Helikopterrel mentették az épülő bazitai tv-torony tetején rekedt munkásokat

Az ötvenes évek közepén megkezdett kísérleti adások, majd a Magyar Televízió Vállalat 1957-es megalapítása után Magyarországon is kezdetét vette a televíziózás. Ez kezdetben csak Budapestre terjedt ki, de szinte azonnal elkezdődött a televíziós adótornyok országos gerinchálózatának megtervezése. Kezdetben az egész Dunántúl besugárzását kapta feladatul a Bakonyban, a csaknem 600 méter magas Kab-hegyre telepített adótorony, amely 1962-ben készült el. Ettől kezdve már Zala megyében is érdemes volt televíziót vásárolni, de a képminőség sok helyütt még nem volt az igazi. A dimbes-dombos zalai tájakon a sok árnyékolás miatt nem voltak optimálisak a vételi viszonyok, ezért idővel sűríteni kellett az adótornyok hálózatát.

A műszaki mérések azt mutatták, hogy Zalaegerszeg és környéke televíziós műsorszolgáltatásának javításához a városhoz közeli bazitai dombtetőn lenne érdemes adótornyot építeni, melyről a hatvanas évek végén döntés is született. Nem sokkal később Nagykanizsa és a megye déli részén élők televíziós vételi lehetőségeit is javítani akarták egy adótorony építésével, amelynek helyét Újudvar község határában jelölték ki. A zalaegerszegi, pontosabban bazitai tv-toronyba a műszaki berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségek mellett kilátót és presszót is terveztek, csaknem 60 méter magasan. Akkoriban még tízemeletesek sem nagyon épültek a városban, így ez az épület lett volna messze a legmagasabb a környéken.

A tervezés és kivitelezés során soha nem látott, újabbnál újabb műszaki feladatokkal szembesültek a szakemberek, ebből adódóan nem egy esetben előfordult, hogy helyben kellett megoldani egy-egy problémát. A generálkivitelező a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat volt, de a torony törzsének zsaluzását a 31. Állami Építőipari Vállalat speciális brigádja végezte. A vasbeton törzs építéséhez 1970 márciusában kezdtek hozzá, amely éjjel-nappal folyamatosan készült. A sajtó folyamatosan nyomon követte a rendkívüli építkezést. Már félúton, kb. 30 méteres magasságban tartottak, amikor egy kisebb üzemi baleset kapcsán az építésvezető kifakadt, hogy nemhogy esetkocsi, de még telefon sincs a helyszínen .

Az épülő tv-torony Forrás: MNL Zala Megyei Levéltára

1970 őszének elején már állt a torony törzse, szeptember 18-án délelőtt éppen az antennatartó vasszerkezetét szerelték a munkások, annak utolsó tagját igyekeztek alulról rögzíteni és kiemelni. Ekkor hirtelen az emelő csigasor egyik lánca elszakadt és a vasállvány egyes szerkezeti elemei hatalmas robajjal a torony belsejében a mélybe zuhantak, amely összezúzta az útjába került zsaluzatot is. A robbanásszerű zajt néhány másodpercig döbbent csend követte, majd azonnal beindult a létszámellenőrzés . A torony tetején rekedt szerelők és a lentiek közül ketten nem válaszoltak Rövid idő alatt nyilvánvalóvá lett, hogy a magasból a szerelést kezdettől fogva irányító Bánfalvi Pétert, a Zalaegerszegi Vas- és Fémipari Ktsz üzemvezetőjét rántotta magával a lezuhanó szerkezet, és ennek következtében vesztette életét odafent a 21 éves Kránicz Vendel, baki lakatos is. A kiérkező mentők már tehetetlenek voltak, de a tűzoltók sem tudtak mit kezdeni a fent rekedt munkásokkal.

Összesen heten maradtak a torony tetején. Mentésükre nem maradt más megoldás, minthogy helikopterrel egyesével lehozzák őket. A gyors szervezőmunka után kisvártatva feltűnt a Magyar Néphadsereg egyik helikoptere. Némi megkönnyebbülés lett úrrá mindenkin. A pilóta többször megkerülte a tornyot, próbált ráközelíteni a tetőre, majd eltűnt a fák között. Az idegtépő várakozás közepette remény és reménytelenség váltakozott folyamatosan a szemlélőkben. Kisvártatva újra feltűnt a helikopter, immáron egy kötelet is leeresztve, célirányosan közelített a torony felé. A felerősödő szél azonban ismét nehezítette a mentést, de végül hosszas manőverezés után felemelte az első munkást. Őt már rendben, sorra követték a többiek, akiket azonnal a megyei kórházba szállítottak kivizsgálásra.

Az tv-toronyban pár nappal később folytatódott a munka. A bonyolult építészeti, műszaki megoldások miatt az átadásra még évekig kellett várni. Először természetesen a műszaki részét, magát az átjátszóállomást adták át rendeltetésének 1973. augusztus 17-én. Az eseményen jelen volt a teljes megyei és városi vezetőségen kívül Horn Dezső közlekedés és postaügyi miniszterhelyettes. Rövid avatóbeszéde után engedélyt adott a műszaki dolgozóknak az átjátszó bekapcsolására. Pár másodperccel később megjelent a monitoron a kép mint ahogy a korabeli beszámolóban fogalmaztak természetesen messze jobb minőségben, mint a mellette álló, Kab-hegyi vételre állított televízió képernyőjén . A következő hónapokban befejezték a kilátó és a presszó építését is, így a zalaegerszegi turizmus sokáig emblematikus elemévé válhatott a tv-torony.

Az átjátszó-állomás a nyolcvanas évek végéig végezte feladatát, majd az 1988-ban elkészült vasvári adó üzembe helyezésével a zalaegerszegi tornyot kissé lefokozták , kikerült az országos gerincadó-hálózatból és már csak a városi televízió adását sugározta. Emellett számos más távközlési feladatot is kapott, amit az idővel rajta megszaporodott parabola- és egyéb antennák sokasága is jelez.