Boszorkányok és levendulák

Talán az egyetlen falu Magyarországon a miénk, ahol két hősi emlékmű is létesült.Az egyiket Balogh Miklós, dobri születésű  vállalkozó segítségével állítottuk, a másikat pedig Paál Ferenc készíttette, aki a külföldön élt, s ezzel akart tisztelegni szülőfalujának. Ennek különlegessége, elfér benne egymás mellett Kossuth Lajos és Horthy Miklós kis mellszobra - mondja Horváth Albin polgármester.

Az emlékművek őrizte hősök névsorát böngészve kiderül, az első világháborúban 25-en estek el a faluból, a másodikban tizenketten, de itt a felnőttek névsora után még nyolc gyermek áldozat neve is szerepel. A falu leggyászosabb napja a háború után, július 8-án következett be. Véghné Elmont Gabriella Dobri című könyvében erről az olvasható, hogy a németek aláaknázták a hidakat, amelyeket április 2-án fel is robbantottak, de az egyik szerkezet gyutacsa épen maradt. Ezt a dobri gyerekek megtalálták a Kerkában, ami felrobbant amikor babrálták. A könyvben megrázó visszaemlékezések olvashatók a tragédiáról. Például  Kovács Józsefé, aki kisfiukén élte meg a tragédiát, s azért nem ért oda a gyerekek „gyutacs szerelésére”, mert leesett a biciklije lánca, s míg ezt próbálta felrakni megtörtént a robbanás, nyolc fiú meghalt

- Arra szerettem volna választ kapni a könyvben, hogy miért kellett a mi falunknak úgy elnéptelenedni ahogy az történt? A falunak 1920-ban  volt a legtöbb lakója, akkor 849-en éltek itt. A falunk sok mindenben élenjárt, 1883-ban már létrejött a Dobri Vegyes Ipartársulat, ami a helyi iparosokat tömörítette. A környéken elsőként, 1913-ban olvasókör, 1921-től lövészegylet alakult. Ha a régmúltat nézem, Dobrinak vára is volt, amit a törökök 1604-ben pusztítottak el, de 1607-re újjáépítették, a pincéjéből mai is találhatók még részek az egyik ház alatt – mondja a szerző, s megmutatja a könyvben a pince fotóit.

A helytörténeti kötetet átolvasva az alábbi gondolat fogott meg, hiszen a turisztikai sorozatunkban szereplő kisközségeknek nem nagyon van ennél fontosabb megőrzendő értékük: „Természetes igény átmenteni az érzelmileg gazdagabb életet, az akkori családok, emberek erősebb összetartó erejét, egymás iránti odafigyelését, megértését, segítségét. Múltunk megismerése nélkül ez lehetetlen ”  Hozzátenném még a falvak mondavilágának megőrzését, mert a Dobri kötetben is van egy ilyen ritkaság,  az 1752. március 16-án, „Egerszeghen” zajlott boszorkányper. Thassy Ferenc tiszti ügyész azzal vádolta Hajba Ferenc dobri lakost, hogy „ nyilvánvaló boszorkány személy ördöggel cimborálván sokféle varázslásaival és bűbájos boszorkányságaival sok rendbéli istennek teremtésit rontotta meg.” Az ügyész azt kérte: „ elevenen megégettessék és az testének hamuja szélnek bocsáttassék.” A perben nyolc tanú állította a rontásokat, de Hajba János nagy szerencséjére a bírók között volt olyan, aki felvilágosult gondolkodása révén átlátta, hogy a megrontottak nem Hajba János akaratától betegedtek meg és felmentették őt a szörnyű vádak alól

- Történeti értékeink közül a bunkerek lennének azok, amelyek közül többet szeretnénk bemutatható állapotúvá tenni – kalauzol Horváth Albin egy beton erődítményhez, ami a falu szélén közvetlenül a házak mentén található. A Jugoszláv támadás elleni védvonalat 1952-ben építették ki a faluban , de ez, az ötvenhatos forradalom után értéktelenné vált, mintha valamikor is szükség lett volna rá

-A jobb állapotban lévők közül ötnek a környékét kitisztíttattam, ezek látogathatóvá tételére szeretnénk  pályázni. A múlt hasznosításra váró hagyatéka az önkormányzat székháza melletti épület, amit a tulajdonosa  a falunak ajándékozott. Ebben szeretnénk elhelyezni a helytörténeti gyűjteményt, amit most az önkormányzat székházának átalakítása miatt egyelőre rendezetlenül tárolunk. Ez a gyűjtemény nagy értéke a falunak, sikerült a régi használati tárgyakat még időben összeszedni. A házban turistaszálló is kialakítható, erre is pályázunk. A templomunkat már felújítottuk,  sőt, a szentmisét is sikerült a korábbi péntek helyett vasárnap délelőttre áttenni,  így az istentiszteleten résztvevők száma megnégyszereződött. Sok ház áll üresen a faluban. Az elhagyott portákat igyekszünk  közmunkásokkal gondozni, a gazból kitakarítani, de azért nem csak ilyen dolgokról számolhatok  be, hanem előbbre lépésről is. A Start-munkaprogram kertében levendula ültetényeket telepítettünk a faluban, úgy gondoljuk, hogy ezek, belátható időn belül vonzóvá teheti Dobrit.

Kétség kívül látványosak a falu levendula kertjei. Jelenleg négy kertben 7500 tő levendula ontja már kellemes illatát, a növények elkezdték a virágzásukat.

- Ha minden jól megy, akkor a levendulával Dobri is bekerülhet a Mura, turizmus fejlesztést célzó programba. Eddig szárítottuk a növény virágát, s vitték a cukrászok, a kozmetikusok, de lehetőséget látunk a szedd magad mozgalom elindításában is,  ami vendégeket hoz a faluba. A későbbiekben a növény feldolgozásban is gondolkozunk. Egyenlőre a gondozást tanuljuk , akkor lesz szép virágos a levendula, ha minimum kétharmadra, vagy felére  visszavágják – avat be a gondozás rejtelmeibe Horváth Albin.

Dobri négy kilométerre fekszik a hármas határtól. Az autóúttal közel kerültek a szomszédos nagyvárosok. Zágráb 140, Bécs és  Ljubljana egyaránt kétszáz kilométerre van innét. Remény van arra, hogy több vállalkozás is keres a térségben stratégiai  telephelyet magának. Vannak, akik a  turizmusban, történetesen a borturizmusban is látnak lehetőséget. Az itteni szőlőhegyek a zalai borvidékhez tartoznak és őrzik régi jó hírüket. Az elmúlt évszázadokban az itt élő emberek fontos megélhetését jelentette a szőlővel, a borral való foglalkozás. Minden gazdának volt szőlője, pincéje, még Budára is szállítottak bort ezekből a pincékből. A dobriak a Kövecs- és a Bende-hegyen gazdálkodtak.

- Egy budapesti vállalkozó, Póti Miklós határozta el, hogy turisztikai céllal borozót létesít a Kövecs-hegyen. Ehhez már több pincét is megvett, s elkezdte a szőlő ültetést is – mutatja a területet Horváth Albin, akivel a frissen telepített szőlők között felkapaszkodunk a hegygerincre. A látvány egyszerre csodálatos és elszomorító. Csodálatos, mert innét a Mura medencén túlra, a varasdi hegyekig is ellátni. Elszomorító, mert a korábban szőlőkkel teleültetett domboldalakat elfutotta az erdő. A mögöttünk lévő hegyoldalon például, csupán két szőlőparcellát látunk a teljesen beerdősült tájban.

A Bende-hegy lábánál egy példásan gondozott portához vezet a polgármester. Itt él Peszleg Péter, akinek az édesapja öt pincét vásárolt meg az elmúlt évtizedekben, s miután néhány éve elhunyt, a fia egyedül lakik a csodálatos birtokon.

-A bekerített terület egy hektárnyi. Semmi pénzért nem költöznék városi galambdúcba. Ami az összkomforthoz kell, itt is megvan. Az internetet elérem, gépeim vannak, s szabad vagyok. Sziklakert, kis tavacska, kényelmes ház, csend, tiszta levegő. Mi kell még? Hogy sokat kell dolgozni vele? Ez jelenti az életet. Remélem mások is ráébrednek majd erre – mondja az olajiparban alkalmazott fiatalember.

- Többen is érdeklődnek a falunk iránt, sok, nálunk ingatlannal rendelkező meg felénk sem néz. Egy fiatal, ukrajnai magyar pár most költözik be a faluba. A terveink között szerepel Dobri honlapjának megalkotása, mert eddig ez elmaradt. A internet nekünk is sokat segíthet.  Közel hozza a világot és elérhetővé tesz bennünket – mondja Horváth Albin.