Zalaapáti festőjének három nagyméretű alkotása a házán, több pedig templomokban látható

Már az általános iskolában kitűnt rajztehetségével, az is megfordult a fejében, hogy Herendre megy továbbtanulni a porcelánfestőkhöz. Ehelyett nehézgépkezelő lett a vasútnál, majd mestervizsgát tett, végül – a korabeli szóhasználattal – maszek lett Zalaapátiban. 

A művészetek közül először a zene érintette meg. 

– Fiatalon hegedülni tanultam – eleveníti fel Zuggó Tibor –, de inkább az iskola mellé jártam. Aztán 1980-ban jött a hír, hogy basszusgitárost keres az Etna együttes, én pedig nem haboztam: gyorsan megtanultam a hangszeren játszani, s tíz évig muzsikáltunk együtt. Később, 60 évesen aztán megint vettem magamnak egy gitárt, s újra a húrok közé csaptam, azóta pedig már a csíksomlyói templomban is játszhattam. 

A festészet iránti vonzalma is későn ébredt: két évtizede, 50 évesen vett először ecsetet a kezébe – egy veszprémi tárlat hatására. Szakkönyvekből, autodidakta módon fejlesztette tudását és technikáját. Mint meséli, először vízfestékkel próbálkozott, aztán jött az akril, később az olaj. 

Azóta több kiállításra is meghívták, bemutatkozott például Keszthelyen, Nagykanizsán, Zalaapátiban, s a Balatonnál Berényben és Márián, sőt, alkotásai két míves albumban is helyet kaptak. Aki pedig betér a zalaapáti, a tekenyei, vagy a bókaházi templomba, szintén találkozhat Zuggó Tibor (művészi) keze nyomával. 

Ám az alkotómunka nem vallási témákkal kezdődött. 

– Volt egy Erotika kiállítás 2002-ben Budapesten, ahová osztrák ismerőseim segítségével jutottam el – eleveníti fel –, mert 120 ezer forint volt a részvételi díj. Ennek hatására három hónap alatt megfestettem huszonkét aktot, amik között, nem tagadom, volt pornókép is. 

Később jöttek a tájképek, majd a vallási-történelmi ihletésű nagyobb munkák. Ezek közül is kiemelkedik a háza falán látható három alkotás. A legkisebb egy lovas dombormű, amelyen Árpád vezér látható, úgy, ahogyan a Feszty-körképen is. Van egy nagyobb angyalos kép: Tibor a nemzeti zászlóba festette bele az égi teremtményeket, amint hozzák a koronát a régi Magyarországnak. A ház keleti oldalán pedig Árpád pajzsra emelését ábrázolta – egészen különleges módon, ugyanis a főalakot „kiugrasztotta”, amely így két centire kiemelkedik a festményből. Azaz szinte dombormű született: a jobb térhatás miatt. 

Zuggó Tibor elárulja, a történelem és a vallás közel áll hozzá – évtizedekkel ezelőtt templomi zenekart is vezetett –, képei közül jó néhány pedig magángyűjtőkhöz került, s a beszámolók, fotók tanúsága szerint nagy becsben tartják azokat. 

– Minden településnek vannak értékes polgárai – kapcsolódik e ponton a beszélgetésbe Vincze Tibor polgármester –, akik kiemelkednek a többiek közül, mert nagyobb talentumot kaptak a Jóistentől. Őket még inkább meg kell becsülnünk, fel kell emelnünk. Zalaapátiban Tibor közéjük tartozik, ráadásul ragaszkodik nemzeti gyökereinkhez, hitünkhöz, mindahhoz, ami megtart bennünket. 

A település első embere azt is elárulja, Zuggó Tibor évtizede készít egy monumentális történelmi képet a falu számára, s ennek kapcsán leszögezi: a művész számíthat az önkormányzat erkölcsi és anyagi megbecsülésére is. 

Ez azonban már egy másik történet…