ÁJLÁVJÚ – „Te édes, de jó vagy, légy más” a zalaegerszegi nyári szabadtéri színpadon

A zalaegerszegi Kvártélyház Szabadtéri Színház 2023-as új produkciója az „ÁJLÁVJÚ – Te édes, de jó vagy, légy más” című amerikai jókedvű zenés musical-revü, melyet Tompagábor Kornél rendezett. Régebbi terve vált valóra, Joe DiPietro és Jimmy Roberts színművét már évekkel ezelőtt kinézte a nyári szabadtéri teátrum közönsége számára. A zenés darabot évtizedek óta műsoron tartja a Broadway, ez a tény előrevetíti a sikert. 

A nyáresti kikapcsolódás könnyűsége mellett épp a téma ad a nézőknek önfeledt, de rezignált azonosulást egynémely helyzettel, figurával. 

A vállalás ugyanis nem más, mint hogy zenés monológokkal és dialógusokkal szaladjunk végig a férfi-nő kapcsolat emberiséggel egyidős – szerelem, szex, házasság, gyerek, öregedés állomásokkal leírható – csataterein. A dalok hivatottak kibontani a különböző élethelyzetek érzelmi hullámzását. Mivel a közhelyek arra valók, hogy tipizálják a valóságot, ebben a minőségükben nagyon is igazak. Segítségükkel látjuk, hogy a beteljesült, a reménytelen, az igazi és a megjátszott szerelem, a boldog vagy boldogtalan, az izgalmas vagy unalmas házasság, a gyereknevelés, az öregedés, az üres fészek szindróma egyidős az emberiséggel, nincs menekvés, de hát ettől szórakoztató az élet. Szerelemre, társra vágyunk, közben a szabadságunkat se szeretnénk feladni, ha mégis, akkor az örökké kiismerhetetlen másikra kenjük az okokat. Jó, hogy a férfi és a női nézőpont is demokratikusan megkapja a maga dalait. Kiderül, akármilyen rámenős, magabiztos valaki, a dolgok mélyén tombol a szorongás, ettől emberi és esendő az összes megoldás. 

Az amerikai szerzők áttekintették a jellemző szituációkat, laza szövetté fűzték, s mindegyiket dalban mondatják el a színészekkel. Igazi jutalomjáték a négy figura megformálása a színészek számára, főleg, ha a nagyvonalúan lejelzett élethelyzet bemutatása és a táncos koreográfia nem akadályozza őket az éneklésben. (Koreográfus Kósa Ruben.) A laikus számára ugyanis úgy tűnik, nem is olyan könnyen énekelhető dalocskákról van szó, mintha néhol még a Webber-hangzásvilág paródiáját is felfedezhetnénk. Ráadásul a magyar dalszövegek igazán szellemesek, ötletesek, tehát arra is érdemes időt hagyni, hogy a szöveg tartalma eljusson a nézőkig. 

Dura Veronika, Támadi Anita, D. Varga Ádám és Szentgyörgyi Dániel leheletnyi és elrajzolt gesztusokkal mutat arcokat, figurákat. A randizásba belefáradtak, a telefonhívásra várók, a mások esküvőjén örök szinglik, az oltár előtt megtorpanók, a nősülés elől menekülők, a félénk partnert becserkészők, a „leépülősen” infantilis apák és anyák, a filmeken nem is titkon zokogó férfiak, az unokára váró erőszakos szülők, az özvegyen maradtak érzelmei sorjáznak a színpadon. A színészek percenként váltanak, és az átváltozásban nem csak a tobzódó jelmeztár támogatja őket. A puritánnak mondható funkcionális díszlet amúgy is kellemes kontrasztban van a kosztümökkel, amelyek önmagukban élményt nyújtanak. (Szőke Julianna tervező érdeme.) 

A zenei csapat izgalmas zenei támogatásával valósul meg az előadás. Zumbók-Jakobovics Nikoletta, Salamon Attila, Máriás Zsolt folyamatos és rutinos színpadi jelenléte plusz unikális élvezetet nyújt a nézőnek. 

Az előadást a színlap szerint este fél kilences kezdéssel augusztus 3-án, 4-én, 5-én, 10-én, 11-én, 12-én játsszák a belvárosi kvártélyház udvarán, esőnapok: augusztus 6. (vasárnap) , augusztus 7. (hétfő), augusztus 13. (vasárnap), augusztus 14. (hétfő).