Horvát alkotók műveiből látható kiállítás a nagykanizsai Plakát Házban

A tárlat darabjai Horvátország nemzeti kincsének részei, s eddig éppen ezért a határokon túlra nemigen vitték bemutatni. Mint az a kiállítás megnyitóján elhangzott: hogy ez most mégis megtörténhetett, az mindenképpen az irántunk érzett bizalom és szeretet jele. Nem mellesleg köszönhető dr. Koósz Attila tiszteletbeli konzulnak, dr. Mladen ­Andrlić nagykövetnek, Darko Korennek, Kapronca-Körös megye ispánjának, Darko Masnec pénzügyi, költségvetési és közbeszerzési igazgatónak, valamint a kiállítás létrejöttét szintén támogató Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselőnek és Balogh László polgármesternek.

Helena Kušenić kurátornak, a Kaproncai Városi Múzeum munkatársának a kiállításhoz készített írásából megtudhatjuk: a tárlat a múzeum (Muzej grada Koprivnice) gazdag naiv művészeti anyagát mutatja be. A komoly és értékes gyűjtemény létrejöttéért hála illeti dr. Leander Brozovićot, a Kaproncai Városi Múzeum alapítóját, aki elindította a Naiv Művészeti Gyűjtemény szisztematikus bővítését, mely azóta is egyre színvonalasabb és átfogóbb képet nyújt a horvát naiv művészet múltjáról, fejlődéséről és aktuális helyzetéről is.

A kiállítás a ­horvátországi hlebinei iskola naiv művészeinek alkotásait mutatja be, annak sokszínűségét tárja a látogatók elé. A művek az ősiséghez való visszatérést, a spontán kifejezésmódot, a hétköznapi élet pillanatait adják vissza az egyén sajátos nézőpontján keresztül. Horvátországban a 20. század elején (1929/30) alakult meg a Zemlja (Ország) nevű művészegyesület, amely az egyes társadalmi rétegek tudatos fellépését szorgalmazta a művészetek terén is. A művészek azt igyekeztek bemutatni, hogy a tehetség nem csak bizonyos privilegizált társadalmi rétegekhez köthető, az egyesületet a falusi, vidéki (naiv) művészek alkották, nem a városok elismert alkotói. Az egyesület alapítója, Krsto Hegedušić gyakran töltötte nyári szabadságát Hlebinében, ahol az érdeklődő tanítványainak köszönhetően formálódott az, amit ma hlebinei iskolaként ismerünk. A hlebinei iskola kezdetben Krsto Hegedušić és Ivan Generalić barátsága volt. Hegedušić vezette be Ivan Generalićot a művészeti technikák titkaiba és arra biztatta, hogy fesse le azt, amit maga körül lát – az archaikus, patriarchális és szegény falu világát. Az évtizedek során a hlebinei iskola védjegyévé az üvegre való festés vált, amellyel Hegedušić Párizsban ismerkedett meg és emlékeztette őt a Dráva menti régió késő barokk festményeire, a vallási témákra.

A Nagykanizsán látható kiállítás a Kaproncai ­Városi Múzeum gyűjteményéből származó 59 műalkotáson (festmény, rajz és szobor) keresztül mutatja be a hlebinei iskola alkotóit.