Halhatatlanok: történelmi fantasy a mozikban (filmbemutatóval)

Bár van olyan ismerősöm, aki a 300 címét máshogy értelmezte és legalább háromszázszor látta már a brutálisan látványos mozit, ki tudja miért, én csak az egyszál palástban harcoló, kockás hasúra festett katonákra emlékszem... na jó, meg persze a pillanatra, amikor az a bizonyos hírvivő beleesik abba a bizonyos kútba. A Halhatatlanok rendezője, Tarsem Singh minden bizonnyal a 300 rajóngóknak szeretett volna kedveskedni, hiszen a vásznon hasonló képi világgal, sötétséggel, bugyogó bíborvörös vérrel találkozhatunk. Hálás alapanyag a mitológia, férfiasan bevallom, e témakörben megszerzett tudásom leginkább a Herkules című filmsorozathoz köthető, de az vesse rám az első követ, aki nem a Vízipók, csodapók miatt lett rovarszakértő.




Hüperion titán- király (Mickey Rourke) Zeusz helyére pályázik, így egész Hellászt leigázza, csakhogy rátaláljon az epiruszi íjra, amellyel véghezviheti az olümposzi trónfosztást. Kegyetlen gyilkológépei, a légiósok feldúlják a békés falvakat, egy fiatal kőfaragó, bizonyos Thészeusz (Henry Cavill) bosszút esküszik anyja haláláért. Még szerencse, hogy kiderül, ő a kiválasztott, az egyetlen, aki megállíthatja a pusztítást. Ebben a filmben minden fehér vagy fekete, jó vagy gonosz, szép vagy csúnya. Klasszikus mese, kevésbé klasszikus befejezéssel. Természetesen a többi mitológiából táplálkozó alkotáshoz hasonlóan a készítők itt sem voltak teljesen hűek az eredeti sztorihoz( már ha a mitológiában szereplő történéseknek bármily köze is lenne a valósághoz). Szóval, aki házi feladatához gyűjtene anyagot, ne üljön be a Halhatatlanokra, mert csúfos történelem egyes lehet a vége. Ezért is a műfaji megjelölés: történelmi fantasy.


Mickey Rourke-ot nem kellett sokat sminkelni az ádáz Hüperion szerepéhez. Nem, ő tényleg ilyen csúnya, alapozó és művér nélkül is úgy néz ki, mintha fejjel beleesett volna egy betonkeverőbe. A való életben leginkább a botoxkezelések királya jó választás volt. Az eddig csak mellékszereplőként látható Henry Cavill láttán felmerül bennünk a kérdés, hogyhogy eddig nem kapott főszerepet.

Kétségtelen, hogy a fim erőssége a látvány és a speciális effektusok. A narancsos, vöröses tájak, az éles kontrasztok és korhű kosztümök teszik emlékezetessé az alkotást. Valójában ütős film a Halhatatlanok, megtekintése történelem tanároknak és gyenge idegzetűeknek nem ajánlott.



Olvassa el Tarsem Singh előző filmjéről, a Zuhanás című alkotásról írt kritikánkat IDE KATTINVA!



Minden, ami film