára kifizetett törlesztőrészlete legalább 20 százalékkal magasabb volt a 2008 szeptemberinél, vagy az adós 2008. szeptember 30. után veszítette el a munkahelyét és álláskeresőként van nyilvántartva, vagy legalább 20 százalékkal csökkent a jövedelme tavaly szeptember óta. További feltétel, hogy nem rendelkezhet más hasznosítható ingatlannal, s a hitelből vásárolt vagy épített lakásban kell laknia.

Az önkormányzat csak a jó műszaki állapotú (maximum egymillió forintos felújítást igénylő), komfortos vagy összkomfortos lakásokat vásárolja meg, mert nem érdeke rosszabb minőségű ingatlanokkal gyarapítani a bérlakásállományt. A komfortfokozatot és a műszaki állapotot a LÉSZ Kft. igazolja.

A hátralékosnak az árverési hirdetmény kifüggesztése után kérelmet kell benyújtania a népjóléti osztályra ahhoz, hogy kibérelhesse egykori otthonát. Az árverésen az önkormányzat nem licitálhat, az ingatlanhoz a jogszabályban biztosított elővásárlási jogával élve juthat hozzá, a licit eredményeként kialakult áron. Ehhez azonban mindenképpen szükség van legalább egy ajánlattevőre, ha nincs ilyen, a város sem vásárolhat. Amennyiben az önkormányzatnak sikerül megvennie a lakást (a rendelet szerint maximum 8 millió forintot adhat érte), akkor bérbe adja a volt tulajdonosnak határozatlan időre. A bérleti díj a lakó anyagi helyzetének függvénye, ezen múlik, hogy szociális vagy költségalapú díjat kell fizetnie. A jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy az eladósodott lakáshiteles visszavásárolhatja-e valaha az elárverezett, s városi tulajdonba került lakását. Ehhez önkormányzati döntés szükséges. A közelmúltban volt rá példa, hogy a közgyűlés értékesített bérlakásokat, korábban azonban hosszú évekig nem hozott ilyen döntést.

Az önkormányzat árverési vevővé válása keveseknek jelenthet segítséget az adós számára megszabott szigorú feltételek, az árverések bizonytalan kimenetele és a lakásvásárlásra elkülönített keret 50 millió forintos felső határa miatt. A hátralékosok közül az jár a legjobban, aki még az árverés előtt el tudja adni a lakását a szabadpiacon, mert a licitálás során akár féláron is megszabadíthatják az ingatlanától. Ha a lakáspiacon nem talál vevőt, akkor érdemes a városhoz fordulnia.

Krízishelyzet a szabályok szerint akkor áll fenn, ha a hitel utoljára kifizetett törlesztőrészlete legalább 20 százalékkal magasabb volt a 2008 szeptemberinél, vagy az adós 2008. szeptember 30. után veszítette el a munkahelyét és álláskeresőként van nyilvántartva, vagy legalább 20 százalékkal csökkent a jövedelme tavaly szeptember óta. További feltétel, hogy nem rendelkezhet más hasznosítható ingatlannal, s a hitelből vásárolt vagy épített lakásban kell laknia.

Az önkormányzat csak a jó műszaki állapotú (maximum egymillió forintos felújítást igénylő), komfortos vagy összkomfortos lakásokat vásárolja meg, mert nem érdeke rosszabb minőségű ingatlanokkal gyarapítani a bérlakásállományt. A komfortfokozatot és a műszaki állapotot a LÉSZ Kft. igazolja.

A hátralékosnak az árverési hirdetmény kifüggesztése után kérelmet kell benyújtania a népjóléti osztályra ahhoz, hogy kibérelhesse egykori otthonát. Az árverésen az önkormányzat nem licitálhat, az ingatlanhoz a jogszabályban biztosított elővásárlási jogával élve juthat hozzá, a licit eredményeként kialakult áron. Ehhez azonban mindenképpen szükség van legalább egy ajánlattevőre, ha nincs ilyen, a város sem vásárolhat. Amennyiben az önkormányzatnak sikerül megvennie a lakást (a rendelet szerint maximum 8 millió forintot adhat érte), akkor bérbe adja a volt tulajdonosnak határozatlan időre. A bérleti díj a lakó anyagi helyzetének függvénye, ezen múlik, hogy szociális vagy költségalapú díjat kell fizetnie. A jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy az eladósodott lakáshiteles visszavásárolhatja-e valaha az elárverezett, s városi tulajdonba került lakását. Ehhez önkormányzati döntés szükséges. A közelmúltban volt rá példa, hogy a közgyűlés értékesített bérlakásokat, korábban azonban hosszú évekig nem hozott ilyen döntést.

Az önkormányzat árverési vevővé válása keveseknek jelenthet segítséget az adós számára megszabott szigorú feltételek, az árverések bizonytalan kimenetele és a lakásvásárlásra elkülönített keret 50 millió forintos felső határa miatt. A hátralékosok közül az jár a legjobban, aki még az árverés előtt el tudja adni a lakását a szabadpiacon, mert a licitálás során akár féláron is megszabadíthatják az ingatlanától. Ha a lakáspiacon nem talál vevőt, akkor érdemes a városhoz fordulnia.

Az önkormányzat csak a jó műszaki állapotú (maximum egymillió forintos felújítást igénylő), komfortos vagy összkomfortos lakásokat vásárolja meg, mert nem érdeke rosszabb minőségű ingatlanokkal gyarapítani a bérlakásállományt. A komfortfokozatot és a műszaki állapotot a LÉSZ Kft. igazolja.

A hátralékosnak az árverési hirdetmény kifüggesztése után kérelmet kell benyújtania a népjóléti osztályra ahhoz, hogy kibérelhesse egykori otthonát. Az árverésen az önkormányzat nem licitálhat, az ingatlanhoz a jogszabályban biztosított elővásárlási jogával élve juthat hozzá, a licit eredményeként kialakult áron. Ehhez azonban mindenképpen szükség van legalább egy ajánlattevőre, ha nincs ilyen, a város sem vásárolhat. Amennyiben az önkormányzatnak sikerül megvennie a lakást (a rendelet szerint maximum 8 millió forintot adhat érte), akkor bérbe adja a volt tulajdonosnak határozatlan időre. A bérleti díj a lakó anyagi helyzetének függvénye, ezen múlik, hogy szociális vagy költségalapú díjat kell fizetnie. A jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy az eladósodott lakáshiteles visszavásárolhatja-e valaha az elárverezett, s városi tulajdonba került lakását. Ehhez önkormányzati döntés szükséges. A közelmúltban volt rá példa, hogy a közgyűlés értékesített bérlakásokat, korábban azonban hosszú évekig nem hozott ilyen döntést.

Az önkormányzat árverési vevővé válása keveseknek jelenthet segítséget az adós számára megszabott szigorú feltételek, az árverések bizonytalan kimenetele és a lakásvásárlásra elkülönített keret 50 millió forintos felső határa miatt. A hátralékosok közül az jár a legjobban, aki még az árverés előtt el tudja adni a lakását a szabadpiacon, mert a licitálás során akár féláron is megszabadíthatják az ingatlanától. Ha a lakáspiacon nem talál vevőt, akkor érdemes a városhoz fordulnia.

Az önkormányzat csak a jó műszaki állapotú (maximum egymillió forintos felújítást igénylő), komfortos vagy összkomfortos lakásokat vásárolja meg, mert nem érdeke rosszabb minőségű ingatlanokkal gyarapítani a bérlakásállományt. A komfortfokozatot és a műszaki állapotot a LÉSZ Kft. igazolja.

A hátralékosnak az árverési hirdetmény kifüggesztése után kérelmet kell benyújtania a népjóléti osztályra ahhoz, hogy kibérelhesse egykori otthonát. Az árverésen az önkormányzat nem licitálhat, az ingatlanhoz a jogszabályban biztosított elővásárlási jogával élve juthat hozzá, a licit eredményeként kialakult áron. Ehhez azonban mindenképpen szükség van legalább egy ajánlattevőre, ha nincs ilyen, a város sem vásárolhat. Amennyiben az önkormányzatnak sikerül megvennie a lakást (a rendelet szerint maximum 8 millió forintot adhat érte), akkor bérbe adja a volt tulajdonosnak határozatlan időre. A bérleti díj a lakó anyagi helyzetének függvénye, ezen múlik, hogy szociális vagy költségalapú díjat kell fizetnie. A jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy az eladósodott lakáshiteles visszavásárolhatja-e valaha az elárverezett, s városi tulajdonba került lakását. Ehhez önkormányzati döntés szükséges. A közelmúltban volt rá példa, hogy a közgyűlés értékesített bérlakásokat, korábban azonban hosszú évekig nem hozott ilyen döntést.

Az önkormányzat árverési vevővé válása keveseknek jelenthet segítséget az adós számára megszabott szigorú feltételek, az árverések bizonytalan kimenetele és a lakásvásárlásra elkülönített keret 50 millió forintos felső határa miatt. A hátralékosok közül az jár a legjobban, aki még az árverés előtt el tudja adni a lakását a szabadpiacon, mert a licitálás során akár féláron is megszabadíthatják az ingatlanától. Ha a lakáspiacon nem talál vevőt, akkor érdemes a városhoz fordulnia.

A hátralékosnak az árverési hirdetmény kifüggesztése után kérelmet kell benyújtania a népjóléti osztályra ahhoz, hogy kibérelhesse egykori otthonát. Az árverésen az önkormányzat nem licitálhat, az ingatlanhoz a jogszabályban biztosított elővásárlási jogával élve juthat hozzá, a licit eredményeként kialakult áron. Ehhez azonban mindenképpen szükség van legalább egy ajánlattevőre, ha nincs ilyen, a város sem vásárolhat. Amennyiben az önkormányzatnak sikerül megvennie a lakást (a rendelet szerint maximum 8 millió forintot adhat érte), akkor bérbe adja a volt tulajdonosnak határozatlan időre. A bérleti díj a lakó anyagi helyzetének függvénye, ezen múlik, hogy szociális vagy költségalapú díjat kell fizetnie. A jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy az eladósodott lakáshiteles visszavásárolhatja-e valaha az elárverezett, s városi tulajdonba került lakását. Ehhez önkormányzati döntés szükséges. A közelmúltban volt rá példa, hogy a közgyűlés értékesített bérlakásokat, korábban azonban hosszú évekig nem hozott ilyen döntést.

Az önkormányzat árverési vevővé válása keveseknek jelenthet segítséget az adós számára megszabott szigorú feltételek, az árverések bizonytalan kimenetele és a lakásvásárlásra elkülönített keret 50 millió forintos felső határa miatt. A hátralékosok közül az jár a legjobban, aki még az árverés előtt el tudja adni a lakását a szabadpiacon, mert a licitálás során akár féláron is megszabadíthatják az ingatlanától. Ha a lakáspiacon nem talál vevőt, akkor érdemes a városhoz fordulnia.

A hátralékosnak az árverési hirdetmény kifüggesztése után kérelmet kell benyújtania a népjóléti osztályra ahhoz, hogy kibérelhesse egykori otthonát. Az árverésen az önkormányzat nem licitálhat, az ingatlanhoz a jogszabályban biztosított elővásárlási jogával élve juthat hozzá, a licit eredményeként kialakult áron. Ehhez azonban mindenképpen szükség van legalább egy ajánlattevőre, ha nincs ilyen, a város sem vásárolhat. Amennyiben az önkormányzatnak sikerül megvennie a lakást (a rendelet szerint maximum 8 millió forintot adhat érte), akkor bérbe adja a volt tulajdonosnak határozatlan időre. A bérleti díj a lakó anyagi helyzetének függvénye, ezen múlik, hogy szociális vagy költségalapú díjat kell fizetnie. A jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy az eladósodott lakáshiteles visszavásárolhatja-e valaha az elárverezett, s városi tulajdonba került lakását. Ehhez önkormányzati döntés szükséges. A közelmúltban volt rá példa, hogy a közgyűlés értékesített bérlakásokat, korábban azonban hosszú évekig nem hozott ilyen döntést.

Az önkormányzat árverési vevővé válása keveseknek jelenthet segítséget az adós számára megszabott szigorú feltételek, az árverések bizonytalan kimenetele és a lakásvásárlásra elkülönített keret 50 millió forintos felső határa miatt. A hátralékosok közül az jár a legjobban, aki még az árverés előtt el tudja adni a lakását a szabadpiacon, mert a licitálás során akár féláron is megszabadíthatják az ingatlanától. Ha a lakáspiacon nem talál vevőt, akkor érdemes a városhoz fordulnia.

Az önkormányzat árverési vevővé válása keveseknek jelenthet segítséget az adós számára megszabott szigorú feltételek, az árverések bizonytalan kimenetele és a lakásvásárlásra elkülönített keret 50 millió forintos felső határa miatt. A hátralékosok közül az jár a legjobban, aki még az árverés előtt el tudja adni a lakását a szabadpiacon, mert a licitálás során akár féláron is megszabadíthatják az ingatlanától. Ha a lakáspiacon nem talál vevőt, akkor érdemes a városhoz fordulnia.

Az önkormányzat árverési vevővé válása keveseknek jelenthet segítséget az adós számára megszabott szigorú feltételek, az árverések bizonytalan kimenetele és a lakásvásárlásra elkülönített keret 50 millió forintos felső határa miatt. A hátralékosok közül az jár a legjobban, aki még az árverés előtt el tudja adni a lakását a szabadpiacon, mert a licitálás során akár féláron is megszabadíthatják az ingatlanától. Ha a lakáspiacon nem talál vevőt, akkor érdemes a városhoz fordulnia.

Ezek is érdekelhetik