Egészségre tanítani

A doktornővel, aki öt éve érkezett orvosi hivatását gyakorolni Zalába, s Gutorföldén él férjével, két gyermekével, a körzet egészségi helyzetéről, praxisa sajátosságairól beszéltünk. A háziorvosi körzetbe Gutorfölde, Pusztaederics, Csertalakos és Szentpéterfölde tartozik, közel 1400 lakossal.

- Vegyes a körzetem, mivel falvakról van szó, azaz vannak benne gyermekek és felnőttek is. Itt, Pusztaedericsen körülbelül 160 betegem van, főleg idősek jönnek a heti egyszeri, szerdai rendelésre. A korukból adódóan elsősorban a szívbetegség, a magas vérnyomás és a cukorbetegség a jellemző - mondta a doktornő.

Arra a kérdésre, egy ekkora terület ellátása mekkora feladat az orvos számára, azt mondta, ilyen nagyságú körzetet képzelt el magának, mert úgy érzi, ez az, amit még tisztességgel el lehet látni.

- Az utóbbi négy hétben nagyon feszített munkatempóban dolgoztunk. Rengeteg volt a megfázásos betegem, az első két héten főleg a fiatalokat kapta el az influenza. Az idősek hála isten rendszeresen beoltatják magukat, másrészt nem járnak közösségbe, nem szedik össze a fertőzést. Az utóbbi két hétben egy vírusos betegséggel is volt dolgunk, ami lázzal, száraz köhögéssel járt. Így ebben az időszakban egy-egy ember kétszer-háromszor is megfordult a rendelőben - engedett bepillantást dr. Barbalics Marianna a környék egészségügyi eseményeibe.

A rendelők felszereléséről, orvosi műszerek beszerzéséről, lévén vállalkozó háziorvos, elsősorban magának kell gondoskodnia, de elmondta, amikor megérkezett, az EKG-készüléket önkormányzati forrásból kapta, mivel alapfeltétele volt a körzetnek.

- Az utóbbi időben elsősorban számítástechnikai fejlesztéseket valósítottam meg. Mi kellene még? Egy defibrillátor készülék. Egyszer ügyeletben nagy szükségem lett volna rá, de szerencsére gyorsan érkeztek a mentők, akiknél volt újraélesztő készülék. Azóta mindig eszembe jut, hogy előbb-utóbb venni kell egyet, bár nagyon drága dolog - említette egy tervét.

A jelenből visszalépve a múltba, személyes kérdésről is beszéltünk, a pályaválasztásról, s arról, mit jelent itt az orvosi hivatás? Mint elmondta, a pályaválasztás korán jött.

- Kisiskolás koromban még védőnő szerettem volna lenni, aztán a gimnáziumban már céltudatosan fizika tagozatos osztályt választottam, ami az orvosi felvételihez szükséges. Az egyetemen először gyermekorvos akartam lenni, aztán negyedévben döntöttem el, hogy mégis családorvos leszek. Azért szeretem a családorvos megnevezést, mert a körzet vegyes, gyerekekkel és felnőttekkel is van dolgom, és ismerem a családokat. Egyébként az is közrejátszott a családorvos szak választásában, hogy szeretek falun élni. Más orvosi szak nyilván egy nagy kórházhoz kötne. Meghatározó volt egy tanárom példája is. Pécsett a Családorvosi Intézetben végeztünk tudományos diákköri munkát, az ottani oktatónk hivatástudata adott nagy kedvet ehhez a területhez, és nem bántam meg a döntésemet.

Suta kérdés, mi lehet a célja a családorvosnak. A gyógyítás. Ami azonban nem is olyan egyszerű, ahhoz hozzátartozik az éveken át tartó megelőző, felvilágosító tevékenység.

- Amikor ide kerültem, úgy gondoltam, az oktató-nevelő munkám nyomán gyorsan csökken a halálozási mutató a körzetben. Mindenesetre bízom benne, hogy eredményes ez a törekvésem. Igyekszem oktatni a családokat, erre elsősorban a már nálam született gyerekek esetében van mód. Az iskolában, az óvodában is tartottunk programokat, vetélkedőt az egészséges életmódról. Látom a hatását a munkám e részének is, főleg azokon a fiatalokon, akik akkor voltak általános iskolások, amikor ide kerültem - mondta többek között dr. Barbalics Marianna.



Barangoljon Pusztaedericsen! A kapcsolt anyagok között megtalálja eddigi cikkeinket. 

Kattintson ide és nézze meg a Pusztaedericsről készített képeinket!