Falutörténeti monográfia jelent meg a muravidéki Hármasmalomról

Bemutatóját a közelmúltban tartották a muravidéki településen. 

A hosszú időn át Lendvához tartozott Hármasmalomról eddig nagyon kevés adatot publikáltak. Ennek talán legfőbb oka, hogy Hármasmalom a történelem során jobbára Lendva egyik részeként volt ismert. Olyannyira a történelmi magyar kisvároshoz tartozott, hogy még önálló temetője sem volt. Ennek okán kutatók sem járták a települést – hangzott el a kötetbemutatón. 

A helytörténeti monográfia megszületésének ötlete 2020-ig vezethető vissza. Szerkesztője, a Szlovén RTV magyar nyelvű műsoraiért felelős vezérigazgató-helyettese, Zver Ilona többek közt elmondta: eredetileg az akkoriban felújított Szent Anna-szobor felszentelési ünnepségére szerettek volna egy leporellót készíteni, ám a koronavírus-járvány miatt az esemény elmaradt. A szobor történetének kutatása során azonban számos adatot találtak a település múltjával és történetével kapcsolatosan, ezért úgy döntöttek, hogy egy átfogó, a település múltját és jelenét egyaránt bemutató monográfiát jelentetnek meg. Ezt az elképzelést támogatta a muravidéki magyar könyvkiadási programot koordináló Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet is, így végül közös finanszírozásban a közelmúltban napvilágot láthatott a hiánypótló kötet. 

– Arra törekedtünk, hogy minél nagyobb mértékben mi magunk, hármasmalmi lakosok vessük papírra a településsel kapcsolatos tudásunkat, továbbá az is szándékunk volt, hogy a történelmi adatok mellett emberközeli történetek is helyet kapjanak a kötetben – folytatta a szerkesztő. – Ezek az idősebb polgártársaink visszaemlékezései alapján rekonstruált történetek a publikáció igen értékes részét képezik. Az volt a fő szándékunk, hogy ezen hiteles adatok lejegyzésével a lehetőségek szerinti leghűségesebb képet alkossuk a településünkről. 

A kötetben a szerzők kitértek a gazdasági viszonyokra, a néprajzra és a vallási életre, a helyi kultúrára és civil társadalomra, de belekerült a monográfiába több olyan anekdota is, amely szintén Hármasmalomhoz kapcsolódik. Emellett bemutatták a falu híres szülötteit és lakóit, a már elhunyt Szomi Pál írót, Rajko Stupar színművészt, Szomi Kralj Béla költőt és zenészt, illetve Skrilec Xéniát, Szlovénia korábbi budapesti, jelenlegi bécsi nagykövetét, aki 1972-től volt a falu lakója. Hármasmalom régmúltjának ismertetését ugyanakkor történészre bízta a szerkesztőbizottság, ezt a fejezetet Horváth Tamás írta. Kitért arra, hogy a falu nevének első írásos említése egy 1663. december 28-án kelt, latin nyelvű, a Lendva-vidék falvak szerinti úrbéres bevételeiről szóló összeírásban található Hármos Malom formában. A település ugyanis onnan kapta nevét, hogy területén három malom is működött. A kötetben a szerzők többször hivatkoznak a zalai vízimalmok történetét hosszú ideje kutató Molnár László pákai helytörténészre is, aki írásaiban többször említést tett a Lendva-patakon működő malmokról. Horváth Tamás arra is kitért, hogy Hármasmalom lakossága a II. József által elrendelt 1784. évi népszámlálástól az önálló szlovén állam 1991-es létrejöttéig megkétszereződött. A település lakossága szinte teljes egészében magyar anyanyelvű volt, ezt a XX. század sorsfordító eseményei – a vesztes I. világháború következményeként meghozott trianoni békediktátum, a délszláv betelepítések, majd a természetes asszimiláció – jelentősen megváltoztatták.