Az Eb-ezüstérmes és olimpikon Biczó Bence szerint példaértékű az itteni munka

A pécsi születésű Biczó Bence az általános iskolát Nagykanizsán járta ki, illetve csak majdnem. A hetedik osztály után elköltözött a családjával, de akkor már számos után­pót­lássiker fűződött a nevéhez, aztán a pályafutása már ismert annak, aki egy kicsit is tájékozott a sportágban. 2012-ben a londoni olimpián 200 m pillangón 9. lett, van két Európa-bajnoki ezüstérme (2012, 2014), s most arra készül, hogy kijusson Tokióba, ami nem lesz egyszerű…

– Éppen azt számolgattuk, hogy mikor járhattam itt utoljára, ami valamikor 2010 körül lehetett – elevenítette fel a nagykanizsai uszodában utolsó élményét a most már a Ferencváros színeiben úszó Biczó Bence, amikor meglátogatta a Dél-zalai Vízmű SE műhelyét. – Megállapíthattuk, hogy nem sok minden változott azóta, de ezt nem negatív értelemben mondom. A hétköznapi életben az ember nem gondol arra, mi lehet itt, de ahogy beléptem ide, hirtelen minden ismerős lett.

– Jó alapokat kapott a kanizsai évek során?

– Mindenképpen, s enélkül magam sem gondolom, hogy tovább tudtam volna lépni. Az első korosztályos bajnoki címemet kanizsai színekben értem el, azt gondolom, ez mindent elmond erről.

– S mi a helyzet most? Mire készül?

– Ez az év a csúszás éve. Szerencsére most jön a Négy nemzet verseny a Margitszigeten, az első lesz a koronavírus-járvány kitörése után. Tavasszal volt az a hat hét, amikor nem mehettünk úszni, csak futottunk, az állóképességet és az erőnlétet fejlesztettük. Ezt követően az volt a legfontosabb, hogy minél előbb visszatérjünk a normális kerékvágásba. A célok ennélfogva tolódtak, jövőre lesz az Európa-bajnokság is és elvileg az olimpia. Ez a két nagy verseny most a legfontosabb, amelyre készülni akarok.

– Kétszáz pillangón viszont nem lesz könnyű dolga, elég, ha csak két magyar rivális nevét említjük, azaz a olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamásét vagy a világbajnok és világcsúcstartó Milák Kristófét…

– Valóban két olyan ellenfélről van szó, akik a világ úszósportjában is meghatározó versenyzők. Nagy kihívás ez, de feladni semmit sem lehet. Majd meglátjuk, megrendezik-e az olimpiát, hiszen most már az újabb halasztás lehetőségét is felvetették.

– Ha az olimpia szóba került, Nagykanizsáról Molnár Flóra ott lehetett Rio de Janeiróban. Ezt mekkora eredménynek tartja?

– Flórát és a családját is régóta ismerem. Azt mondom, ha azt nézzük, hogy milyen szakmai hátteret kapott ő is Polgár Sándor edzőnél, akkor kijelenthető, hogy nagyon jó kezekben volt. Ebből a szempontból minden itt úszó gyerek számára adott a lehetőség, hogy előrelépjen, akár Kanizsáról is. Pont Flóra példája a legjobb erre, hogy az álmok nem elérhetetlenek, hanem megvalósíthatók bárhonnan.