Eltűntnek hitték, aztán előkerült

A második világháborúban egy bombázás során az óriási légnyomás betörte a csodálatos festményekkel díszített ablakokat, majd az építmény funkciója is megváltozott - sokáig gyógyszerraktárként használták, majd visszaadták az egyháznak. Az 1960-as években kicserélték a sérült ablakokat, s azok egy időre eltűntek . A római katolikus plébánián a 2000-es években azon gondolkodtak, hogy miként lehetne felújítani a leromlott állagú épületet. A szükséges keretösszeget összegyűjtötték, ám mikor az építők hozzáláttak volna a munkához, a kápolna gondnoka végigjárta velük a munkaterületet - s ekkor fedezett fel néhány koszos, poros üvegtáblát.

- Berohant hozzánk, és arra kért, hogy nézzük meg, mit találtak - idézte fel az eseményeket Kunics Zsuzsa, a Thúry György Múzeum muzeológusa. - Tudtuk, értékes leletre tettünk szert. Szürkés por fedte a táblákat, ám mikor megtisztítottuk azokat, az egyik alján felfedeztük a készítő, Palka József mester aláírását.

Palka József a magyarországi üvegfestő nemzedék egyik leghíresebb tagja volt. Szakmáját Bécsben tanulta ki, 1894-ben nyitotta meg önálló műtermét Budapesten. A huszadik század első felének egyik legtöbbet foglalkoztatott, kiváló mestere az 1930-as évekre már több mint 600 templom részére készített festett ablakokat. Munkáit megcsodálhatjuk még ma is Székelyudvarhely, Nagyvárad, Szentes, Gárdony, Miskolc, Óbuda, Celldömölk egyházi épületeiben. Annak idején az osztrák-magyar monarchia vezetése őt bízta meg az 1914-ben vízre bocsátott Szent István csatahajó üveg oltárképeinek a megformálására - sajnos, az úszó erőd 1918-as elsüllyesztésekor azok is örökre elvesztek.

- A korabeli híradások részletesen beszámolnak a közadakozásból létrehozott kápolna építéséről, így természetesen arról is szót ejtenek, hogy 1931-ben hozzáláttak a 9 festett ablak elkészítéséhez - ecsetelte Kunics Zsuzsa. - A kápolnát végül 1932. június 29-én szentelték fel. Arról azonban nem szólnak az írások, hogy a kilenc ablak mit ábrázolt.

Amikor a múzeum szakemberei összeállították a hozzájuk került darabokat, konstatálhatták, hogy három ablak menekült meg. Az egyik Szent Lujzát, a szociális és karitatív téren munkálkodók patrónáját ábrázolta. A másikon egy díszes medaliont, valamint az IHS - Jézus görögösen írt nevének latin betűs átírásából származó - rövidítését láthatták. A harmadikon pedig Szent Erzsébet képét csodálhatták meg - töredékes, ám a szakembereket mégis elbűvölő szépség tárult a szemük elé.

- Pályázatot adtunk be, immár többször is, végül tavaly a Nemzeti Kulturális Alap és a Kanizsai Múzeumért Alapítvány támogatásával sikerült az Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló alkotás restaurálását megkezdeni - jelezte Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója. - A munkát Szendrői Éva zalaegerszegi restaurátor végezte el. A végeredmény csodálatos lett, s természetesen ezt mielőbb szeretnénk megmutatni a nagyközönségnek is. Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a kiállítás kapcsán találunk majd olyan nagykanizsaiakat, akik emlékeznek még a kórházi kápolna eredeti állapotára, esetleg fotóval is rendelkeznek arról.

A kanizsai múzeum vezetői úgy döntöttek: november elején mutatják be a remekművet. A Szent Erzsébetet ábrázoló üvegfestmény közszemlére tételét azonban megnehezítette az, hogy a hányattatás évtizedeiben anyaga annyira tönkrement, hogy a természetes időjárás körülményeinek nem lehet kitenni. Ezért az alkotás a múzeum Fő utcai épületének folyosójára kerül, speciális tartószerkezetbe.

Hamarosan társai is mellékerülnek.

Palka József a magyarországi üvegfestő nemzedék egyik leghíresebb tagja volt. Szakmáját Bécsben tanulta ki, 1894-ben nyitotta meg önálló műtermét Budapesten. A huszadik század első felének egyik legtöbbet foglalkoztatott, kiváló mestere az 1930-as évekre már több mint 600 templom részére készített festett ablakokat. Munkáit megcsodálhatjuk még ma is Székelyudvarhely, Nagyvárad, Szentes, Gárdony, Miskolc, Óbuda, Celldömölk egyházi épületeiben. Annak idején az osztrák-magyar monarchia vezetése őt bízta meg az 1914-ben vízre bocsátott Szent István csatahajó üveg oltárképeinek a megformálására - sajnos, az úszó erőd 1918-as elsüllyesztésekor azok is örökre elvesztek.

- A korabeli híradások részletesen beszámolnak a közadakozásból létrehozott kápolna építéséről, így természetesen arról is szót ejtenek, hogy 1931-ben hozzáláttak a 9 festett ablak elkészítéséhez - ecsetelte Kunics Zsuzsa. - A kápolnát végül 1932. június 29-én szentelték fel. Arról azonban nem szólnak az írások, hogy a kilenc ablak mit ábrázolt.

Amikor a múzeum szakemberei összeállították a hozzájuk került darabokat, konstatálhatták, hogy három ablak menekült meg. Az egyik Szent Lujzát, a szociális és karitatív téren munkálkodók patrónáját ábrázolta. A másikon egy díszes medaliont, valamint az IHS - Jézus görögösen írt nevének latin betűs átírásából származó - rövidítését láthatták. A harmadikon pedig Szent Erzsébet képét csodálhatták meg - töredékes, ám a szakembereket mégis elbűvölő szépség tárult a szemük elé.

- Pályázatot adtunk be, immár többször is, végül tavaly a Nemzeti Kulturális Alap és a Kanizsai Múzeumért Alapítvány támogatásával sikerült az Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló alkotás restaurálását megkezdeni - jelezte Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója. - A munkát Szendrői Éva zalaegerszegi restaurátor végezte el. A végeredmény csodálatos lett, s természetesen ezt mielőbb szeretnénk megmutatni a nagyközönségnek is. Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a kiállítás kapcsán találunk majd olyan nagykanizsaiakat, akik emlékeznek még a kórházi kápolna eredeti állapotára, esetleg fotóval is rendelkeznek arról.

A kanizsai múzeum vezetői úgy döntöttek: november elején mutatják be a remekművet. A Szent Erzsébetet ábrázoló üvegfestmény közszemlére tételét azonban megnehezítette az, hogy a hányattatás évtizedeiben anyaga annyira tönkrement, hogy a természetes időjárás körülményeinek nem lehet kitenni. Ezért az alkotás a múzeum Fő utcai épületének folyosójára kerül, speciális tartószerkezetbe.

Hamarosan társai is mellékerülnek.

Palka József a magyarországi üvegfestő nemzedék egyik leghíresebb tagja volt. Szakmáját Bécsben tanulta ki, 1894-ben nyitotta meg önálló műtermét Budapesten. A huszadik század első felének egyik legtöbbet foglalkoztatott, kiváló mestere az 1930-as évekre már több mint 600 templom részére készített festett ablakokat. Munkáit megcsodálhatjuk még ma is Székelyudvarhely, Nagyvárad, Szentes, Gárdony, Miskolc, Óbuda, Celldömölk egyházi épületeiben. Annak idején az osztrák-magyar monarchia vezetése őt bízta meg az 1914-ben vízre bocsátott Szent István csatahajó üveg oltárképeinek a megformálására - sajnos, az úszó erőd 1918-as elsüllyesztésekor azok is örökre elvesztek.

- A korabeli híradások részletesen beszámolnak a közadakozásból létrehozott kápolna építéséről, így természetesen arról is szót ejtenek, hogy 1931-ben hozzáláttak a 9 festett ablak elkészítéséhez - ecsetelte Kunics Zsuzsa. - A kápolnát végül 1932. június 29-én szentelték fel. Arról azonban nem szólnak az írások, hogy a kilenc ablak mit ábrázolt.

Amikor a múzeum szakemberei összeállították a hozzájuk került darabokat, konstatálhatták, hogy három ablak menekült meg. Az egyik Szent Lujzát, a szociális és karitatív téren munkálkodók patrónáját ábrázolta. A másikon egy díszes medaliont, valamint az IHS - Jézus görögösen írt nevének latin betűs átírásából származó - rövidítését láthatták. A harmadikon pedig Szent Erzsébet képét csodálhatták meg - töredékes, ám a szakembereket mégis elbűvölő szépség tárult a szemük elé.

- Pályázatot adtunk be, immár többször is, végül tavaly a Nemzeti Kulturális Alap és a Kanizsai Múzeumért Alapítvány támogatásával sikerült az Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló alkotás restaurálását megkezdeni - jelezte Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója. - A munkát Szendrői Éva zalaegerszegi restaurátor végezte el. A végeredmény csodálatos lett, s természetesen ezt mielőbb szeretnénk megmutatni a nagyközönségnek is. Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a kiállítás kapcsán találunk majd olyan nagykanizsaiakat, akik emlékeznek még a kórházi kápolna eredeti állapotára, esetleg fotóval is rendelkeznek arról.

A kanizsai múzeum vezetői úgy döntöttek: november elején mutatják be a remekművet. A Szent Erzsébetet ábrázoló üvegfestmény közszemlére tételét azonban megnehezítette az, hogy a hányattatás évtizedeiben anyaga annyira tönkrement, hogy a természetes időjárás körülményeinek nem lehet kitenni. Ezért az alkotás a múzeum Fő utcai épületének folyosójára kerül, speciális tartószerkezetbe.

Hamarosan társai is mellékerülnek.

- A korabeli híradások részletesen beszámolnak a közadakozásból létrehozott kápolna építéséről, így természetesen arról is szót ejtenek, hogy 1931-ben hozzáláttak a 9 festett ablak elkészítéséhez - ecsetelte Kunics Zsuzsa. - A kápolnát végül 1932. június 29-én szentelték fel. Arról azonban nem szólnak az írások, hogy a kilenc ablak mit ábrázolt.

Amikor a múzeum szakemberei összeállították a hozzájuk került darabokat, konstatálhatták, hogy három ablak menekült meg. Az egyik Szent Lujzát, a szociális és karitatív téren munkálkodók patrónáját ábrázolta. A másikon egy díszes medaliont, valamint az IHS - Jézus görögösen írt nevének latin betűs átírásából származó - rövidítését láthatták. A harmadikon pedig Szent Erzsébet képét csodálhatták meg - töredékes, ám a szakembereket mégis elbűvölő szépség tárult a szemük elé.

- Pályázatot adtunk be, immár többször is, végül tavaly a Nemzeti Kulturális Alap és a Kanizsai Múzeumért Alapítvány támogatásával sikerült az Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló alkotás restaurálását megkezdeni - jelezte Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója. - A munkát Szendrői Éva zalaegerszegi restaurátor végezte el. A végeredmény csodálatos lett, s természetesen ezt mielőbb szeretnénk megmutatni a nagyközönségnek is. Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a kiállítás kapcsán találunk majd olyan nagykanizsaiakat, akik emlékeznek még a kórházi kápolna eredeti állapotára, esetleg fotóval is rendelkeznek arról.

A kanizsai múzeum vezetői úgy döntöttek: november elején mutatják be a remekművet. A Szent Erzsébetet ábrázoló üvegfestmény közszemlére tételét azonban megnehezítette az, hogy a hányattatás évtizedeiben anyaga annyira tönkrement, hogy a természetes időjárás körülményeinek nem lehet kitenni. Ezért az alkotás a múzeum Fő utcai épületének folyosójára kerül, speciális tartószerkezetbe.

Hamarosan társai is mellékerülnek.

- A korabeli híradások részletesen beszámolnak a közadakozásból létrehozott kápolna építéséről, így természetesen arról is szót ejtenek, hogy 1931-ben hozzáláttak a 9 festett ablak elkészítéséhez - ecsetelte Kunics Zsuzsa. - A kápolnát végül 1932. június 29-én szentelték fel. Arról azonban nem szólnak az írások, hogy a kilenc ablak mit ábrázolt.

Amikor a múzeum szakemberei összeállították a hozzájuk került darabokat, konstatálhatták, hogy három ablak menekült meg. Az egyik Szent Lujzát, a szociális és karitatív téren munkálkodók patrónáját ábrázolta. A másikon egy díszes medaliont, valamint az IHS - Jézus görögösen írt nevének latin betűs átírásából származó - rövidítését láthatták. A harmadikon pedig Szent Erzsébet képét csodálhatták meg - töredékes, ám a szakembereket mégis elbűvölő szépség tárult a szemük elé.

- Pályázatot adtunk be, immár többször is, végül tavaly a Nemzeti Kulturális Alap és a Kanizsai Múzeumért Alapítvány támogatásával sikerült az Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló alkotás restaurálását megkezdeni - jelezte Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója. - A munkát Szendrői Éva zalaegerszegi restaurátor végezte el. A végeredmény csodálatos lett, s természetesen ezt mielőbb szeretnénk megmutatni a nagyközönségnek is. Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a kiállítás kapcsán találunk majd olyan nagykanizsaiakat, akik emlékeznek még a kórházi kápolna eredeti állapotára, esetleg fotóval is rendelkeznek arról.

A kanizsai múzeum vezetői úgy döntöttek: november elején mutatják be a remekművet. A Szent Erzsébetet ábrázoló üvegfestmény közszemlére tételét azonban megnehezítette az, hogy a hányattatás évtizedeiben anyaga annyira tönkrement, hogy a természetes időjárás körülményeinek nem lehet kitenni. Ezért az alkotás a múzeum Fő utcai épületének folyosójára kerül, speciális tartószerkezetbe.

Hamarosan társai is mellékerülnek.

Amikor a múzeum szakemberei összeállították a hozzájuk került darabokat, konstatálhatták, hogy három ablak menekült meg. Az egyik Szent Lujzát, a szociális és karitatív téren munkálkodók patrónáját ábrázolta. A másikon egy díszes medaliont, valamint az IHS - Jézus görögösen írt nevének latin betűs átírásából származó - rövidítését láthatták. A harmadikon pedig Szent Erzsébet képét csodálhatták meg - töredékes, ám a szakembereket mégis elbűvölő szépség tárult a szemük elé.

- Pályázatot adtunk be, immár többször is, végül tavaly a Nemzeti Kulturális Alap és a Kanizsai Múzeumért Alapítvány támogatásával sikerült az Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló alkotás restaurálását megkezdeni - jelezte Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója. - A munkát Szendrői Éva zalaegerszegi restaurátor végezte el. A végeredmény csodálatos lett, s természetesen ezt mielőbb szeretnénk megmutatni a nagyközönségnek is. Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a kiállítás kapcsán találunk majd olyan nagykanizsaiakat, akik emlékeznek még a kórházi kápolna eredeti állapotára, esetleg fotóval is rendelkeznek arról.

A kanizsai múzeum vezetői úgy döntöttek: november elején mutatják be a remekművet. A Szent Erzsébetet ábrázoló üvegfestmény közszemlére tételét azonban megnehezítette az, hogy a hányattatás évtizedeiben anyaga annyira tönkrement, hogy a természetes időjárás körülményeinek nem lehet kitenni. Ezért az alkotás a múzeum Fő utcai épületének folyosójára kerül, speciális tartószerkezetbe.

Hamarosan társai is mellékerülnek.

Amikor a múzeum szakemberei összeállították a hozzájuk került darabokat, konstatálhatták, hogy három ablak menekült meg. Az egyik Szent Lujzát, a szociális és karitatív téren munkálkodók patrónáját ábrázolta. A másikon egy díszes medaliont, valamint az IHS - Jézus görögösen írt nevének latin betűs átírásából származó - rövidítését láthatták. A harmadikon pedig Szent Erzsébet képét csodálhatták meg - töredékes, ám a szakembereket mégis elbűvölő szépség tárult a szemük elé.

- Pályázatot adtunk be, immár többször is, végül tavaly a Nemzeti Kulturális Alap és a Kanizsai Múzeumért Alapítvány támogatásával sikerült az Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló alkotás restaurálását megkezdeni - jelezte Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója. - A munkát Szendrői Éva zalaegerszegi restaurátor végezte el. A végeredmény csodálatos lett, s természetesen ezt mielőbb szeretnénk megmutatni a nagyközönségnek is. Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a kiállítás kapcsán találunk majd olyan nagykanizsaiakat, akik emlékeznek még a kórházi kápolna eredeti állapotára, esetleg fotóval is rendelkeznek arról.

A kanizsai múzeum vezetői úgy döntöttek: november elején mutatják be a remekművet. A Szent Erzsébetet ábrázoló üvegfestmény közszemlére tételét azonban megnehezítette az, hogy a hányattatás évtizedeiben anyaga annyira tönkrement, hogy a természetes időjárás körülményeinek nem lehet kitenni. Ezért az alkotás a múzeum Fő utcai épületének folyosójára kerül, speciális tartószerkezetbe.

Hamarosan társai is mellékerülnek.

- Pályázatot adtunk be, immár többször is, végül tavaly a Nemzeti Kulturális Alap és a Kanizsai Múzeumért Alapítvány támogatásával sikerült az Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló alkotás restaurálását megkezdeni - jelezte Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója. - A munkát Szendrői Éva zalaegerszegi restaurátor végezte el. A végeredmény csodálatos lett, s természetesen ezt mielőbb szeretnénk megmutatni a nagyközönségnek is. Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a kiállítás kapcsán találunk majd olyan nagykanizsaiakat, akik emlékeznek még a kórházi kápolna eredeti állapotára, esetleg fotóval is rendelkeznek arról.

A kanizsai múzeum vezetői úgy döntöttek: november elején mutatják be a remekművet. A Szent Erzsébetet ábrázoló üvegfestmény közszemlére tételét azonban megnehezítette az, hogy a hányattatás évtizedeiben anyaga annyira tönkrement, hogy a természetes időjárás körülményeinek nem lehet kitenni. Ezért az alkotás a múzeum Fő utcai épületének folyosójára kerül, speciális tartószerkezetbe.

Hamarosan társai is mellékerülnek.

- Pályázatot adtunk be, immár többször is, végül tavaly a Nemzeti Kulturális Alap és a Kanizsai Múzeumért Alapítvány támogatásával sikerült az Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló alkotás restaurálását megkezdeni - jelezte Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója. - A munkát Szendrői Éva zalaegerszegi restaurátor végezte el. A végeredmény csodálatos lett, s természetesen ezt mielőbb szeretnénk megmutatni a nagyközönségnek is. Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a kiállítás kapcsán találunk majd olyan nagykanizsaiakat, akik emlékeznek még a kórházi kápolna eredeti állapotára, esetleg fotóval is rendelkeznek arról.

A kanizsai múzeum vezetői úgy döntöttek: november elején mutatják be a remekművet. A Szent Erzsébetet ábrázoló üvegfestmény közszemlére tételét azonban megnehezítette az, hogy a hányattatás évtizedeiben anyaga annyira tönkrement, hogy a természetes időjárás körülményeinek nem lehet kitenni. Ezért az alkotás a múzeum Fő utcai épületének folyosójára kerül, speciális tartószerkezetbe.

Hamarosan társai is mellékerülnek.

A kanizsai múzeum vezetői úgy döntöttek: november elején mutatják be a remekművet. A Szent Erzsébetet ábrázoló üvegfestmény közszemlére tételét azonban megnehezítette az, hogy a hányattatás évtizedeiben anyaga annyira tönkrement, hogy a természetes időjárás körülményeinek nem lehet kitenni. Ezért az alkotás a múzeum Fő utcai épületének folyosójára kerül, speciális tartószerkezetbe.

Hamarosan társai is mellékerülnek.

A kanizsai múzeum vezetői úgy döntöttek: november elején mutatják be a remekművet. A Szent Erzsébetet ábrázoló üvegfestmény közszemlére tételét azonban megnehezítette az, hogy a hányattatás évtizedeiben anyaga annyira tönkrement, hogy a természetes időjárás körülményeinek nem lehet kitenni. Ezért az alkotás a múzeum Fő utcai épületének folyosójára kerül, speciális tartószerkezetbe.

Hamarosan társai is mellékerülnek.

Hamarosan társai is mellékerülnek.

Hamarosan társai is mellékerülnek.