Elnöksége a támadások hárításáról szólt – Interjú Erdei Zsolttal

Erdei Zsolt a minap a pogányszentpéteri Ringharcosok Egyesületénél tett látogatást, ahol a szervezet elnökével, Bogdán Zoltán „Tyson”-nal egyeztetett az egyesület munkájáról, jövőbeni terveiről. Az elnököt látogatása céljáról, a szövetségben kialakult helyzetről és a terveiről kérdeztük.

– Az én feladatom az, hogy az ökölvívást népszerűsítsem. Nagyon fontos, hogy egy ilyen kis faluban van valaki (Pogányszentpéter esetében Bogdán Zoltán edző), aki életben tartja az ökölvívást, ezért vagyok itt – válaszolta kérdésünkre Európa- és világbajnok öklözőnk, Erdei Zsolt, „Madár”. – Az ilyen elhivatott sportembereket, akik maguk köré gyűjtenek nemegyszer szegény sorsú fiatalokat, s életcélt adnak nekik, a személyemmel és sporteszközökkel is igyekszem támogatni. Azt szeretném, ha minden kis településen, az ország legeldugottabb sarkában is ott lenne a sportágunk, amely azokat a gyerekeket képes integrálni, akik egyébként elkallódnának az utcán. Másrészt, minél többen űzik ezt a sportágat, annál nagyobb a merítési lehetőségünk. Sohasem lehet tudni, honnét kerül ki egy srác, akiről kiderül, hogy csiszolatlan gyémánt. Ezeket a rejtett tehetségeket kell felkutatni, edzeni, erősíteni, mert megeshet, hogy néhány év múlva ők öregbítik majd a magyar ökölvívás hírnevét. A tehetséggondozásban nagy szerepet szánunk az ország több pontján létrehozott akadémiáknak.

– Ha már itt tartunk, hogyan folyik ezekben a munka, van-e egységes, minden akadémián alkalmazandó metódus, illetve a teljesítményt mérő vonatkoztatási rendszer?

– Igen, van, minden akadémiával szemben egységes elvárást támasztott a szakszövetség. Amellett, hogy az akadémiák felkutatják és beiskolázzák a tehetséges gyerekeket, biztosítaniuk kell a megfelelő edzésszámot, a szakmai hátteret és így tovább. Az országban egyébként négy helyszínen jöttek létre bokszakadémiák: Budapesten, Győrben, Hajdúszobosz­lón és Nagykanizsán. Utóbb kiderült, ez kicsit eltúlzott volt, nincs szükség ennyi akadémiára. Amikor én lettem a szövetség elnöke, megvizsgáltuk az akadémiák működését és a hajdúszoboszlói, valamint a nagykanizsai bokszakadémia el is veszítette a támogatást. A felszabaduló pénzt inkább a jól prosperáló egyesületekre fordítjuk, ugyanis van köztük jó pár, amelyek a kidolgozott pontrendszer alapján sokkal jobb helyezéseket értek el a ranglistán, mint az akadémiák. Miközben utóbbiaknak kéne lenniük a csúcsok csúcsának.

– Ha már az irdatlan sok pénzt említette. Mi a helyzet a végül 350 millió forintos veszteséggel megrendezett ifjúsági világbajnokság ügyével?

– Ez olyan érvágás számomra, ami, azt hiszem, egész életemen át kísér, s nem kérdés, hogy ezt az ügyet én valószínűleg kudarcként könyvelem el – válaszolta Erdei Zsolt. – El kell ismernünk: hibáztunk. Későn vettük észre, hogy a költségek magasabbak lesznek, mint a rendelkezésre álló pénzösszeg. Akkor már nem volt lehetőség kihátrálni, nem lehetett mást, csak előremenekülni. A veszteségen már nem tudtunk változtatni, de ha kiszállunk, akkor ennyi pénzért semmit nem adunk, s az még rosszabb lett volna… Így legalább cserébe kapott az ország egy szépen megszervezett világbajnokságot. Súrolta a luxuskategóriát, s azt is elismerem, hogy kicsit elméreteztük a dolgot, de ez volt az elnökségem első nagyrendezvénye – nyilván, még nem rendelkeztem elegendő tapasztalattal. Nem sikerült a legfontosabb helyekre, posztokra megtalálnom a megfelelő embereket, s elmulasztottuk egy elnökségi ülés összehívását is. Ebben nem volt szándékosság, pusztán figyelmetlenség. Hozzáteszem, az elnökségi tagok közül se jelentkezett senki, hogy igen, én szeretnék beszélgetni a vb-ről, hogy lesz, mint lesz… Sajnos, úgy érzem, hogy a háttérben végig munkálkodtak bizonyos erők, amelyek velem szembehelyezkedtek. Ez az egész csúnya játszma volt, de ebbe most nem akarok mélyebben belemenni. A lényeg: hibáztunk, s ezért megkaptuk a méltó büntetésünket. Az állami konszolidációs csomagot követően még mindig mínuszos a szakszövetség büdzséje, de ezt már igyekszünk saját erőnkből megoldani. Ebben nagy segítségünkre lesz dr. Bajkai István pénzügyi biztos.

– Ha marad az elnöki poszton, mik a tervei?

– A világbajnokság kapcsán is világossá vált, hogy nem vagyok menedzser, vagy ügyvezető típus. Ezt egyébként, mielőtt átvettem az elnökséget, előre jeleztem, s igyekeztem magam olyanokkal körülvenni, akikről azt gondoltam, értenek a pénzügyekhez. Időközben kiderült, hogy rosszul ismertem őket, s ma már nincsenek a szövetségben. Hogy mik a terveim? Engem a szakmai kérdések motiválnak. Ha konszolidálódik a helyzetünk, elkezdhetünk építkezni. Nem a nulláról, hanem a mínuszról, tehát először is jó alapot kell csinálnunk. Ha ezzel végzünk, haladhatunk tovább, csak hagyjanak érvényesülni. Az elnökké válásom óta eltelt két év ugyanis csak arról szólt, hogy a támadásokat hárítottam. Az a baj, hogy az ellenségeim nem értik: ha rájuk kell pazarolnom az energiámat, amiket fordíthatnék a sportágamra is, azzal nem csak nekem ártanak, hanem a magyar ökölvívásnak is.