Hétvége

2014.09.19. 11:10

Romváros az őserdőben

Elképzelem az első európai misszionáriusok és tudósok döbbent álmélkodását, amikor a kambodzsai dzsungel mélyén rábukkantak Angkorra. Az élmény persze ma is letaglózó, bizonyítja ezt dr. Simán László természetfotós zalaegerszegi kiállítása.

Magyar Hajnalka

A képek, amelyeket vagy kétezerből válogatott ki Söjtör háziorvosa, a Móricz Galériában láthatók október 3-ig. A túra ötletét egy budapesti fotókiállítás váltotta ki.

- Az ott átéltek roppant inspirálóan hatottak rám, elhatároztam, Angkort nekem is látnom kell - kezd az előzmények vázolásába dr. Simán László, aki Izlandtól Arizónáig számos egzotikus helyszínen fotózott már. - Délkelet-Ázsiában nem jártam még, űzött a kíváncsiság. Amúgy is foglalkoztatott a gondolat, hogy felkeressem a világ kulturális örökségeként számontartott helyszíneket, Angkor pedig az egyik leginkább lenyűgöző látnivaló.

Valóban, hiszen öt évszázad vallási és hatalmi lenyomatát hordozza. A Khmer Birodalom 802-ben alakult, II. Dzsajavarman egyesítette a széttagolt fejedelemségeket.

- Hasonló szerepet töltött be, mint nálunk I. István, ő tette fővárossá Angkort, aminek a neve is fővárost jelent. Egészen 1432-ig ez volt a királyság központja, ekkor azonban a sziámi betörések szétzúzták a városállamot.

A trópusi napfelkelte rövid időszakát kellett kihasználnia a külső felvételek elkészítéséhez

Az 1300-as években 1 millió lakosa volt, ami akkor páratlannak számított. A khmer uralkodók istenkirályoknak tekintették magukat, mindegyikük megépítette a maga központját, benne a templomokkal. Így alakulhatott ki az évszázadok alatt a közel ezer szakrális épületet magába foglaló, több száz négyzetkilométeres komplexum.

- Angkort évi 2 millió turista keresi fel, ezért aggódtam, hogy tudok-e zavartalanul fotózni - folytatja dr. Simán László. - De a hatalmas terület szinte elnyeli az embertömeget. Eleve hajnalban indultam el a fotós körutakra, így még a legnevezetesebb épületromok körül sem találkoztam egy lélekkel sem.

Tudakoljuk, mennyire nyomja rá a bélyegét a turizmus az ősi hangulatra?

- Szerencsére sikerült megőrizni az illúziót, nem feltűnő a civilizációs beavatkozás. A területet kerítés övezi, de akkora, hogy 30-40 kilométert lehet benne megtenni az ottani taxin, a háromkerekű tuk-tukon. A turisták fényképes belépőt kapnak, hogy azonosítani lehessen őket. Három és hétnapos jegyeket lehet váltani, tehát aki oda indul, ne számítson rá, hogy egy délután letudja Angkort...

Dr. Simán László háziorvos

Éppen a rá váró élmény irdatlan mérete miatt időben elkezdte a felkészülést, úgy indult el, hogy előre megtanulta Angkort.

- Ha nem így vág bele az ember elveszik, fel sem fogja, hogy mit lát. Minden nap előre megterveztem, hogy mit nézek meg. A templomoknak csak egy része látogatható, de szinte minden számba jöhető építmény több órás programot jelent. A legfőbb látványosság Angkorvat, ami valószínűleg minden idők legnagyobb vallási épületegyüttese, beleértve a karnakit is. A 12. században épült, egy időben Európa nagy gótikus katedrálisaival. Sokan összekeverik az egész templomvárossal, de Angkorvat csak egyetlen objektum. A méretek érzékeltetésére: a hozzá vezető töltés 500 méter hosszú, végig balusztrádokkal (áttört kő mellvéd), nágákkal (a hindu és buddhista mitológiából ismert kígyó-ember) díszítve. Híres domborműve vagy kétezer négyzetméter, az egész khmer történelem rajta van. Fantasztikus látvány.

És akkor még nem szóltunk a rengeteg szoborról, köztük csaknem 2000 fedetlen keblű égi táncosnőről (apszarák) és istennőről (dévaták). Angkorban természetesen nem csak templomok épültek, ám a többi építmény az enyészeté lett, mivel még a királyi palotákat is fából emelték. A korábbi templomokhoz vörös agyagtéglákat használtak, később a homokkő vált uralkodóvá. A források szerint 1327 után már nem épültek új templomok, ám a birodalmat csak az 1431 beli thai ostrom törte meg. Angkort lassan visszahódította az őserdő, mígnem a 19. században európai misszionáriusok és kutatók felfedezték maguknak e csodát. A 20. század harmincas éveiben megindult a régészeti feltárás, az építményeket kiszabadították a trópusi növényzetből, de a turizmus csak a 90-es években élénkülhetett meg.

Ha kivágom a fát, összedől a templom, ha lebontom az épületet, elpusztul a fa. Gyönyörű szimbólum

- Az őserdő ölelése néhol maradandónak bizonyult - teszi hozzá dr. Simán László. - A ficus religiosa nevű fa, amit sokan helytelenül fojtófügének hívnak, ugyanis belenőtt a falakba. A természet és az épített környezet felbonthatatlan szimbiózisa szívbemarkoló. Ha kivágom a fát, összedől a templom, ha lebontom az épületet, elpusztul a fa. Gyönyörű szimbólum.

A kiállításon szereplő felvételek szinte fekete-fehérnek hatnak, pedig színes technikával készültek.

- Odakint a kezembe akadt egy fotóművész, John Mc Dermott Elégia (angolul Elegy) című albuma, aminek felvételei archaikus fekete-fehér technikával készültek, infravörös filmre. Ahogy megláttam e képeket, bizonyossá vált, én is valami hasonlót szeretnék, de a mai technikával - indokol a fotós. - Rájöttem, Angkor bemutatása nem igényli a színt. Egyrészt, mert a homokkő eleve kevés tónust mutat, másrészt mert a felületek plasztikussága olyan gazdag, hogy az önmagában is kész vizuális kavalkád. Leginkább a Nap járásához kellett alkalmazkodnom, mert a trópuson az éjszakai sötétséget alig fél óra választja el a verőfénytől. Ezt a rövid időszakot kellett jól kihasználni a külső felvételekhez. Igyekeztem, de így is maradtak ott képek. Már spórolok is a repülőjegyre...

Ezek is érdekelhetik