2011.03.19. 06:24
A hegymászók legfontosabb szabálya: mindig tudasd valakivel, hova mész
Lehet-e egy film izgalmas, ha egy szerencsétlenül járt hegymászó reményvesztett vergődését mutatja be másfél órán keresztül? - fogalmazódhat meg a nézőben a kérdés, mielőtt jegyet vált Danny Boyle 127 óra című filmjére.
A gyönyörű képi világú alkotás első kockáin kulacsból kicsorduló vizet, csöpögő csapot látunk. Mekkora pazarlás...
Aron Ralston (James Franco) adrenalinfüggő hegymászó a Utah állambeli Blue John Canyonban keresi a kalandot, mellyel együtt élete leghosszabb és legrettenetesebb 127 órája is rátalál. Egy baleset következtében szűk hasadékban találja magát, jobb kezét egy hatalmas szikladarab szorítja a falhoz. Letaszítani a több mint 350 kilogrammos követ? Esélytelen. Segítségért kiáltani, remélve, hogy valaki meghallja? Értelmetlen, hiszen a vidék teljesen elhagyatott. Aron számba veszi a lehetőségeit. Pár deci víz, kötél és egy életlen zsebkés...
Vajon mi tarthatja az emberben a lelket egy ilyen kilátástalan helyzetben? Mi az, ami erőt ad a túléléshez? A főhős emlékei a múltból új reményt ébresztenek benne: nem lehet így vége az életének. Nem itt és nem most. A családjával, régi szerelmével töltött idő, az önfeledt bulik hangulata megidéződik a fiatal férfiban mosolyt csalva az arcára még az oly fájdalmas és reménytelen helyzetben is. Telnek a napok a hasadék mélyén, a szív egyre hevesebben dobog, a kiszáradás jelei egyre erősebben mutatkoznak, a fáradt test, mintha ólom lenne, úgy húz a mélybe és a beszorult végtagban lassacskán leáll a keringés. Mi lehet a megoldás? Egyre kevesebb víz, kötél és egy életlen zsebkés...
A kalandra vágyó férfi a hegymászók legfőbb szabályát felejtette el betartani: senkinek nem szólt, hova megy, hol keressék, ha baj van. Szakadó esőről, viharról, menekülésről álmodik. Aztán felébred. Senki sincs ott. Csak ő, a nehéz kőtömb és a növekvő elkeseredettség. Meg pár korty víz, kötél és egy életlen zsebkés... Csak egy út vezet ki a hasadékból.
...aztán fellélegzünk, meghatódunk, örül a lelkünk. Izgalmas, rémisztő és lenyűgöző Danny Boyle filmje, amely megtörtént eseményt dolgoz fel. A mai néző szinte mindent elvisel a vásznon tudván, hogy mese, fikció az egész. Ha azonban igaz történetről van szó, elborzadunk. A film utolsó kockái elgondolkodtatnak: Képesek lennénk megtenni? Talán mi is túléltük volna azt a 127 órát?
...aztán fellélegzünk, meghatódunk, örül a lelkünk. Izgalmas, rémisztő és lenyűgöző Danny Boyle filmje, amely megtörtént eseményt dolgoz fel. A mai néző szinte mindent elvisel a vásznon tudván, hogy mese, fikció az egész. Ha azonban igaz történetről van szó, elborzadunk. A film utolsó kockái elgondolkodtatnak: Képesek lennénk megtenni? Talán mi is túléltük volna azt a 127 órát?
...aztán fellélegzünk, meghatódunk, örül a lelkünk. Izgalmas, rémisztő és lenyűgöző Danny Boyle filmje, amely megtörtént eseményt dolgoz fel. A mai néző szinte mindent elvisel a vásznon tudván, hogy mese, fikció az egész. Ha azonban igaz történetről van szó, elborzadunk. A film utolsó kockái elgondolkodtatnak: Képesek lennénk megtenni? Talán mi is túléltük volna azt a 127 órát?
...aztán fellélegzünk, meghatódunk, örül a lelkünk. Izgalmas, rémisztő és lenyűgöző Danny Boyle filmje, amely megtörtént eseményt dolgoz fel. A mai néző szinte mindent elvisel a vásznon tudván, hogy mese, fikció az egész. Ha azonban igaz történetről van szó, elborzadunk. A film utolsó kockái elgondolkodtatnak: Képesek lennénk megtenni? Talán mi is túléltük volna azt a 127 órát?
