Nekik köszönhetjük a belváros arculatát meghatározó épületeket

- Dr. Schlemmer Tamás nyugalmazott főorvos, jeles múzeumpártoló, Morandini Tamás unokája adta meg a kezdeti inspirációt a kötethez. Lefordította ugyanis nagyapja 1917-18-as, német nyelvű háborús naplóját - vázolja a kiindulópontot a szerző. - Mivel tudtuk, hogy a napló csak egyetlen adalék a család szerteágazó, gazdag életművéhez, nekiláttam a szálak felgöngyölítésének.

A Morandini család tagjait a kiegyezés nyomán fellendült építkezési kedv hozta Magyarországra. Az első fecske Tamás nagybátyja, Morandini Bálint építőmester volt, aki Csáktornyán alapított viruló vállalkozást, az ő kivitelezésében valósult meg Nagykanizsán a Kaszinó, valamint Zalaegerszegen a pénzügyi palota (ma Kazinczy tér 4.) is. Öccse, Morandini Román Kanizsán telepedett le, az ő cégéhez társult be aztán Tamás. Közös művük egyebek közt az Arany Bárány Szálló és a mai Zrínyi-gimnázium. A századfordulón Tamás önállósult, és Egerszegen telepedett le.

- Előtte azonban még Nagykanizsán feleségül vette a német származású, velük egy utcában lakó Weber Máriát - folytatja Megyeri Anna. - A család jobban örült volna egy olasz feleségnek. Az otthoniak levélben intették Tamást, jelezve, hogy eddig csak rossz tapasztalataik voltak a más nációból való asszonyokról, akik először persze mind rózsák és virágok, de később kimutatják tüskéiket. A pár azonban rácáfolt az aggodalmakra, 4 gyermek és harmonikus házasság bimbózott a szerelemből.

Morandini Tamás stabil szakmai alapokat szerzett építőmesteri karrierjéhez. A középiskolát Grazban végezte, ahol kőműves képesítést nyert, ám hogy ezen tudás túlmutatott a falazás rejtelmein, bizonyítja a ránk maradt gyönyörű ornamentikus építészeti rajzok, tájképek sora. Tehetségét a zürichi egyetem építészeti fakultásán bontakoztatta, ugyanezen falak közül számos Nobel-díjas tudós került ki. Diplomájának átvételekor ónfedeles, festett kerámiakorsót kapott barátaitól a következő felirattal: A földre építek, az égben bízom. Ez a beszédes idézet lett a könyv címe.

Zalaegerszegen saját, hétszobás lakóházát is felépítette a Jákum utcában. Érdekesség, hogy az udvarra néző teraszhoz fémlemezekből formált, szecessziós korlát készült, mely stílus megjelenése Zalában igencsak ritkaságszámba ment. A házba 1904-ben, az elsők között vezettették be az acetylén világítást. Az épület ma helyi védettséget élvez, s a benne élő Schlemmer Tamás és felesége ugyanazon áttört mintázatú korlátnak támaszkodik, ha az udvarra pillant.

- A család valamennyi tagja a legtöbb adót fizetők közé tartozott, városi, megyei, pénzintézeti tisztséget is viseltek - érzékelteti társadalmi megbecsültségüket a szerző. - Tamás volt az első, aki építészi diplomát szerzett, ami növelte a Morandinik szakmai tekintélyét, s jobb esélyeket teremtett a kivitelezői megbízatások elnyeréséhez.

Morandini Tamás 1900-ban lemondott olasz állampolgárságáról, a helyi sajtó is közölte az örömhírt: szaporodik a magyar . Ahogy nőttek a gyerekek, egyre jobban beszélte a magyart. Feleségével rendszeresen részt vett a társasági eseményeken, ahol bőkezű adományozóként tűnt fel. Társával (Gráner Lipót fia) 1901-ben elnyerte a csendőrlaktanya kivitelezését, majd 1903-ban megbízást kapott az új zsinagóga felépítésére. A munkálatokat többször megszakította az építőmunkások sztrájkba torkolló bérharca.

- Egyebek közt Morandini Tamás tekintélyének köszönhetően a munkások és a vállalkozók hamar megegyeztek - lendíti tovább a történetet Megyeri Anna. - Vélhetőleg ennek örömére gyűlt össze 75 építőmunkás a sztrájktanyának kinevezett Kossuth utcai Grünwald vendéglő udvarán, s ütött csapra több söröshordót, amiről egy vidám hangulatú fotográfia tudósítja az utókort.

Az 1906-os év a neogótikus evangélikus templom építését hozta el, majd következett a polgári leányiskola (a mai Ady régi szárnya), aztán a tébolyda , vagyis a kórház területén létesült 54 ágyas elmeosztály. Ekkoriban jelent meg ugyanis annak igénye, hogy a gyógyíthatatlan elmebetegeket kórházakban kezeljék. Számos egyéb munka - köztük az alsólendvai ernyőgyár, a Keresztúry-ház, a katolikus legényegylet székháza (Kosztolányi, Petőfi u. sarok) - után a háborús évek hozadékaként 1915-ben megépült Pózva határában a 20 ezer főt befogadó hadifogolytábor. A munkálatokban Morandini Tamás a Grósz és Fusch cég főmunkatársaként vett részt.

- A szomorú emlékű tábor építése anyagi hasznot és munkát jelentett a városnak, a hadifoglyok munkáját pedig a mezőgazdaságban hasznosította a hátország - kapunk ízelítőt a kor viszonyaiból.

Bár már 48 éves volt, katonai kiképzésre vitték, majd az olasz frontra - ami számára a szülőhazát jelentette - került, egy építőszázad parancsnokaként. A seregben igazi civilként viselkedett, a kiképzésről így írt Kornél fiának: Az őrmester egy rettenetesen lármás ember, rózsafüzér karkötője van, de úgy káromkodik, mint egy sakál. Morandini Tamás a harcokban nem vett részt. Gyöngybetűkkel írt háborús naplója - bár tudósít az eseményekről - sokkal inkább a korabeli polgári mentalitás tükre, semmint hadi beszámoló. Legtöbbet a tétlenségre panaszkodott, a szolgálatot értelmetlennek tartotta, a katonai fegyelmet megmosolyogta. Leírta, miként próbált védekezni a poloskák, patkányok ellen, s hogy kardját 40 koronáért eladta egyik társának...

A háború után mindössze három év adatott neki. Még csak 52 éves volt, amikor 1921-ben, egy szombat este műszaki irodájában baráti társaságban szórakozva hirtelen rosszullét fogta el, és pillanatok alatt meghalt. Amit épített, az viszont ma is áll.

- Egyebek közt Morandini Tamás tekintélyének köszönhetően a munkások és a vállalkozók hamar megegyeztek - lendíti tovább a történetet Megyeri Anna. - Vélhetőleg ennek örömére gyűlt össze 75 építőmunkás a sztrájktanyának kinevezett Kossuth utcai Grünwald vendéglő udvarán, s ütött csapra több söröshordót, amiről egy vidám hangulatú fotográfia tudósítja az utókort.

Az 1906-os év a neogótikus evangélikus templom építését hozta el, majd következett a polgári leányiskola (a mai Ady régi szárnya), aztán a tébolyda , vagyis a kórház területén létesült 54 ágyas elmeosztály. Ekkoriban jelent meg ugyanis annak igénye, hogy a gyógyíthatatlan elmebetegeket kórházakban kezeljék. Számos egyéb munka - köztük az alsólendvai ernyőgyár, a Keresztúry-ház, a katolikus legényegylet székháza (Kosztolányi, Petőfi u. sarok) - után a háborús évek hozadékaként 1915-ben megépült Pózva határában a 20 ezer főt befogadó hadifogolytábor. A munkálatokban Morandini Tamás a Grósz és Fusch cég főmunkatársaként vett részt.

- A szomorú emlékű tábor építése anyagi hasznot és munkát jelentett a városnak, a hadifoglyok munkáját pedig a mezőgazdaságban hasznosította a hátország - kapunk ízelítőt a kor viszonyaiból.

Bár már 48 éves volt, katonai kiképzésre vitték, majd az olasz frontra - ami számára a szülőhazát jelentette - került, egy építőszázad parancsnokaként. A seregben igazi civilként viselkedett, a kiképzésről így írt Kornél fiának: Az őrmester egy rettenetesen lármás ember, rózsafüzér karkötője van, de úgy káromkodik, mint egy sakál. Morandini Tamás a harcokban nem vett részt. Gyöngybetűkkel írt háborús naplója - bár tudósít az eseményekről - sokkal inkább a korabeli polgári mentalitás tükre, semmint hadi beszámoló. Legtöbbet a tétlenségre panaszkodott, a szolgálatot értelmetlennek tartotta, a katonai fegyelmet megmosolyogta. Leírta, miként próbált védekezni a poloskák, patkányok ellen, s hogy kardját 40 koronáért eladta egyik társának...

A háború után mindössze három év adatott neki. Még csak 52 éves volt, amikor 1921-ben, egy szombat este műszaki irodájában baráti társaságban szórakozva hirtelen rosszullét fogta el, és pillanatok alatt meghalt. Amit épített, az viszont ma is áll.

- Egyebek közt Morandini Tamás tekintélyének köszönhetően a munkások és a vállalkozók hamar megegyeztek - lendíti tovább a történetet Megyeri Anna. - Vélhetőleg ennek örömére gyűlt össze 75 építőmunkás a sztrájktanyának kinevezett Kossuth utcai Grünwald vendéglő udvarán, s ütött csapra több söröshordót, amiről egy vidám hangulatú fotográfia tudósítja az utókort.

Az 1906-os év a neogótikus evangélikus templom építését hozta el, majd következett a polgári leányiskola (a mai Ady régi szárnya), aztán a tébolyda , vagyis a kórház területén létesült 54 ágyas elmeosztály. Ekkoriban jelent meg ugyanis annak igénye, hogy a gyógyíthatatlan elmebetegeket kórházakban kezeljék. Számos egyéb munka - köztük az alsólendvai ernyőgyár, a Keresztúry-ház, a katolikus legényegylet székháza (Kosztolányi, Petőfi u. sarok) - után a háborús évek hozadékaként 1915-ben megépült Pózva határában a 20 ezer főt befogadó hadifogolytábor. A munkálatokban Morandini Tamás a Grósz és Fusch cég főmunkatársaként vett részt.

- A szomorú emlékű tábor építése anyagi hasznot és munkát jelentett a városnak, a hadifoglyok munkáját pedig a mezőgazdaságban hasznosította a hátország - kapunk ízelítőt a kor viszonyaiból.

Bár már 48 éves volt, katonai kiképzésre vitték, majd az olasz frontra - ami számára a szülőhazát jelentette - került, egy építőszázad parancsnokaként. A seregben igazi civilként viselkedett, a kiképzésről így írt Kornél fiának: Az őrmester egy rettenetesen lármás ember, rózsafüzér karkötője van, de úgy káromkodik, mint egy sakál. Morandini Tamás a harcokban nem vett részt. Gyöngybetűkkel írt háborús naplója - bár tudósít az eseményekről - sokkal inkább a korabeli polgári mentalitás tükre, semmint hadi beszámoló. Legtöbbet a tétlenségre panaszkodott, a szolgálatot értelmetlennek tartotta, a katonai fegyelmet megmosolyogta. Leírta, miként próbált védekezni a poloskák, patkányok ellen, s hogy kardját 40 koronáért eladta egyik társának...

A háború után mindössze három év adatott neki. Még csak 52 éves volt, amikor 1921-ben, egy szombat este műszaki irodájában baráti társaságban szórakozva hirtelen rosszullét fogta el, és pillanatok alatt meghalt. Amit épített, az viszont ma is áll.

Az 1906-os év a neogótikus evangélikus templom építését hozta el, majd következett a polgári leányiskola (a mai Ady régi szárnya), aztán a tébolyda , vagyis a kórház területén létesült 54 ágyas elmeosztály. Ekkoriban jelent meg ugyanis annak igénye, hogy a gyógyíthatatlan elmebetegeket kórházakban kezeljék. Számos egyéb munka - köztük az alsólendvai ernyőgyár, a Keresztúry-ház, a katolikus legényegylet székháza (Kosztolányi, Petőfi u. sarok) - után a háborús évek hozadékaként 1915-ben megépült Pózva határában a 20 ezer főt befogadó hadifogolytábor. A munkálatokban Morandini Tamás a Grósz és Fusch cég főmunkatársaként vett részt.

- A szomorú emlékű tábor építése anyagi hasznot és munkát jelentett a városnak, a hadifoglyok munkáját pedig a mezőgazdaságban hasznosította a hátország - kapunk ízelítőt a kor viszonyaiból.

Bár már 48 éves volt, katonai kiképzésre vitték, majd az olasz frontra - ami számára a szülőhazát jelentette - került, egy építőszázad parancsnokaként. A seregben igazi civilként viselkedett, a kiképzésről így írt Kornél fiának: Az őrmester egy rettenetesen lármás ember, rózsafüzér karkötője van, de úgy káromkodik, mint egy sakál. Morandini Tamás a harcokban nem vett részt. Gyöngybetűkkel írt háborús naplója - bár tudósít az eseményekről - sokkal inkább a korabeli polgári mentalitás tükre, semmint hadi beszámoló. Legtöbbet a tétlenségre panaszkodott, a szolgálatot értelmetlennek tartotta, a katonai fegyelmet megmosolyogta. Leírta, miként próbált védekezni a poloskák, patkányok ellen, s hogy kardját 40 koronáért eladta egyik társának...

A háború után mindössze három év adatott neki. Még csak 52 éves volt, amikor 1921-ben, egy szombat este műszaki irodájában baráti társaságban szórakozva hirtelen rosszullét fogta el, és pillanatok alatt meghalt. Amit épített, az viszont ma is áll.

Az 1906-os év a neogótikus evangélikus templom építését hozta el, majd következett a polgári leányiskola (a mai Ady régi szárnya), aztán a tébolyda , vagyis a kórház területén létesült 54 ágyas elmeosztály. Ekkoriban jelent meg ugyanis annak igénye, hogy a gyógyíthatatlan elmebetegeket kórházakban kezeljék. Számos egyéb munka - köztük az alsólendvai ernyőgyár, a Keresztúry-ház, a katolikus legényegylet székháza (Kosztolányi, Petőfi u. sarok) - után a háborús évek hozadékaként 1915-ben megépült Pózva határában a 20 ezer főt befogadó hadifogolytábor. A munkálatokban Morandini Tamás a Grósz és Fusch cég főmunkatársaként vett részt.

- A szomorú emlékű tábor építése anyagi hasznot és munkát jelentett a városnak, a hadifoglyok munkáját pedig a mezőgazdaságban hasznosította a hátország - kapunk ízelítőt a kor viszonyaiból.

Bár már 48 éves volt, katonai kiképzésre vitték, majd az olasz frontra - ami számára a szülőhazát jelentette - került, egy építőszázad parancsnokaként. A seregben igazi civilként viselkedett, a kiképzésről így írt Kornél fiának: Az őrmester egy rettenetesen lármás ember, rózsafüzér karkötője van, de úgy káromkodik, mint egy sakál. Morandini Tamás a harcokban nem vett részt. Gyöngybetűkkel írt háborús naplója - bár tudósít az eseményekről - sokkal inkább a korabeli polgári mentalitás tükre, semmint hadi beszámoló. Legtöbbet a tétlenségre panaszkodott, a szolgálatot értelmetlennek tartotta, a katonai fegyelmet megmosolyogta. Leírta, miként próbált védekezni a poloskák, patkányok ellen, s hogy kardját 40 koronáért eladta egyik társának...

A háború után mindössze három év adatott neki. Még csak 52 éves volt, amikor 1921-ben, egy szombat este műszaki irodájában baráti társaságban szórakozva hirtelen rosszullét fogta el, és pillanatok alatt meghalt. Amit épített, az viszont ma is áll.

- A szomorú emlékű tábor építése anyagi hasznot és munkát jelentett a városnak, a hadifoglyok munkáját pedig a mezőgazdaságban hasznosította a hátország - kapunk ízelítőt a kor viszonyaiból.

Bár már 48 éves volt, katonai kiképzésre vitték, majd az olasz frontra - ami számára a szülőhazát jelentette - került, egy építőszázad parancsnokaként. A seregben igazi civilként viselkedett, a kiképzésről így írt Kornél fiának: Az őrmester egy rettenetesen lármás ember, rózsafüzér karkötője van, de úgy káromkodik, mint egy sakál. Morandini Tamás a harcokban nem vett részt. Gyöngybetűkkel írt háborús naplója - bár tudósít az eseményekről - sokkal inkább a korabeli polgári mentalitás tükre, semmint hadi beszámoló. Legtöbbet a tétlenségre panaszkodott, a szolgálatot értelmetlennek tartotta, a katonai fegyelmet megmosolyogta. Leírta, miként próbált védekezni a poloskák, patkányok ellen, s hogy kardját 40 koronáért eladta egyik társának...

A háború után mindössze három év adatott neki. Még csak 52 éves volt, amikor 1921-ben, egy szombat este műszaki irodájában baráti társaságban szórakozva hirtelen rosszullét fogta el, és pillanatok alatt meghalt. Amit épített, az viszont ma is áll.

- A szomorú emlékű tábor építése anyagi hasznot és munkát jelentett a városnak, a hadifoglyok munkáját pedig a mezőgazdaságban hasznosította a hátország - kapunk ízelítőt a kor viszonyaiból.

Bár már 48 éves volt, katonai kiképzésre vitték, majd az olasz frontra - ami számára a szülőhazát jelentette - került, egy építőszázad parancsnokaként. A seregben igazi civilként viselkedett, a kiképzésről így írt Kornél fiának: Az őrmester egy rettenetesen lármás ember, rózsafüzér karkötője van, de úgy káromkodik, mint egy sakál. Morandini Tamás a harcokban nem vett részt. Gyöngybetűkkel írt háborús naplója - bár tudósít az eseményekről - sokkal inkább a korabeli polgári mentalitás tükre, semmint hadi beszámoló. Legtöbbet a tétlenségre panaszkodott, a szolgálatot értelmetlennek tartotta, a katonai fegyelmet megmosolyogta. Leírta, miként próbált védekezni a poloskák, patkányok ellen, s hogy kardját 40 koronáért eladta egyik társának...

A háború után mindössze három év adatott neki. Még csak 52 éves volt, amikor 1921-ben, egy szombat este műszaki irodájában baráti társaságban szórakozva hirtelen rosszullét fogta el, és pillanatok alatt meghalt. Amit épített, az viszont ma is áll.

Bár már 48 éves volt, katonai kiképzésre vitték, majd az olasz frontra - ami számára a szülőhazát jelentette - került, egy építőszázad parancsnokaként. A seregben igazi civilként viselkedett, a kiképzésről így írt Kornél fiának: Az őrmester egy rettenetesen lármás ember, rózsafüzér karkötője van, de úgy káromkodik, mint egy sakál. Morandini Tamás a harcokban nem vett részt. Gyöngybetűkkel írt háborús naplója - bár tudósít az eseményekről - sokkal inkább a korabeli polgári mentalitás tükre, semmint hadi beszámoló. Legtöbbet a tétlenségre panaszkodott, a szolgálatot értelmetlennek tartotta, a katonai fegyelmet megmosolyogta. Leírta, miként próbált védekezni a poloskák, patkányok ellen, s hogy kardját 40 koronáért eladta egyik társának...

A háború után mindössze három év adatott neki. Még csak 52 éves volt, amikor 1921-ben, egy szombat este műszaki irodájában baráti társaságban szórakozva hirtelen rosszullét fogta el, és pillanatok alatt meghalt. Amit épített, az viszont ma is áll.

Bár már 48 éves volt, katonai kiképzésre vitték, majd az olasz frontra - ami számára a szülőhazát jelentette - került, egy építőszázad parancsnokaként. A seregben igazi civilként viselkedett, a kiképzésről így írt Kornél fiának: Az őrmester egy rettenetesen lármás ember, rózsafüzér karkötője van, de úgy káromkodik, mint egy sakál. Morandini Tamás a harcokban nem vett részt. Gyöngybetűkkel írt háborús naplója - bár tudósít az eseményekről - sokkal inkább a korabeli polgári mentalitás tükre, semmint hadi beszámoló. Legtöbbet a tétlenségre panaszkodott, a szolgálatot értelmetlennek tartotta, a katonai fegyelmet megmosolyogta. Leírta, miként próbált védekezni a poloskák, patkányok ellen, s hogy kardját 40 koronáért eladta egyik társának...

A háború után mindössze három év adatott neki. Még csak 52 éves volt, amikor 1921-ben, egy szombat este műszaki irodájában baráti társaságban szórakozva hirtelen rosszullét fogta el, és pillanatok alatt meghalt. Amit épített, az viszont ma is áll.

A háború után mindössze három év adatott neki. Még csak 52 éves volt, amikor 1921-ben, egy szombat este műszaki irodájában baráti társaságban szórakozva hirtelen rosszullét fogta el, és pillanatok alatt meghalt. Amit épített, az viszont ma is áll.

A háború után mindössze három év adatott neki. Még csak 52 éves volt, amikor 1921-ben, egy szombat este műszaki irodájában baráti társaságban szórakozva hirtelen rosszullét fogta el, és pillanatok alatt meghalt. Amit épített, az viszont ma is áll.