Beszélgetés Bartal Kiss Rita bábművésszel, legújabb szakmai díja apropóján

Az ASSITEJ Magyar Központ (a mozaikszó a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetségét jelöli) a Csiky Gergely Színházzal közösen 2002 óta minden második évben megrendezi a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléját. Ezen a – két év szünet után újra megrendezett – biennálén szerepeltek azok az elő- adások, amelyeket ezúttal Székely Andrea bábművész, egyetemi tanár válogatott ki a Kárpát-medencei báb- és gyermekszínházak által benevezett több mint százból. 
 

A fesztiválon a gyermekközönség előtt bemutatott produkciók után szakmai zsűri értékelte a létrehozott műveket. Zalaiként duplán büszkék lehetünk, hiszen a bírálók közt volt Turbuly Lilla zalai származású író, meseíró, kritikus is. Március 28. és április 3. között 39 előadás közül válogathatott Kaposvárott a gyerek- és felnőtt közönség. A fesztivál fennállásának 10., a marosvásárhelyi kétnyelvű, magyar és román tagozattal bíró gyerekszínház pedig létrejötte 70. évét ünnepelte ebben az időszakban. A Griff Bábszínház is részt vett a versenyprogramban, az Ecki, Becki, Tengerecki című zenés-verses produkcióval került be a kaposvári válogatásba. 
 

– Amikor az Ariel Színháztól megkaptam a felkérést, Máté Angi gyerekkönyvét választottam, amiből 7 történetet elevenítettünk fel – mondta lapunk érdeklődésére Bartal Kiss Rita. – A bábszínház mindig történeteket mesél, most épp az összetartozásról, a különbözőségről, a kirekesztettségről, az elfogadásról. 

Az erdélyi származású, óvónőként dolgozó szerző költői nyelvezetű metaforái a csendről, a ködről, a felhő és a pocsolya szerelméről, az égről, a tüskéit ribizliszemekkel barátságossá tevő sünről szólnak, illetve a velük leírható életjelenségekről. Máté Angi a Pagony Aranyvackor pályázatának egyik nyertese. Érzékeltessük a hangvételt: „Volt egyszer egy kislány. Volt egyszer egy köd. Volt egyszer egy sósperec. Volt egyszer egy csend. Mindennek van meséje, és minden mesében ott bujkál egy új világ, egy újabb csoda.” 
 

– A gyermekszínházi darab akkor jó, ha több rétege van, több korcsoportot is megtalál – mondta a bábművész, amikor a bábművészet esélyeiről, a felnőtt színházhoz való viszonyáról faggattam. – Cél, hogy az óvodások és az iskolások mellett a szülők, pedagógusok is élvezzék. A Volt egyszer egy… megjelenítésben sem hagyományos stílusú előadás, kísérleteztünk a formákkal. 
 

– A paraván és a kesztyűbáb is működik még a korszerű bábjátékban? 
 

– Persze, sosem megy ki a divatból. A vásári bábjáték ebben a megjelenítésben nagyon izgalmas. A napjaink bábszínháza az összművészethez közelít, a vizualitás, a költészet, a tánc, a mozgás ott van a színpadokon, sőt, a báb és a láthatóvá váló bábszínész együtt játszik. Én a történet felől is közelítek, hogy rezo- náljon a gyerekeket körülvevő világra, segítsen feldolgozni az általuk megélt jelenségeket. A gyerekek nagyon jól értik a szimbólumokat, noha másképp absztrahálnak természetesen, mint a felnőttek. Mi szeretjük, ha a gyerekek reagálnak, kacagnak, mozognak, kiabálnak, belehelyezkednek a darabba. Faludy Györggyel szólva a művészet és a szépség arra szolgál, hogy a lélek megkönnyebbüljön. A jelenidejűség varázsa pedig semmihez sem hasonlítható, a film és a rajzfilm másféle élményt ad. 
 

A díj névadója, Kovács Ildikó mestere volt Bartal Kiss Ritának, Kecskeméten tanult tőle. A Kolozsvárról áttelepült bábművész rendező, tanító Báron Lászlóval együtt határozza meg a Griff művészeti vezetőjének szakmai útját. (A tanárnak készülő Ritát Kecskeméten szippantotta be a bábos világ a Ciróka Bábszínházban.) A képzőművészet, a zene, a színházi világ, a pedagógia számára a bábszínházban egyesül. 
 

– Ildikó arra tanított, hogy a gyerekeket komolyan kell venni a játékosságot megtartva, de nem lehet silány munkát eléjük tenni. A megértés szintjei különbözők lehetnek, de magukkal viszik az érzetet, az üzenetet. A gyermeki figyelem fenntartása izgalmas dolog, ha azért zajonganak, mert unatkoznak, az az elő- adás hiányait mutatja. 
 

– Milyen érzés a mesterről elnevezett díjat átvenni? 
 

– Megindító, felemelő, öröm, némi szomorúsággal. Nyolcvanévesen halt meg, jó lenne néha felhívni, ha elakadunk. 
 

Bartal Kiss Ritát sokfelé hívják vendégként, a határon túlra is, a közeljövőben látványtervezőként számítanak rá Szombathelyen és Pécsett. Marosvásárhelyen vizsgarendezést készített az egyetemi hallgatóknak. Idehaza a Griffben pedig kis óvodásoknak készül helybe is vihető előadás, „bőröndszínház”, amit a kórházi gyerekosztályon is szeretnének játszani. 
 

– Mi a különbség a színművész és a bábszínművész között? 
 

– A bábművész és a színész között csak annyi a különbség, hogy az előbbiek élettelen tárgyba lehelnek lelket, amellett, hogy fizikai színház az ő mesterségük. Az sem igaz teljesen, hogy a bábszínház a színház előszobája volna, merthogy önálló művészeti ág, csak másfajta eszközökkel dolgozik, mint a táncszínház vagy az opera. 
 

A marosvásárhelyi előadásban a zsűri többek közt a letisztult formavilágot értékelte, a darab a bemutatás évében egyébként 2019-ben elnyerte a FUX FESZT – Erdélyi Hivatásos Bábszínházak Fesztiválja nagydíját is. 
 

Végül álljon itt a tisztelet jeléül a szereplők névsora: Bonczidai Dezső, Cseke Péter, Gáll Ágnes, Gönczy Katalin, Halmágyi Éva, Máthé Rozália, Szabó Dániel, dramaturg Markó Róbert, koreográfus Györfi Csaba, zeneszerző Kiss Erzsi, tervező Sipos Kati.