Megnyílt a Kárpát-medence térképeken című kiállítás Hévízen

Az első, 1574-ben rajzolt térkép annak a Münster Sebastiannak a munkája, akinek nevéhez fűződik az 1544-ben készült Cosmográfia című könyv, amely a világ legkorábbi német nyelvű leírása, és egyúttal a 16. század legnépszerűbb műve, amely száz év alatt 24 kiadást ért meg.

A kiállításon számos jelentős európai térképész munkája látható. A vendégek szemügyre vehetnek eredeti vízrajzi, hadi és vármegyéket bemutató ábrázolásokat is.

– Ezek nagyon fontos forrásai a történettudománynak – mondta lapunknak a tárlatot megnyitó dr. Bilkei Irén, az MNL Zala Megyei Levéltára címzetes igazgatója. – A segédtudományok sok ága hasznosíthatja ezek mondanivalóját, kivitelezését. Természetesen az adott korszak technikatörténetéről is árulkodnak ezek a munkák, vagyis arról, milyen eszközökkel készültek a térképek, s milyenek voltak az akkor élők földrajzi ismeretei.

Emellett a társadalom- és a művészettörténet szempontjából is fontosak ezek az alkotások, amelyek Király Ágnes négy évtizedes gyűjtőmunkájának legszebb darabjai, s a történelmi Magyarország évszázadait mutatják be. A térképek között vannak, amelyeket külföldről vásárolt vissza, hiszen célja, hogy ezek a kincsek idehaza maradjanak.

– A legszebb és a szívemnek legkedvesebb az a Nagy-Magyarországot ábrázoló térkép, amely Zsámboki János munkája és 1579-ből származik – mutatta Király Ágnes, hozzátéve: a tárlaton ennél régebbi munka is látható. – Nehéz volt hozzájutnunk, de végül sikerült megszereznünk.

Van azonban még ennél is régebbi térkép a Belvárosi Múzeumban.

– Intézményünk célja, hogy bemutasson gyűjteményeket, amelyek izgalmasak lehetnek a közönség számára – fogalmazott Hermann Katalin, a Festetics György Művelődési Központ igazgatója. – Az is fontos szándékunk, hogy helyi kötődésű tárgyakat mutassunk meg, és e két küldetésünk most egyesült Király Ágnesnek köszönhetően, akinek nagyon komoly, levéltárakat is megszégyenítő magángyűjteménye van.

A tárlat majdnem minden darabja a Kárpát-medencét mutatja be, a míves ábrázolásokat időrendben fedezhetik fel a látogatók. A térképek árulkodnak hazánk történelméről, területének változásairól, és további politikai, valamint gazdasági információkat is nyerhetünk általuk.