Hétvége

2011.01.22. 03:25

Bástyaként negyed évezrede: 250 éves a miháldi római katolikus templom

Tavaly múlt 250 éves a miháldi római katolikus templom. A kerek jubileumot karácsonykor ünnepelte meg a helyi hívő közösség. Felnőttek és gyerekek egyaránt szerepeltek az ünnepi műsorban, amelyre megtelt a templom.

Horváth-Balogh Attila

 

- Miháld régóta lakott hely, illírek, avarok, kelták éltek itt. Szent Mihály arkangyalról, a mennyei seregek vezéréről kapta a nevét - bocsátotta előre a lokálpatrióta öregúr, aki a kaposvári, illetve a veszprémi püspöki levéltárban is kutakodott szülőhelye múltja után. - Ő a falu védőszentje - vidékünkön gyakori, hogy az egyház valamely szentjéről nevezik el a települést, lásd Zalaszentjakab, Pogányszentpéter és még sorolhatnám. A Mihál előtag végén álló d a régi magyar nyelv szerint kicsinyítő képző. A középkori oklevelekben még Mihald, S. Micholle, Mihályd alakban fordul elő településünk neve. Először a mai Monostorapáti határában található almádi monostor 1121-es alapítólevelében említik Miháldot, mint a monostor birtokát. 1240-ben a segesdi főesperességhez, majd a budapesti központi papneveldéhez, a későbbiekben pedig 1950-ig, a tanácsrendszer kialakulásáig Somogy megyéhez tartozott a település, mely a 13. századtól már önálló plébániával rendelkezett.

Hári Gábor hozzátette: a falu temploma - aminek titulusa a Szent Kereszt felmagasztalása - születésével kapcsolatban erősen tartja magát egy legenda.

- Ezt még gyermek koromban nekem is mesélték a szüleim - jelezte. - A történet szerint a térség földesurát, Inkey Gáspárt elragadták a lovai, hintója pedig egyes források szerint egy hárs-, mások alapján tölgyfának ütközve állt meg. Túlélte a kalandot, ezért hálából a fából keresztet ácsoltatott, 1760-ban pedig a ma is álló kőtemplomot emeltette fölé. (Állítólag a feszület később - ami a főoltárhoz került - kihajtott, mert gyökeres volt...) Bejá-rati ajtaja fölött Inkey Gáspár címere látható. Akkor csak a főhajó készült el, amihez 1835-ben két oldalhajót építettek.


A műemlék jellegű, egy kis magaslaton szabadon álló barokk stílusú épület - mely ma a dél-zalai község büszkesége - alapterülete 28x25 méter, külső felújítására utoljára 1987-ben került sor. Akkor az alap megsüllyedése miatt szétnyílt a tetőzete, s teljes beton koszorút kapott. A templombelsőben még régebben, Hári Gábor emlékei szerint valamikor gyermekkorában, azaz 45-50 évvel ezelőtt történt némi átfestés.


- A kereszthajós templom tornya a déli homlokzat előtt áll, a sekrestye pedig a keleti oldalhoz csatlakozik. A toronyban három harang lakik. A déli homlokzat - melyet pilaszterpáron nyugvó timpanon hangsúlyoz - szoborfülkéiben Szent Flórián és Szent Vendel szobrai láthatók. Szentélye keresztívvel záródik. Berendezése jellemzően a XVIII. század második feléből származik. A templom képei a 20. század elején készültek, szobrain kívül említést érdemel még a különleges formájú, barokk stílusú szószék - magyarázta. - Sajnos, arról, hogy a falfestményeit ki festette, nincsenek információim. Zimballal, vagy Dorfmeisterrel nem dicsekedhetem...

Mint kiderült, évek óta napirenden van az Isten házának belső felújítása. Most már azonban lassan a külső is elbírna egy tatarozást, hiszen az is a viharvertség jegyeit mutatja. Egyelőre azonban, sajnos, nem sikerült pályázati forráshoz jutniuk. A miháldi hívek mégsem adják fel a reményt: előbb-utóbb majdcsak sikerül.

- A kereszthajós templom tornya a déli homlokzat előtt áll, a sekrestye pedig a keleti oldalhoz csatlakozik. A toronyban három harang lakik. A déli homlokzat - melyet pilaszterpáron nyugvó timpanon hangsúlyoz - szoborfülkéiben Szent Flórián és Szent Vendel szobrai láthatók. Szentélye keresztívvel záródik. Berendezése jellemzően a XVIII. század második feléből származik. A templom képei a 20. század elején készültek, szobrain kívül említést érdemel még a különleges formájú, barokk stílusú szószék - magyarázta. - Sajnos, arról, hogy a falfestményeit ki festette, nincsenek információim. Zimballal, vagy Dorfmeisterrel nem dicsekedhetem...

Mint kiderült, évek óta napirenden van az Isten házának belső felújítása. Most már azonban lassan a külső is elbírna egy tatarozást, hiszen az is a viharvertség jegyeit mutatja. Egyelőre azonban, sajnos, nem sikerült pályázati forráshoz jutniuk. A miháldi hívek mégsem adják fel a reményt: előbb-utóbb majdcsak sikerül.

- A kereszthajós templom tornya a déli homlokzat előtt áll, a sekrestye pedig a keleti oldalhoz csatlakozik. A toronyban három harang lakik. A déli homlokzat - melyet pilaszterpáron nyugvó timpanon hangsúlyoz - szoborfülkéiben Szent Flórián és Szent Vendel szobrai láthatók. Szentélye keresztívvel záródik. Berendezése jellemzően a XVIII. század második feléből származik. A templom képei a 20. század elején készültek, szobrain kívül említést érdemel még a különleges formájú, barokk stílusú szószék - magyarázta. - Sajnos, arról, hogy a falfestményeit ki festette, nincsenek információim. Zimballal, vagy Dorfmeisterrel nem dicsekedhetem...

Mint kiderült, évek óta napirenden van az Isten házának belső felújítása. Most már azonban lassan a külső is elbírna egy tatarozást, hiszen az is a viharvertség jegyeit mutatja. Egyelőre azonban, sajnos, nem sikerült pályázati forráshoz jutniuk. A miháldi hívek mégsem adják fel a reményt: előbb-utóbb majdcsak sikerül.

Mint kiderült, évek óta napirenden van az Isten házának belső felújítása. Most már azonban lassan a külső is elbírna egy tatarozást, hiszen az is a viharvertség jegyeit mutatja. Egyelőre azonban, sajnos, nem sikerült pályázati forráshoz jutniuk. A miháldi hívek mégsem adják fel a reményt: előbb-utóbb majdcsak sikerül.

Mint kiderült, évek óta napirenden van az Isten házának belső felújítása. Most már azonban lassan a külső is elbírna egy tatarozást, hiszen az is a viharvertség jegyeit mutatja. Egyelőre azonban, sajnos, nem sikerült pályázati forráshoz jutniuk. A miháldi hívek mégsem adják fel a reményt: előbb-utóbb majdcsak sikerül.

Ezek is érdekelhetik