Fejtő és Rajk: egy elfeledett kézirat margójára

A dossziéba rendezett, selyempapírra gépelt megsárgult oldalak tartalma alapján nyilvánvaló: Fejtő a kezdetektől tisztában volt a Rajk László külügyminiszter ellen indított per céljával, s azt is tudta, mi lesz a végkifejlete. A dokumentumot a www.fejto100.hu közölte elsőként. Ennek szerkesztője, Földes Anita többször beszélgetett a publicistával a szinte napra pontosan 60 évvel ezelőtt, október 15-én kivégzett külügyminiszter és társai ellen indított kirakatperrel kapcsolatos nézeteiről.

- Több alkalommal is megvitattuk a történteket, hiszen Fejtő éppen az eset miatt szakította meg kapcsolatát véglegesen a magyar állammal - mondta Földes Anita. - Alig két hónappal Rajk László kivégzését követően az egyik jelentős francia értelmiségi folyóiratban, az Esprit-ben megjelentetett 61 oldalas tanulmányban tárta fel a koncepciós per hazugságait. Amikor megkérdeztem tőle, hogyan tudott olyan háttér-információkhoz jutni, amelyek a külvilág számára nem voltak hozzáférhetőek, azt válaszolta: a jugoszláv titkosszolgálattól kapott meg sok anyagot. Nekik ugyanis elemi érdekük volt, hogy az igazság kiderüljön, mert a perrel a magyar kommunista vezetés a Moszkvától kevésbé függő Titót akarta besározni. S újabb adalékként nemrég bukkantam rá Feri bácsi párizsi lakásának könyvtárában arra a 300 oldalas kéziratra, amely a szókimondó leleplező tanulmány egyik előzménye lehet - utóbbi ugyanis sokban támaszkodik rá.

A Rajk-ügy, avagy Tisztogatás a Tiszták között - Tanulmány a budapesti testvérgyilkosságról, egy elmélet a beismerésekről címet viselő kézirat nem magyar, hanem francia nyelven íródott, hiszen szerzője akkor már az AFP francia hírügynökség vezető Kelet-Európa szakértője volt. Sorait olvasva markáns képet kaphatunk arról, hogyan is vélekedett Fejtő Ferenc Rajkék meghurcolásáról és a kommunista ideológiáról.

A belső harcok vesztesei azzal, hogy kitalált bűnöket vállaltak magukra, lehetővé tették, hogy a győztesek megőrizhessék a párt egységét, homogenitását és jó hírét. Ennek a presztízsnek a megmentése érdekében kellett megjelenniük a bíróság előtt azoknak, akiket a párt militánsai az új politika ellenségeinek, teljesen aljas, démonikus lényeknek tekintettek..., akik a mozgalom számára semmi hasznosat meg se próbáltak tenni. A budapesti per vádlottjainak ez volt a szerepe - írta Fejtő, aki néhány sorral odébb Faludy György történetével érzékeltette a hóhérok közönyösségét áldozataik mondanivalója iránt, feltárva egyúttal a perek groteszk mivoltát is. Faludy mesélte neki, mikor hosszú kínzások után amerikai cinkosait kellett megneveznie, ő Walt Whitman, Edgar Allan Poe és B. L. Zebub nevét diktálta a rendőröknek, akik szemrebbenés nélkül le is jegyezték azokat. Teljesen mindegy volt tehát, mit mondtak a kihallgatottak...

Az elképzelhetően posztumusz Fejtő-könyvként megjelenő kézirat első szakmai elemzésére a magyar származású Thomas Schreiber, Franciaországban élő újságíró, a Le Monde munkatársa vállalkozott, aki barátként is közel állt Fejtőhöz.

- Az anyagban vannak olyan részek, amelyek méltán kelthetik fel a fiatal történész-nemzedék érdeklődését - tudtuk meg a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatából. - Főleg egy olyan korban, amikor divatos a történelmet az aktuális belpolitikai viszonyoknak megfelelően újraírni. Rajk László politikai pályafutása, vitatott személye egyébként is megérdemelne egy beható kutatást - talán ebben is segíthet az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat.

A dossziéba rendezett, selyempapírra gépelt megsárgult oldalak tartalma alapján nyilvánvaló: Fejtő a kezdetektől tisztában volt a Rajk László külügyminiszter ellen indított per céljával, s azt is tudta, mi lesz a végkifejlete. A dokumentumot a www.fejto100.hu közölte elsőként. Ennek szerkesztője, Földes Anita többször beszélgetett a publicistával a szinte napra pontosan 60 évvel ezelőtt, október 15-én kivégzett külügyminiszter és társai ellen indított kirakatperrel kapcsolatos nézeteiről.

- Több alkalommal is megvitattuk a történteket, hiszen Fejtő éppen az eset miatt szakította meg kapcsolatát véglegesen a magyar állammal - mondta Földes Anita. - Alig két hónappal Rajk László kivégzését követően az egyik jelentős francia értelmiségi folyóiratban, az Esprit-ben megjelentetett 61 oldalas tanulmányban tárta fel a koncepciós per hazugságait. Amikor megkérdeztem tőle, hogyan tudott olyan háttér-információkhoz jutni, amelyek a külvilág számára nem voltak hozzáférhetőek, azt válaszolta: a jugoszláv titkosszolgálattól kapott meg sok anyagot. Nekik ugyanis elemi érdekük volt, hogy az igazság kiderüljön, mert a perrel a magyar kommunista vezetés a Moszkvától kevésbé függő Titót akarta besározni. S újabb adalékként nemrég bukkantam rá Feri bácsi párizsi lakásának könyvtárában arra a 300 oldalas kéziratra, amely a szókimondó leleplező tanulmány egyik előzménye lehet - utóbbi ugyanis sokban támaszkodik rá.

A Rajk-ügy, avagy Tisztogatás a Tiszták között - Tanulmány a budapesti testvérgyilkosságról, egy elmélet a beismerésekről címet viselő kézirat nem magyar, hanem francia nyelven íródott, hiszen szerzője akkor már az AFP francia hírügynökség vezető Kelet-Európa szakértője volt. Sorait olvasva markáns képet kaphatunk arról, hogyan is vélekedett Fejtő Ferenc Rajkék meghurcolásáról és a kommunista ideológiáról.

A belső harcok vesztesei azzal, hogy kitalált bűnöket vállaltak magukra, lehetővé tették, hogy a győztesek megőrizhessék a párt egységét, homogenitását és jó hírét. Ennek a presztízsnek a megmentése érdekében kellett megjelenniük a bíróság előtt azoknak, akiket a párt militánsai az új politika ellenségeinek, teljesen aljas, démonikus lényeknek tekintettek..., akik a mozgalom számára semmi hasznosat meg se próbáltak tenni. A budapesti per vádlottjainak ez volt a szerepe - írta Fejtő, aki néhány sorral odébb Faludy György történetével érzékeltette a hóhérok közönyösségét áldozataik mondanivalója iránt, feltárva egyúttal a perek groteszk mivoltát is. Faludy mesélte neki, mikor hosszú kínzások után amerikai cinkosait kellett megneveznie, ő Walt Whitman, Edgar Allan Poe és B. L. Zebub nevét diktálta a rendőröknek, akik szemrebbenés nélkül le is jegyezték azokat. Teljesen mindegy volt tehát, mit mondtak a kihallgatottak...

Az elképzelhetően posztumusz Fejtő-könyvként megjelenő kézirat első szakmai elemzésére a magyar származású Thomas Schreiber, Franciaországban élő újságíró, a Le Monde munkatársa vállalkozott, aki barátként is közel állt Fejtőhöz.

- Az anyagban vannak olyan részek, amelyek méltán kelthetik fel a fiatal történész-nemzedék érdeklődését - tudtuk meg a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatából. - Főleg egy olyan korban, amikor divatos a történelmet az aktuális belpolitikai viszonyoknak megfelelően újraírni. Rajk László politikai pályafutása, vitatott személye egyébként is megérdemelne egy beható kutatást - talán ebben is segíthet az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat.

- Több alkalommal is megvitattuk a történteket, hiszen Fejtő éppen az eset miatt szakította meg kapcsolatát véglegesen a magyar állammal - mondta Földes Anita. - Alig két hónappal Rajk László kivégzését követően az egyik jelentős francia értelmiségi folyóiratban, az Esprit-ben megjelentetett 61 oldalas tanulmányban tárta fel a koncepciós per hazugságait. Amikor megkérdeztem tőle, hogyan tudott olyan háttér-információkhoz jutni, amelyek a külvilág számára nem voltak hozzáférhetőek, azt válaszolta: a jugoszláv titkosszolgálattól kapott meg sok anyagot. Nekik ugyanis elemi érdekük volt, hogy az igazság kiderüljön, mert a perrel a magyar kommunista vezetés a Moszkvától kevésbé függő Titót akarta besározni. S újabb adalékként nemrég bukkantam rá Feri bácsi párizsi lakásának könyvtárában arra a 300 oldalas kéziratra, amely a szókimondó leleplező tanulmány egyik előzménye lehet - utóbbi ugyanis sokban támaszkodik rá.

A Rajk-ügy, avagy Tisztogatás a Tiszták között - Tanulmány a budapesti testvérgyilkosságról, egy elmélet a beismerésekről címet viselő kézirat nem magyar, hanem francia nyelven íródott, hiszen szerzője akkor már az AFP francia hírügynökség vezető Kelet-Európa szakértője volt. Sorait olvasva markáns képet kaphatunk arról, hogyan is vélekedett Fejtő Ferenc Rajkék meghurcolásáról és a kommunista ideológiáról.

A belső harcok vesztesei azzal, hogy kitalált bűnöket vállaltak magukra, lehetővé tették, hogy a győztesek megőrizhessék a párt egységét, homogenitását és jó hírét. Ennek a presztízsnek a megmentése érdekében kellett megjelenniük a bíróság előtt azoknak, akiket a párt militánsai az új politika ellenségeinek, teljesen aljas, démonikus lényeknek tekintettek..., akik a mozgalom számára semmi hasznosat meg se próbáltak tenni. A budapesti per vádlottjainak ez volt a szerepe - írta Fejtő, aki néhány sorral odébb Faludy György történetével érzékeltette a hóhérok közönyösségét áldozataik mondanivalója iránt, feltárva egyúttal a perek groteszk mivoltát is. Faludy mesélte neki, mikor hosszú kínzások után amerikai cinkosait kellett megneveznie, ő Walt Whitman, Edgar Allan Poe és B. L. Zebub nevét diktálta a rendőröknek, akik szemrebbenés nélkül le is jegyezték azokat. Teljesen mindegy volt tehát, mit mondtak a kihallgatottak...

Az elképzelhetően posztumusz Fejtő-könyvként megjelenő kézirat első szakmai elemzésére a magyar származású Thomas Schreiber, Franciaországban élő újságíró, a Le Monde munkatársa vállalkozott, aki barátként is közel állt Fejtőhöz.

- Az anyagban vannak olyan részek, amelyek méltán kelthetik fel a fiatal történész-nemzedék érdeklődését - tudtuk meg a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatából. - Főleg egy olyan korban, amikor divatos a történelmet az aktuális belpolitikai viszonyoknak megfelelően újraírni. Rajk László politikai pályafutása, vitatott személye egyébként is megérdemelne egy beható kutatást - talán ebben is segíthet az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat.

- Több alkalommal is megvitattuk a történteket, hiszen Fejtő éppen az eset miatt szakította meg kapcsolatát véglegesen a magyar állammal - mondta Földes Anita. - Alig két hónappal Rajk László kivégzését követően az egyik jelentős francia értelmiségi folyóiratban, az Esprit-ben megjelentetett 61 oldalas tanulmányban tárta fel a koncepciós per hazugságait. Amikor megkérdeztem tőle, hogyan tudott olyan háttér-információkhoz jutni, amelyek a külvilág számára nem voltak hozzáférhetőek, azt válaszolta: a jugoszláv titkosszolgálattól kapott meg sok anyagot. Nekik ugyanis elemi érdekük volt, hogy az igazság kiderüljön, mert a perrel a magyar kommunista vezetés a Moszkvától kevésbé függő Titót akarta besározni. S újabb adalékként nemrég bukkantam rá Feri bácsi párizsi lakásának könyvtárában arra a 300 oldalas kéziratra, amely a szókimondó leleplező tanulmány egyik előzménye lehet - utóbbi ugyanis sokban támaszkodik rá.

A Rajk-ügy, avagy Tisztogatás a Tiszták között - Tanulmány a budapesti testvérgyilkosságról, egy elmélet a beismerésekről címet viselő kézirat nem magyar, hanem francia nyelven íródott, hiszen szerzője akkor már az AFP francia hírügynökség vezető Kelet-Európa szakértője volt. Sorait olvasva markáns képet kaphatunk arról, hogyan is vélekedett Fejtő Ferenc Rajkék meghurcolásáról és a kommunista ideológiáról.

A belső harcok vesztesei azzal, hogy kitalált bűnöket vállaltak magukra, lehetővé tették, hogy a győztesek megőrizhessék a párt egységét, homogenitását és jó hírét. Ennek a presztízsnek a megmentése érdekében kellett megjelenniük a bíróság előtt azoknak, akiket a párt militánsai az új politika ellenségeinek, teljesen aljas, démonikus lényeknek tekintettek..., akik a mozgalom számára semmi hasznosat meg se próbáltak tenni. A budapesti per vádlottjainak ez volt a szerepe - írta Fejtő, aki néhány sorral odébb Faludy György történetével érzékeltette a hóhérok közönyösségét áldozataik mondanivalója iránt, feltárva egyúttal a perek groteszk mivoltát is. Faludy mesélte neki, mikor hosszú kínzások után amerikai cinkosait kellett megneveznie, ő Walt Whitman, Edgar Allan Poe és B. L. Zebub nevét diktálta a rendőröknek, akik szemrebbenés nélkül le is jegyezték azokat. Teljesen mindegy volt tehát, mit mondtak a kihallgatottak...

Az elképzelhetően posztumusz Fejtő-könyvként megjelenő kézirat első szakmai elemzésére a magyar származású Thomas Schreiber, Franciaországban élő újságíró, a Le Monde munkatársa vállalkozott, aki barátként is közel állt Fejtőhöz.

- Az anyagban vannak olyan részek, amelyek méltán kelthetik fel a fiatal történész-nemzedék érdeklődését - tudtuk meg a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatából. - Főleg egy olyan korban, amikor divatos a történelmet az aktuális belpolitikai viszonyoknak megfelelően újraírni. Rajk László politikai pályafutása, vitatott személye egyébként is megérdemelne egy beható kutatást - talán ebben is segíthet az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat.

A Rajk-ügy, avagy Tisztogatás a Tiszták között - Tanulmány a budapesti testvérgyilkosságról, egy elmélet a beismerésekről címet viselő kézirat nem magyar, hanem francia nyelven íródott, hiszen szerzője akkor már az AFP francia hírügynökség vezető Kelet-Európa szakértője volt. Sorait olvasva markáns képet kaphatunk arról, hogyan is vélekedett Fejtő Ferenc Rajkék meghurcolásáról és a kommunista ideológiáról.

A belső harcok vesztesei azzal, hogy kitalált bűnöket vállaltak magukra, lehetővé tették, hogy a győztesek megőrizhessék a párt egységét, homogenitását és jó hírét. Ennek a presztízsnek a megmentése érdekében kellett megjelenniük a bíróság előtt azoknak, akiket a párt militánsai az új politika ellenségeinek, teljesen aljas, démonikus lényeknek tekintettek..., akik a mozgalom számára semmi hasznosat meg se próbáltak tenni. A budapesti per vádlottjainak ez volt a szerepe - írta Fejtő, aki néhány sorral odébb Faludy György történetével érzékeltette a hóhérok közönyösségét áldozataik mondanivalója iránt, feltárva egyúttal a perek groteszk mivoltát is. Faludy mesélte neki, mikor hosszú kínzások után amerikai cinkosait kellett megneveznie, ő Walt Whitman, Edgar Allan Poe és B. L. Zebub nevét diktálta a rendőröknek, akik szemrebbenés nélkül le is jegyezték azokat. Teljesen mindegy volt tehát, mit mondtak a kihallgatottak...

Az elképzelhetően posztumusz Fejtő-könyvként megjelenő kézirat első szakmai elemzésére a magyar származású Thomas Schreiber, Franciaországban élő újságíró, a Le Monde munkatársa vállalkozott, aki barátként is közel állt Fejtőhöz.

- Az anyagban vannak olyan részek, amelyek méltán kelthetik fel a fiatal történész-nemzedék érdeklődését - tudtuk meg a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatából. - Főleg egy olyan korban, amikor divatos a történelmet az aktuális belpolitikai viszonyoknak megfelelően újraírni. Rajk László politikai pályafutása, vitatott személye egyébként is megérdemelne egy beható kutatást - talán ebben is segíthet az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat.

A Rajk-ügy, avagy Tisztogatás a Tiszták között - Tanulmány a budapesti testvérgyilkosságról, egy elmélet a beismerésekről címet viselő kézirat nem magyar, hanem francia nyelven íródott, hiszen szerzője akkor már az AFP francia hírügynökség vezető Kelet-Európa szakértője volt. Sorait olvasva markáns képet kaphatunk arról, hogyan is vélekedett Fejtő Ferenc Rajkék meghurcolásáról és a kommunista ideológiáról.

A belső harcok vesztesei azzal, hogy kitalált bűnöket vállaltak magukra, lehetővé tették, hogy a győztesek megőrizhessék a párt egységét, homogenitását és jó hírét. Ennek a presztízsnek a megmentése érdekében kellett megjelenniük a bíróság előtt azoknak, akiket a párt militánsai az új politika ellenségeinek, teljesen aljas, démonikus lényeknek tekintettek..., akik a mozgalom számára semmi hasznosat meg se próbáltak tenni. A budapesti per vádlottjainak ez volt a szerepe - írta Fejtő, aki néhány sorral odébb Faludy György történetével érzékeltette a hóhérok közönyösségét áldozataik mondanivalója iránt, feltárva egyúttal a perek groteszk mivoltát is. Faludy mesélte neki, mikor hosszú kínzások után amerikai cinkosait kellett megneveznie, ő Walt Whitman, Edgar Allan Poe és B. L. Zebub nevét diktálta a rendőröknek, akik szemrebbenés nélkül le is jegyezték azokat. Teljesen mindegy volt tehát, mit mondtak a kihallgatottak...

Az elképzelhetően posztumusz Fejtő-könyvként megjelenő kézirat első szakmai elemzésére a magyar származású Thomas Schreiber, Franciaországban élő újságíró, a Le Monde munkatársa vállalkozott, aki barátként is közel állt Fejtőhöz.

- Az anyagban vannak olyan részek, amelyek méltán kelthetik fel a fiatal történész-nemzedék érdeklődését - tudtuk meg a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatából. - Főleg egy olyan korban, amikor divatos a történelmet az aktuális belpolitikai viszonyoknak megfelelően újraírni. Rajk László politikai pályafutása, vitatott személye egyébként is megérdemelne egy beható kutatást - talán ebben is segíthet az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat.

A belső harcok vesztesei azzal, hogy kitalált bűnöket vállaltak magukra, lehetővé tették, hogy a győztesek megőrizhessék a párt egységét, homogenitását és jó hírét. Ennek a presztízsnek a megmentése érdekében kellett megjelenniük a bíróság előtt azoknak, akiket a párt militánsai az új politika ellenségeinek, teljesen aljas, démonikus lényeknek tekintettek..., akik a mozgalom számára semmi hasznosat meg se próbáltak tenni. A budapesti per vádlottjainak ez volt a szerepe - írta Fejtő, aki néhány sorral odébb Faludy György történetével érzékeltette a hóhérok közönyösségét áldozataik mondanivalója iránt, feltárva egyúttal a perek groteszk mivoltát is. Faludy mesélte neki, mikor hosszú kínzások után amerikai cinkosait kellett megneveznie, ő Walt Whitman, Edgar Allan Poe és B. L. Zebub nevét diktálta a rendőröknek, akik szemrebbenés nélkül le is jegyezték azokat. Teljesen mindegy volt tehát, mit mondtak a kihallgatottak...

Az elképzelhetően posztumusz Fejtő-könyvként megjelenő kézirat első szakmai elemzésére a magyar származású Thomas Schreiber, Franciaországban élő újságíró, a Le Monde munkatársa vállalkozott, aki barátként is közel állt Fejtőhöz.

- Az anyagban vannak olyan részek, amelyek méltán kelthetik fel a fiatal történész-nemzedék érdeklődését - tudtuk meg a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatából. - Főleg egy olyan korban, amikor divatos a történelmet az aktuális belpolitikai viszonyoknak megfelelően újraírni. Rajk László politikai pályafutása, vitatott személye egyébként is megérdemelne egy beható kutatást - talán ebben is segíthet az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat.

A belső harcok vesztesei azzal, hogy kitalált bűnöket vállaltak magukra, lehetővé tették, hogy a győztesek megőrizhessék a párt egységét, homogenitását és jó hírét. Ennek a presztízsnek a megmentése érdekében kellett megjelenniük a bíróság előtt azoknak, akiket a párt militánsai az új politika ellenségeinek, teljesen aljas, démonikus lényeknek tekintettek..., akik a mozgalom számára semmi hasznosat meg se próbáltak tenni. A budapesti per vádlottjainak ez volt a szerepe - írta Fejtő, aki néhány sorral odébb Faludy György történetével érzékeltette a hóhérok közönyösségét áldozataik mondanivalója iránt, feltárva egyúttal a perek groteszk mivoltát is. Faludy mesélte neki, mikor hosszú kínzások után amerikai cinkosait kellett megneveznie, ő Walt Whitman, Edgar Allan Poe és B. L. Zebub nevét diktálta a rendőröknek, akik szemrebbenés nélkül le is jegyezték azokat. Teljesen mindegy volt tehát, mit mondtak a kihallgatottak...

Az elképzelhetően posztumusz Fejtő-könyvként megjelenő kézirat első szakmai elemzésére a magyar származású Thomas Schreiber, Franciaországban élő újságíró, a Le Monde munkatársa vállalkozott, aki barátként is közel állt Fejtőhöz.

- Az anyagban vannak olyan részek, amelyek méltán kelthetik fel a fiatal történész-nemzedék érdeklődését - tudtuk meg a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatából. - Főleg egy olyan korban, amikor divatos a történelmet az aktuális belpolitikai viszonyoknak megfelelően újraírni. Rajk László politikai pályafutása, vitatott személye egyébként is megérdemelne egy beható kutatást - talán ebben is segíthet az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat.

Az elképzelhetően posztumusz Fejtő-könyvként megjelenő kézirat első szakmai elemzésére a magyar származású Thomas Schreiber, Franciaországban élő újságíró, a Le Monde munkatársa vállalkozott, aki barátként is közel állt Fejtőhöz.

- Az anyagban vannak olyan részek, amelyek méltán kelthetik fel a fiatal történész-nemzedék érdeklődését - tudtuk meg a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatából. - Főleg egy olyan korban, amikor divatos a történelmet az aktuális belpolitikai viszonyoknak megfelelően újraírni. Rajk László politikai pályafutása, vitatott személye egyébként is megérdemelne egy beható kutatást - talán ebben is segíthet az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat.

Az elképzelhetően posztumusz Fejtő-könyvként megjelenő kézirat első szakmai elemzésére a magyar származású Thomas Schreiber, Franciaországban élő újságíró, a Le Monde munkatársa vállalkozott, aki barátként is közel állt Fejtőhöz.

- Az anyagban vannak olyan részek, amelyek méltán kelthetik fel a fiatal történész-nemzedék érdeklődését - tudtuk meg a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatából. - Főleg egy olyan korban, amikor divatos a történelmet az aktuális belpolitikai viszonyoknak megfelelően újraírni. Rajk László politikai pályafutása, vitatott személye egyébként is megérdemelne egy beható kutatást - talán ebben is segíthet az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat.

- Az anyagban vannak olyan részek, amelyek méltán kelthetik fel a fiatal történész-nemzedék érdeklődését - tudtuk meg a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatából. - Főleg egy olyan korban, amikor divatos a történelmet az aktuális belpolitikai viszonyoknak megfelelően újraírni. Rajk László politikai pályafutása, vitatott személye egyébként is megérdemelne egy beható kutatást - talán ebben is segíthet az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat.

- Az anyagban vannak olyan részek, amelyek méltán kelthetik fel a fiatal történész-nemzedék érdeklődését - tudtuk meg a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatából. - Főleg egy olyan korban, amikor divatos a történelmet az aktuális belpolitikai viszonyoknak megfelelően újraírni. Rajk László politikai pályafutása, vitatott személye egyébként is megérdemelne egy beható kutatást - talán ebben is segíthet az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat.