Egy félidőt adni ajándékba egyik ellenfélnek sem szabad...

A zalai megyei szövetség, ma már persze Zala Vármegyei Kosárlabda szövetség 54 éves pontosan amiatt hívta életre a Göcsej-kupát, hogy hazai felkészülési lehetőséget biztosítson főleg a zalai együtteseknek. Ebben volt úttörő szerepe dr. Villányi Antalnak, az akkor fiatal sportvezetőnek, aki egészen az idén bekövetkezett haláláig szó szerint szívügyének tartotta a kupa létét, folytatását és akkor is harcolt ezért, amikor más talán már feladta volta. Szerencsére ő soha nem tette ezt, ezért is maradhatott meg a torna, dr. Villányi Antal emlékét pedig a megyei szövetség méltóképpen szeretné továbbra is ápolni. Kis kitérő talán a szokásosnál hosszabb bevezető, és biztosan voltak a lelátón, akik szívesen nosztalgiáztak, hiszen voltak Göcsej-kupák, amikor nyolc férfi és ugyanennyi női csapat volt az indulók között. Ami három, sőt, volt hogy négynapos programot is kínált a sportág helyi szerelmeseinek. Ma már szinte lehetetlen egy ilyen volumenű tornát megszervezni, hiszen majd' minden csapat megrendezi a maga kupáját ebben az időszakban, így a négycsapatos mezőny marad valószínűleg a jövőben is. Ami kiegyenlített volt, kivéve a beugró osztrák Fürstenfeldet, de feltétlenül szimpatikus gárda benyomását keltette. Azzal meg pláne, hogy a döntő utáni eredményhirdetésre is Egerszegen maradt. A látottak alapján a Körmend, a Sopron és a Zalakerámia ZTE KK nagyjából hasonló szerepet tölthetnek be a bajnokságban, mint tavaly. A három csapat között láthatóan nincs nagy különbség, s nyilvánvalóan – a legutóbbihoz hasonlóan – rendkívül kiélezett bajnokság elé nézhetünk most is.

Ami a döntőt illeti, s miért csak "majdnem" nyerte meg a kupát a ZTE KK. A Sopron elleni összecsapáson az első félidőben gyakorlatilag nem védekezett a zalai csapat, 60 pontot kapni 20 perc alatt csakis erre vezethető vissza. A meccs hazai legjobbja az első félidőben a egerszegi közönség volt, hiszen látva a gyenge játékot is biztatta a csapatot. A mínusz húsz pontos hátrány ellenére viszont semmit nem adott fel Lubomir Ruzicka együttese, s talán érezte, hogy ezzel tartozik a nézőknek is. A lényeg, hogy találkozó végére beérte, sőt, vezetett is a ZTE KK, de végül hosszabbítás következett, s annak is a legvégén egy szerencsésnek is nevezhető kosárral a Sopron 103-102-re nyert. Megérdemelten, mert kiegyensúlyozottabb volt és ők pedig akkor nem adták fel, amikor úgy tűnt , hogy hazai öröm következik. Az egerszegiek számára az lehet a tanulság: nem lehet egy félidőt engedni egyik ellenfélnek sem, s mondhatni, hogy visszajöttek a meccsbe, de nem lesz mindig olyan napja mondjuk Oleksandr Mishulának sem, hogy minden bejöjjön neki. S egy valamit ne feledjünk: Danilo Ostojic sérült, a szerb center egyik meccsen sem tudott játszani.

A ZTE KK csapatkapitánya, Tóth Ádám rendkívül bosszús volt a találkozó után, hiszen még így is nyerhettek volna, ilyen első félidő után...

– Betudhatjuk a végén történteken annak, hogy ez lett a böjtje az első félidei teljesítményünknek – mondta. – Védekezésben nem az alapokat követtük az első félidőben és egyáltalán nem játszottunk csapatként. Azt viszont végig megmutattuk, hogy támadni tudunk, ezért is jöttünk vissza a meccsbe, és persze váltottunk védekezésben is, és mindjárt más lett minden.

Nos, egyet lehet vele érteni. A Sopron és a ZTE KK pénteken újra összecsap, méghozzá Sopronban egy emlékmeccs (Krasznai Ferenc emlékmeccs) keretében, ami egyben az egerszegieknek az utolsó felkészülési meccs is lesz a bajnoki nyitány előtt.