Mi lesz a Thúry György Múzeummal?

A Thúry-múzeum néprajzi gyűjteményét Kerecsényi Edit (1950 és 1983 között állt az intézmény élén) néprajzkutató hozta létre. Szerteágazó, sokrétű munkásságával nemcsak múzeumot, gyűjteményt teremtett, hanem példaként élő múzeumi tradíciót is. A jelenlegi, közel 16000 darabos néprajzi gyűjtemény pótolhatatlan érték, a Dunántúl és Zala megye múltjának fontos darabja. Helytörténeti ritkaságait kanizsai polgárok adományozták és gyűjtik, gyarapítják mind a mai napig.

Száraz Csilla múzeumigazgató nemrég - éppen a zalai Prima Primissima díj jelölés kapcsán elmondta - az alkotókkal karöltve sokat tesznek a népművészet megőrzéséért, s céljuk a jövőben is erősíteni a kapcsolatot a népművészekkel, az egyesületi tagokkal és a kutatókkal. S persze mind többet megmutatni azokból az értékekből, melyeket kizárólag a kanizsai múzeum őriz. A kérdés, hogy mit tudnak majd mindebből megvalósítani? S realizálják-e azt a pályázatot, amit egy korszerű látványraktár kialakítására, tematikus néprajzi kiállításokra, s az élő népművészet program népszerűsítésére nyújtottak be?

Lelkes kanizsai lokálpatrióták most attól tartanak, hogy elveszítik a város múltjának értékes darabjait, s a várható leépítések miatt nélkülözniük kell a múzeum munkatársainak szakértő segítségét. A kiállítóhellyé való visszaminősítés ugyanis együtt járhat a kanizsai kincsek megyei gyűjteménybe való integrálásával, beolvasztásával, legrosszabb esetben a tárgyak és dokumentumok Kanizsáról való elszállításával. Aggódnak az iskolák, pedagógusok és civilek is, akik már hozzászoktak a múzeum változatos időszaki kiállításaihoz, látogatóbarát, család- és gyermekközpontú programjaihoz.

- Hivatalosan még senki nem jelentett be semmit, de ez egy olyan pletyka , amiről nagyon sokan tudnak - így Vándor László, a Zala Megyei Múzeumok nyugállományba vonuló igazgatója, aki, mint mondta: nem örülne, ha a közel százesztendős kanizsai múzeum nem folytathatná önállóként a munkáját. - Ebben az ügyben a fenntartó megyei önkormányzat és Nagykanizsa önkormányzata közösen hozhat döntést, s remélem jól döntenek.

- Szakmailag hiba lenne visszaminősíteni a Thúry-múzeumot, amelyet sokszor kutatási területként használunk - fogalmazott a Gébárti Kézművesház vezetője, Prokné Tirner Gyöngyi. - Ha ez a lehetőség megszűnik, akkor az a magyarság népi kultúrájának ápolásában hátrányos lesz nekünk is. Nem csak a közönségnek, hanem az olyan működő intézményeknek is, mint a miénk. Nem tudom, mik a konkrét szándékok, de a kiállítóhellyé történő visszaminősítés felérne egy szamai K.O.-val. De miért mindig a kultúrán spórolunk? Más országokban sokat fektetnek bele, s mint példáik mutatják: profitálnak belőle.

Megkérdeztünk néhány kanizsai lokálpatriótát és pedagógust is, mit szólnak a Thúry-múzeum rangfosztásához?

- Az anyagi okokon kívül semmivel sem magyarázható, hogy egy megyei múzeum más városbeli részlegeit megszüntessék - vélekedett Kanizsa egykori országgyűlési képviselője és alpolgármestere, Tarnóczky Attila, aki helytörténeti kutatóként bejáratos a Thúry-múzeumba. Ott nézte át például a Zalai Közlöny két világháború közötti összes évfolyamát, rengeteg digitális képet és támogatást kap a kutatásaihoz. - Amennyiben a kanizsai múzeum rangja degradálódik, megszűnnek a várostörténeti kutatások is. A gyűjtési folyamat is elakad, s itt elsősorban nem is a száz évvel ezelőtti dolgokat értem, hanem a Kanizsa jelenével kapcsolatosakat, hiszen akkor lehet leginkább gyűjteni valamit, amikor még tömegesen létezik. Az óvodásoktól az iskolásokig, a kutatóktól az átlag polgárig mindenki sokat veszítene. Nehezen tudom elképzelni, hogy meglátogassuk Egerszegen a kanizsai múzeum gyűjteményét. A város hajdani tisztségviselőit, így engem is felelősség terhel, tennünk kell valamit, amíg nem késő.

A Zsigmondy-Széchenyi SZKI szabadidőszervezője, Hajósné Bujtor Tímea elárulta: az aktuális kiállításokra mindig örömmel visznek osztályokat a múzeumba, múzeumpedagógiai foglalkozásokra is járnak, amihez tavaly pályázati támogatást is nyertek.

- Ilyenkor a gyerekeket három órán át kis csoportokban foglalkoztatják a múzeum dolgozói - mondta Tímea, hozzátéve: az életkori sajátosságoknak megfelelő ismeretbővítés, a feladatok értékelése és jutalmazása sok diákkal szerettette meg a múzeumot, s az ottani értékeket.

A Nagykanizsa MJV Díszpolgára címmel is kitüntetett Ördög Ferenc szerint kardinális kérdés, hogy megmaradjon a Thúry György Múzeum, amely az iskolák életében is meghatározó intézmény.

- Zokon venném, ha a nagy takarékosság jegyében megtörténne ez a visszaminősítés - mondta a nyelvtudományi munkásságáról is közismert Ördög Ferenc, aki szerint a Thúry-múzeum akár önállóan, a megyei múzeumi szervezet nélkül is megállná a helyét. - Nagykanizsa költségvetése felett nem rendelkezem, de bízom benne, valahogyan kigazdálkodják, hogy megmaradjon a múzeumunk. Ez egy megyei jogú városban amúgy is evidencia.

S hogy a hivatalos oldal se maradjon ki, a megyei és a kanizsai önkormányzatnál is érdeklődtünk.

- A megyei közgyűlés elnökétől megkaptam a hivatalos megkeresést ez ügyben, egy beszélgetést már folytattunk, s le fogunk ülni tárgyalni a kanizsai múzeum sorsáról - közölte Cseresnyés Péter, Kanizsa polgármestere, aki amondó: lehetőség szerint meg kell tartani a jelenlegi funkciójában a Thúry-múzeumot.

Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke megkeresésünkre elmondta: a jövő héten egyeztetnek az illetékes szaktárcával, s azután tud érdemben nyilatkozni a kanizsai múzeumról.