A hévízi Csokonai Szalon Budapestre is ellátogat

Major-Zala Lajos asztaltársaságából kinőve 1992-ben jött létre a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Társaság ősszel évente konferenciát tart Hévízen, idéntől Budapesten is megszólítja az irodalom, a zene, a művészetek, a történelem iránt érdeklődőket. Évente négy alkalommal kerül sor a Csokonai Szalon rendezvényére Budapesten a Damjanich utca 19. szám alatt, ahol a Társaság elnökségi tagja, Zalán-Lipák Judit ügyvédi irodája ad helyet a Szalonnak. 

Az első találkozót április 22-én tartották. A Társaság elnöke, Tar Ferenc, a Bibó István Gimnázium nyugalmazott tanára, a Balaton Múzeum volt muzeológusa ismertette a Társaság történetét, majd Zalán-Lipák Judit elnökségi tag (aki Zentai Adél művésznéven ír), mutatkozott be házigazdaként és elnökségi tagként, csakúgy, mint Vajna Ádám költő, szerkesztő, valamint Katona Csaba történész, alelnök. Vajna Ádám és Zalán-Lipák Judit/Zentai Adél költészetébe is bepillanthattak a résztvevők Schramek Andrea színművésznő tolmácsolásában. 

Huzella Péter énekes-dalszerző megzenésített verseket adott elő, többek között a társaság volt elnökéét, Zalán Tiborét is. Ő és a másik volt elnök, Alexa Károly is jelen volt az első budapesti Csokonai Szalon programján. 

Noszlopi Botond költő versei a szerző, illetve Huzella Péter közreműködésével jutottak el a közönséghez, kamarabeszélgetés keretében hátteret is nyújtottak az elhangzott művek jobb megértéséhez. 

Végezetül Katona Csaba a Húsvétot idézte meg, az egykor Sopronban élt Slachta Etelka naplói révén. Az erotika a korábban elhangzott versekkel is teret kapott, de a naplórészletek révén is megjelent, kiderült, miért nevezik a Slachta-naplót az első magyar erotikus női naplónak. 

A rendezvény visszhangja bizonyítja, a kezdeményezés sikeres, folytatásra érdemes. A Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság értékeit megőrizve, de a modern idők követelményeihez igazodva Budapesten is meg tudja szólítani a művészetet és kultúrát kedvelő réteget.