Olimpiai bajnok, Keszthely város díszpolgára

2020.03.29. 11:00

Hetvenöt évvel ezelőtt hunyt el Csik Ferenc

Az 1936-os berlini olimpia 100 méteres gyorsúszó bajnokára, Csik Ferencre öt évvel ezelőtt még nagy számban emlékezhettünk a Balaton-parti bronzszobránál. Sajnos az akkor ott lévők közül már Katalin leánya sem lehetett velünk az idén és a megváltozott körülmények miatt csak szűk körben idézhettük fel a bajnok emlékét. Az egykori keszthelyi diák emlékét egy tucat emlékhely őrzi a Balaton-fővárosában – olvasható dr. Iglódi Endre írásában.

dr. Iglódi Endre

Csik Ferenc keszthelyi díszsírhelyénél dr. Iglódi Endre, a Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör alelnöke

Fotó: Iglódi Máté

A helyi Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör alelnöke, dr. Iglódi Endre az 1980-ban olimpiai bajnok Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke által felavatott Csik Ferenc sétány emlékkövénél, majd díszsírhelyénél, a Szent Miklós temetőben és a XX. századi keszthelyi olimpikonok emléktáblájánál gyújtotta meg az emlékezés gyertyáit és helyezte el az emlékét őrző társaság koszorúit. A bajnok egykori lakóházának falán (ahol 84 évvel ezelőtt 3000 keszthelyi polgár ünnepelte) Turi György mesteredző, a MÚSZ szakmai alelnöke és Szántó Kata a Keszthelyi Kiscápák SE elnöke helyezte el az Olimpiai Baráti Kör vezetőjével a megemlékezés koszorúját.

Csik Ferenc 1913. december 12-én Kaposváron született, majd 1924-ben költözött családjával (két testvére is remek úszó volt) Keszthelyre. A Premontrei Gimnázium hét osztályát itt végezte el és 1931-ben érettségizett kiváló eredménnyel. Mindössze egyéves volt amikor édesapja az első világháborúban hősi halált halt. Keszthelyen a Balaton-parton a móló és a szigetfürdő között volt egy kibójázott terület ott tanult meg úszni és érte el első jelentős eredményeit, de gyakran egészen a vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolnáig és vissza úszott folyamatosan. A gimnázium testnevelő tanárai edzették. Ma a helyi Vajda János Gimnázium földszintjén emléktábla őrzi nevét. Azután Budapestre került az Orvostudományi Egyetemre és a Keszthelyi Törekvésből átigazolt a BEAC-hoz.

Csik Ferenc keszthelyi díszsírhelyénél dr. Iglódi Endre, a Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör alelnöke
Fotó: Iglódi Máté

Haláláig minden nyarat Keszthelyen töltötte hiszen itt élt az édesanyja és festőművész nagynénje, Csik Jolán, valamint nagyszülei.

Keszthelyen négy (Unterberger utca, Erzsébet királyné út, Kossuth utca páros oldalán) helyen lakott, majd olimpiai győzelme idején a Kossuth utca 71. emeleti részén. A gimnáziumban osztálytársa volt a neves helytörténész Eszes László. Remek sportolói erényekkel rendelkezett, így több sportágban is válogatottságig vihette volna. Síelt, teniszezett és természetesen keszthelyiként (jég)vitorlázott, jégkorongozott. Egyetemista korában Keszthelyen nyaranta teniszt oktatott. A fővárosban edzője Vértessy József javasolta, hogy noha mellúszóként is magyar bajnok volt éveken át, térjen át a gyorsúszásra. 1933-tól már folyamatosan magyar bajnok a sprint számban, de nyert 200-on is. Továbbá, remek csapatemberként a 4x100-as és 4x200-as gyorsváltóban is hajráemberként. 1933-ban a főiskolai világbajnokságon már egyéniben és váltóban is győzött. Egy évvel később a magdeburgi Európa-bajnokságon pedig 59,7-es idővel szerzett aranyat.

A 21-szeres magyar bajnok, kétszeres Európa-bajnok, váltótagként világcsúcstartó, főiskolai világbajnok, Európa-rekorder úszó esetében a nagy kérdés viszont az volt mindez mire lesz elég az olimpián!? Ne feledjük, hogy 1932-ben japán, 1928-ban és 1924-ben Johnny Weismüller révén amerikai, míg 1920-ban, 1908-ban és 1912-ben szintén amerikai győzelem született 100 méteres gyorsúszásban az olimpián. 1936-ban Berlinben a délelőtti előfutam után az elődöntőben 58,1-et úszva Csik Ferenc a 2. helyen jutott tovább, így a döntőben a hetes pályát kapta. 25 000 néző előtt a döntő 15 óra 20 perckor kezdődött. A japánok (Yusa, Arai, Taguchi) a dobogó mindhárom fokát meg akarták szerezni. Augusztus 9-én 25 m-nél a japán Yusa vezetett, az 50 méteres forduló előtt őt követte a hazai közönség által hajtott német Fischer. Csik Ferenc harmadikként fordult, megelőzve a nagy amerikai esélyes Ficket. Csik óriási hajrába kezdett, de 75-nél ég mindig előtte volt a japán, az amerikai visszaesett, de a másik két japán is üldözőbe vette. Aztán 90 méternél Csik átvette a vezetést és noha a japánok centiméterekre közelítették, tisztán ő csapott be a célba elsőként. Csik Ferenc 57,6-es idővel győzött, Yusa lett a második (57,9), harmadik Arai (58,0). A versenyt Pluhár István legendás rádió közvetítéséből jól ismerjük, amit öt évvel ezelőtt is lejátszottunk Keszthelyen és az idei évre is az ünnepi közgyűlés megnyitására terveztük.

Csik Ferencet (középen) ünneplik Berliben, győzelmét követően

A nagy győzelem mellett sokan elfeledkeznek róla, hogy a 4x200 m-es gyorsváltónak is tagja volt (Csik Ferenc, Gróf Ödön, Lengyel Árpád, dr. Abay-Nemes Oszkár), amely bronzérmet szerzett a világcsúccsal győztes a japánok és az USA mögött a magyar váltó kitűnő Európa-csúccsal bronzérmet szerzett. Csik olimpiai bajnoki győzelmének értékét tovább növeli, hogy a berlini győzelem után pár héttel (augusztus 22-én a Császárfürdőben) újra megmérkőzött a japán Yusával és akkor is legyőzte az olimpiai ezüstérmest. 1939-ig folyamatosan szerezte magyar bajnoki címeit, a következő olimpia a háború miatt elmaradt. Csik Ferenc 1937 novemberében átvehette orvosi diplomáját díjtalan gyakornok, majd klinikai tanársegéd lett a II. sz. Belgyógyászati Klinikán. 1939-től a válogatott kapitánya lett, és a Képes Sport szerkesztőjeként is dolgozott. 1940-ben született Ferenc fia és 1944-ben Katalin leánya. A bajnok fia 1956-ban Kanadába került, leánya pedig, aki a 2007-ben a Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör egyik alapítója volt, Keszthelyen hunyt el. A város saját halottjának tekintette és édesapja sírjában nyugszik. Ákos testvére II. világháborús hősi halott, György testvére szintén Kanadába került. Csik Ferencet 1944 októberében behívták Szolnokon a csapatkórházba. Előbb Keszthelyre, majd Sopronba vezényelték át, ahol hadapród-őrmesteri rangban tevékenykedett. 1945. március 29-én csütörtökön a Magyarországon lezajlott egyik utolsó légitámadás alkalmával Sopronban hivatása gyakorlása közben, orvosi

táskával a kezében a Patak utcába (mai buszpályaudvar közelében) vesztette életét. Ott talált rá az ismert sportszerető Avas Sámuel.

1947. április 23-án exhumálták holttestét és másnap szállították a bajnok hamvait Sopronból Keszthelyre, ahol a város által adományozott díszsírhelyre temették el a Festetics mauzóleum mellett. A Szent Miklós temetőben sírján a márványtáblán olvasható: „Dr. Csik Ferenc klinikai tanársegéd az 1936. évi olimpián a 100 m-es gyorsúszás bajnoka. 1913-1945. „ Itt élned halnod kell”.

2002-ben került elő a házán lévő emléktábla amit 1936 augusztus 25-én kapott ajándékba Keszthelyen és amelyen az a három szó szerepel: „Büszkeséggel, szeretettel és hálával.” 2003-ban mutatta be Csik Katalin „ A test és lélek harmóniájában Csik Ferenc emlékezet”című könyvét Hencsey Pállal közösen.

A 75 esztendeje elhunyt Csik Ferenc Keszthely város díszpolgára, akinek nevét Fort Lauderdale-ban az úszás és a vízilabda legnagyobb halhatatlanjainak csarnokában 1984-től emléktábla őrzi.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában