Ópusztaszer üzenete a mának

Sokan nem tudják, mi is történt egykor Ópusztaszeren! A Kárpát-medence szimbolikus középpontjában, a honfoglalás idején Árpád vezér a mai szeri síkon győzte le Salán vezért, majd a magyarok sátrat vertek a helyen és a törzsi vezetők 34 napon át rendezték az ország szokástörvényeit és egymás között felosztották az országot. Minderről Anonymus, Béla király jegyzője számolt be, a 13. század elején írt Gesta Hungarorum című művének 40. fejezetében. 

Innét tudjuk a név eredetét is: a maguk nyelvén szernek nevezték el a helyet, mert itt ejtették szerét az ország minden dolgának. A honszerző vezérek tulajdonképpen ezzel megtartották az első, a szeri országgyűlést . Ezt azonban a történészek olykor kritikával kezelik (hosszú időn keresztül nem igazán vették figyelembe), mert Anonymus, névtelen krónikáját nem tartották hiteles történelmi forrásnak - tudtuk meg Horváth Gábortól, a Nemzeti Történelmi Emlékpark igazgatójától. 

- Az ásatások arra utalnak, a napjainkban is feltárás alatt lévő monostor építtetője a 13. században a Kalán nemzetség volt, amely ezt a helyet birtokolta. A nemzetség magát Ond vezértől, a hét honfoglaló vezér egyikétől származtatta, Kalán, a későbbi pécsi püspök pedig Béla király kancellárja volt, azaz fontos hivatalt töltött be, aki mellett Anonymus jegyzőként (notarius) működhetett. Tehát nem akárki állíthatta és tarthatta fontosnak leírni és ilyen formában megőrizni a honfoglalás történetét - érvelt Anonymus mellett. - Viszont az is tény, hogy Ópusztaszer térségében más jelentős honfoglaláskori lelet-együttesre - néhány 10. század végi síron kívül - nem bukkantak, ami bizonyítaná, hogy annak idején itt különleges események történtek.A lényeg, hogy a Gesta megszületett és Anonymus üzenete minden korban érvényes: a nemzeti egység, az összetartozás és egymás elfogadása - emelte ki.

Szikrázó nyári napsütésben ballagunk a gyönyörűen ápolt parkban, egyenesen Árpád vezér elé. Szinte odavonzza a látogatót a két kőoroszlánnal védett fasorban vezető sétány, és lenyűgözi a monumentális emlékmű, amelyet a millennium alkalmából állítottak fel Pusztaszeren. Az emlékmű Berczik Gyula építész és Kallós Ede alkotása, Árpád vezér eredeti szobra a főépületben látható, az új változatot Buzár Károly szobrászművész készítette 1997-98-ban.Próbálom visszaidézni, amit Horváth Gábor mondott a kezében szablyát tartó Árpád szobra kapcsán: Háta mögött Kelet, előtte Nyugat, tekintete pedig délnyugatra, a távolba tekint, talán az Örök Város , Róma felé fordul. Lefordítva a szimbolikát, világossá válik a honfoglaló vezér üzenete: a keletről származó magyarok a kereszténységben váltak önálló európai nemzetté.Az emlékpark magja a monostor, ma romkert. Horváth Gábor szerint az emlékmű nem véletlenül épült a romok közvetlen közelébe. Az első hiteles forrás az 1233-as beregi egyezmény, amely a Bor-Kalán nemzetség jelentős monostoraként említi. Néhány megmaradt faragványon felismerhető a királyi építőmesterek keze nyoma.

A bencés monostor a tatárjárásig meghatározó szerepet töltött be a környék életében. Az itteni ásatások során, a monostor kerengőjéből került elő az az ezüst pecsétgyűrű is, amelynek íjas motívuma lett az emlékpark logója, szimbóluma.Utunk egy különleges domb felé vezet: ez a kunhalom, amelyet alig néhány hete, a szó szoros értelmében hordtak össze a kunsági települések. Vagy ötven közeli-távoli helytől érkeztek a teherautók és hozták el a saját településük földjét egy közös halomba - az emlékpark kezdeményezésére. A tetejére került - kelet felé fordítva - a kunszobor két ülő alakja, Györfi Sándor alkotásai.

Ópusztaszerről mégis elsősorban a Feszty-körkép jut eszünkbe. A rotunda, ahol a körkép található, meghatározó épülete az emlékparknak. A szintén a millenniumra készült hatalmas panoráma-képet, amelynek címe A magyarok bejövetele, ma is számon tartják a világ hasonló attrakciói között. A körkép a kiállítására épített, jurtára hasonlító, hatalmas kör alakú rotundában tekinthető meg, ahol még egyéb izgalmas történelmi kiállítások is helyet kaptak. Vitathatatlan, hogy a körkép az emlékpark egyik legnagyobb vonzereje. Hihetetlen élményt nyújt a 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű panorámakép, amelynek többdimenziós élethű jeleneteibe, a csatákba, a táborverésbe, a mulatozásba, az áldozati szertartásba - a hangeffektusoknak köszönhetően - a látogató teljesen beleélheti magát.

Az eredeti körképet Feszty Árpád készítette, több festőtársa segítette a két évig, 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál festette.

A körképcsarnok építése amúgy magyar módra történt, sok hibával, meg-megtorpanva, 1979-ben abba is maradt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el, majd 1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport végezte el a helyreállítást. Jelenleg a körképet naponta csoportosan lehet látogatni.