A rendkívüli tehetségű művész, Z. Soós István festő műveiből nyílt kiállítás Nagykanizsán

Tájképek, portrék, életképek és grafikák kerültek fel a falakra a nagykanizsai születésű festőművész pályájának első feléből, az 1920 és 1960 közötti időszakból. Összesen közel 60 darab alkotásról van szó, a kiállítást – melynek megnyitójára eljött Z. Soós István fia, Soós Barna is – Szmodics-Tugya Beáta, a Thúry György Múzeum történész-muzeológusa, archezoológus jegyzi kurátorként. Vele beszélgettünk a kiállításról. 

Z. Soós István rendkívüli tehetséggel megáldott művészember volt – bocsátotta előre Szmodics-Tugya Beáta. – 1900-ban született és termékeny, hosszú festőművészpálya után életének 102. évében, 2002-ben hunyt el. Joggal nevezte őt Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója egy évszázad krónikásának. Életéből 80 évet aktív festőművészként töltött, a múzeum gyűjteményében lévő több mint 700 darab alkotás közül az utolsót 1996-ban, 96 évesen készítette – úgy gondolom, ez már önmagában elképesztő teljesítmény. Idős kora ellenére még ezek az utolsó festményei is biztos alkotói kézről árulkodnak. Munkái életkorától függetlenül mindvégig frissek, az alkotás fénye, öröme sosem sem veszett el számára, tenni akarásról árulkodnak. A kiállítással mi most Z. Soós Istvánra pályája első felének műveivel emlékezünk, de ez az első 40 év is több, mint ami a legtöbb művésznek összességében megadatik. 

Szmodics-Tugya Beáta elmondta: Z. Soós István először grafika szakon végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán 1925-ben, majd ezt követően a Kossuth-díjas Glatz Oszkár növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán. Mesterétől a naturalista nagybányai posztimpresszionista stílust is elsajátította. Glatzhoz hasonlóan Z. Soósnak is erőssége az alak, a mozgás ábrázolása, sőt még a plein air festés sem állt távol tőle. Sőt, freskóképfestőként és restaurátorként is ismert, hiszen a sárvári római katolikus templom freskóképsorozatán festette meg Szent László legendáit, restaurálta a székesfehérvári Szent István király mauzóleumának faliképeit. A szennai református templom mennyezetének 99 darab, egyenként 1 négyzetméteres freskója is bizonyítja képességeit. 

– Restaurátorként dolgozott a kaposvári múzeumban, onnét ment nyugdíjba 1960-ban – folytatta a kiállítás kurátora. – Aktív nyugdíjasként sokat utazott, Kaposvár mellett Sopron barokk, Debrecen és Budapest dualizmuskori épületeit, templomait is megörökítette. 1969–71 és 1979–83 között az akkori Jugoszláviában utazgatott, bejárta az Isztriai-félsziget nyugati felét, illetve a magyar határhoz közeli Csáktornyán, Varasdon is sokat rajzolt. A 80-as évek elején Erdélyben dolgozott: Déva, Segesvár, Kolozsvár, Marosvásárhely épületeit vitte papírra, vászonra. Én 2014-ben kezdtem megismerkedni a művész munkáival, és azóta a gyűjteményünkben lévő alkotások mindegyikét többször kézbe vettem már. Emlékszem az első benyomásaimra: precíz, biztos rajztudású, remek térlátású, az emberi test anatómiájával, a fény-árnyék hatásokkal tökéletesen tisztában lévő művészt ismertem meg. Életében számos egyéni és csoportos kiállításon mutatta be műveit, 1997 óta pedig a Thúry György Múzeum gondozza hagyatékát. Munkásságát Zichy Mihály-arcképdíjjal és Aranyplakett-díjjal jutalmazták. 1996-ban Nagykanizsa díszpolgára lett, 1998-ban Szenna is díszpolgárává választotta. 1999-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikereszt kitüntetését. A múzeum Z. Soós-gyűjteményéből nemcsak időrendet, hanem témát, helyszínt, technikát figyelembe véve is lehet kiállításokat rendezni, van miből válogatni. Rendezhetünk kiállítást a tanulmányútjain készült alkotásokból, a portrékból, a fakéreg-képekből, a magyarországi, főleg balatoni tájképekből egyaránt. Művészi pályájának második fele egy következő tárlat színvonalas anyagát képezi a közeljövőben. 
 

Légy te is Festő! A kiállításhoz kapcsolódóan a múzeum várja az iskolás csoportokat múzeumpedagógiai foglalkozásra, melynek címe: „Légy Te is festőművész! Keltsd életre Z. Soós István grafikáit!” A kinyomtatott grafikákat a helyszínen kell kifesteni, kiszínezni. Felszerelést a múzeum biztosít. Az elkészült alkotásokat felteszik a Thúry György Múzeum Facebook-oldalára, szavazni lehet rájuk. A három legtöbb szavazatot kapó mű alkotója értékes ajándékcsomagban részesül.