Kötelességem teljesítése lesz bérem...

Százhatvan évvel ezelőtt Aradon kis híján kivégezték, csak felesége közbenjárásának köszönheti, hogy a szabadságharc bukása után nem szállították egyből a tábornoktársai vesztőhelyeként elhíresült városba. Ha nincs e késlekedés , ma minden bizonnyal úgy ismernénk, mint a 14. vértanút. Gyulai Gaál Miklós az egyetlen zalai 1848-49-es honvédtábornok, s egyike annak a 31 tábornoknak, akik mindvégig szolgáltak, kitartottak. A történelmi Zala megyében, Szegváron született (a település ma Zalaszegvár néven Veszprém megyéhez tartozik), jelentősebb hírnevet az aradi ostromsereg parancsnokaként szerzett, majd (hadbírósági eljárás után) a Balaton-felvidéki védelmi rendszer kidolgozását bízták rá. A bukás után előbb halálra, később kegyelemből 20 év várfogságra ítélték. Rabkórházban halt meg 1854-ben, Abonyban temették el.

Életműve sokáig amolyan fehér foltnak számított, gyakran még szakmai körökben is. Mígnem dr. Szarka Lajos, a hévízi Festetics György Művelődési Központ igazgatója - évtizedes kutatómunkát követően - 1997-ben könyvet írt a zalai tábornok pályafutásáról. Arról kérdeztük a szerzőt, vajon mi lehet az oka, hogy Gyulai Gaál Miklós - amint Hermann Róbert hadtörténész fogalmazott a kötet előszavában - csaknem teljesen kiesett a magyar történeti köztudatból .

- Úgy vélem, három oka lehet annak, hogy kevésbé ismert a tábornok személye. Egyrészt ő elsősorban nem harcoló tiszt, hanem hadmérnök volt, a közfigyelem pedig inkább azokra a katonai vezetőkre irányul, akik a csatákban jeleskedtek. Másrészt, mivel felesége késleltette Aradra szállítását, mire ő a városba érkezett, társait már kivégezték. Az európai felháborodás azonban hamarosan lefogta Haynau kezét, emiatt nem vált vértanúvá Gaál; ha kivégzik, minden bizonnyal ma mindenki ismeri a nevét. A harmadik ok pedig Boczkó Dániel kormánybiztos vádjaiban keresendő: ő az aradi ostrom februári kudarca miatt vizsgálatot indított, s erélytelenséggel, árulással vádolta Gyulai Gaált, ám ezzel hamis képet festett a tábornokról. Utóbb a debreceni magyar hadbíróság felmentette Gaált a vád alól. Később mérnöki feladatot kapott: megbízták őt a tihanyi és Balaton-felvidéki erődrendszer kiépítésével. A hadi események alakulása miatt ezt a munkát viszont már nem tudta befejezni - foglalta össze dr. Szarka Lajos.

Tény, hogy a zalai tábornokról egészen a közelmúltig néhány sornál többet nemigen lehetett olvasni, még a témával foglalkozó szakkönyvekben sem. Szarka Lajos egyebek mellett az országos levéltárban, a hadtörténeti levéltárban, valamint a Zala és Veszprém megyei levéltárban kutatta fel a debreceni bíróság magyar, és az aradi hadbíróság német nyelvű peranyagát. Ez utóbbi perről például kiderítette: a korábbi erélytelenség vádjával ellentétben Aradon éppen azt rótták fel Gaálnak, hogy nagy hatékonysággal ostromolta a várost, később pedig jól működő védelmi tervet készített. A kötetből azt is megtudjuk, hogy a Moser elnök vezette hadbíróság 1849. december 18-án hirdetett ítéletet. Eszerint Gaál Miklós az 1848. október 3-ai és december 2-ai legfelsőbb manifesztumok kiadása után csatlakozott Magyarországon a császári autokritás elleni fegyveres felkeléshez , mely során február 26-ig az aradi erőd ostromát vezette, majd miután a debreceni kormány április 14-ei határozatában kimondta a dinasztia trónfosztását és a kiválást a monarchiából, ideiglenes erődítési igazgatóként működött jóllehet jelentős hatáskör és így tulajdonképpen nagyobb veszélyesség nélkül . Mindezek miatt felségárulás bűnében tettestársnak minősítette a hadbíróság Gaált, nyugdíját és tiszti rangját elvette, vagyonát elkobozta, továbbá 15 év várfogsággal sújtotta őt.

Haynau azonban enyhének találta és nem hagyta jóvá az ítéletet, majd miután megtalálták a rebellis kormányzat elnöki levéltárát, új eljárásra utasította az aradi katonai törvényszéket. A Gaálra nézve terhelő iratok alapján újabb, ezúttal halálos ítélet született, amit Haynau táborszernagy-főparancsnok 1850. március 4-én 20 évi, vasban eltöltendő várfogságra enyhített.

- A peranyagokból a szabadságharc oldalán álló, az ügyért akár élete feláldozására is hajlandó tiszt képe bontakozik ki. Választhatta volna ő is az átállást és a kényelmes császári nyugdíjat, ám ehelyett mindvégig hű maradt hitvallásához. Gazdaságomat, minden más jószágaimat elhagytam drága hazám megmentéséért. Meggyőződésemért vállalt kötelességem teljesítése lesz bérem, amit tőlem senki el nem vehet : ő maga fogalmazott így 1848 szeptemberében. Erkölcsileg és szakmailag is figyelemre méltó amit letett az asztalra, úgy gondolom, egy igazi hazafival van dolgunk. Jóllehet Görgeyhez vagy Perczelhez képest a második vonalhoz tartozik, ne felejtsük el, hogy egyike 33 honvédtábornokunknak - tette hozzá Szarka Lajos.

- Vannak-e még fehér foltok 1848-49 történetében? - kérdeztük a szakembert.

- Hermann Róbert Kossuth tábornokai címmel írta meg akadémiai doktori disszertációját, s ebben sok újdonságot mutatott be, a részletek átértékelésére tehát még mindig van lehetőség. Ugyanakkor nagy fehér foltok már nincsenek. A rendszerváltás óta annyit mindenképpen sikerült elérni, hogy a korábbi sematikus képek helyett árnyaltabbak az ismeretek, hiszen lehetőség van a szabad kutatásra, a történészi vitákra - válaszolta.

Gyulai Gaál Miklósnak 1998 óta köztéri alkotás állít emléket Hévízen, Zalában - tudomásunk szerint - nincs másutt emlékműve. Végső nyughelyén, Abonyban - innen származik felesége, Gaál Vilma - általános iskola viseli nevét. Mégis egyre szélesebb körben emlegetik úgy, mint a zalai honvédtábornokot .