Egyelőre partvonalon kívül van az év zalai csapata

A sakkozók sikersorozata a Zalai Hírlap hagyományos voksolásán sem először ért elsőséget, a dél-zalaiak csapatvezetője, Papp Nándor most mégsem számított a díjra.

– A zalaegerszegi futballisták elsőségére számítottam, akik bennmaradtak az első osztályban, a labdarúgás pedig mégis csak labdarúgás… – fogalmazott Papp Nándor, aki még ma is lelkesen ül a táblákhoz, például a klub NB I. B-s csapatában. – Ha jól kalkulálok, ezen a szavazáson a 13 NB I.-es bajnoki címünk mellett közel vagyunk a tíz elsőséghez, ami azért is öröm, mert komoly rangja van egy ilyen elismerésnek. Úgy hiszem, először mintha még akkor kaptuk volna meg ezt a díjat, amikor még „csak” bronzérmesek lettünk az élvonalban. És az bizony nem mostanában volt.

Az elmúlt év legjobb zalai csapata pedig egyelőre nem szerezhet újabb sikereket, hiszen a koronavírus-járvány miatt a sportágban még nem rendeznek versenyeket. Az első osztály idei rajtjára is várni kell.

– Némi haladékhoz jutottunk azzal, hogy áttértünk a naptári év szerinti küzdelmekre, de egyelőre nem tudjuk még, hogy mikor is rajtolhat az NB I.-es küzdelemsorozat – folytatta Papp Nándor. – A járványhelyzet erősen közbeszólt, de ezzel nem csak mi vagyunk így. A csapatbajnokságok mellett pedig a sakk egyéni versengései is szünetelnek, hiszen tény: a fertőzés szempontjából különösen veszélyes zárt térben rendeznék a mérkőzéseket. Úgy tűnik, talán szeptemberben rajtolhatunk, akkor viszont feszített menetrend következhet. Kár azonban találgatni, inkább foglalkozzunk azzal, hogy ismét átvehettük a legjobb zalai csapatnak járó díjat.

A nagykanizsai klub tavaly tehát már a tizenharmadik aranyát szerezte az NB I.-ben, és ezt a sorozatot persze folytatni szeretnék.

– Kár lenne veszni hagyni ezt a jó szériát – tette hozzá a csapatvezető. – Azért is fontos, hogy elismerik teljesítményünket, mivel ez akár a szponzorok felé is jól jöhet a jövőben. Ha mostanság kissé úgy is érezzük, hogy a járványügyi helyzet a partvonalon kívülre tett minket is, tudjuk, ez sem tart örökké, és készülünk az újabb erőpróbákra. Ha már egyszer a focit is felülmúltuk – melyet azért mi is lelkesen nyomon követünk – kötelességünk bizonyítani.