Frissen Zalából

2021.09.02. 13:00

Hamvas Béla-estet tartottak Nagykanizsán

Hamvas Béla „köztes” személyiség volt, az irodalmárok filozófusnak, a filozófusok pedig irodalmárnak tartják.

Horváth-Balogh Attila

Szemes Péter irodalomtörténész, szerkesztő, Balogh László polgármester, Farkas Szilárd és Zóka Péter szerkesztők

Forrás: Zalai Hírlap

Fotó: Szakony Attila

Ezt Szemes Péter irodalomtörténész, kritikus, a pannon vidék kulturális, művészeti és tudományos értékeit őrző Pannónia Kulturális Egyesület titkára mondta a Nagykanizsai Honvéd Kaszinóban hét elején megrendezett Hamvas Béla-est előtt lapunknak a Kossuth-díjas magyar író-filozófus-esztétáról.

Szemes Péter irodalomtörténész, szerkesztő, Balogh László polgármester, Farkas Szilárd és Zóka Péter szerkesztők
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

Az esten – melynek vendégeit Halmos Ildikó, a házigazda művelődési intézmény igazgatója köszöntötte – Balogh László polgármester méltatta Hamvas Béla munkásságát, majd Szemes Péter beszélgetett Farkas Szilárd és Zóka Péter filozófus-szerkesztőkkel az egyesület gondozásában a közelmúltban megjelent két kötetről. Ezek címei: Hamvas Béla és a kereszténység, illetve A válságmotívum Hamvas Béla regényművészetében. Az író műveiből Antal Gergő idézett.

Farkas Szilárd tanulmánykötete a regénybeli motívumokról
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

– Hamvas műveiben az életről ír, ahhoz nyújt tanácsot, hogyan kell élni, hogyan lehet szépen élni, mi az a tudás, amit az ember megszerezhet, az ősöktől átvehet, mire kell figyelni a mindennapok során – mondta Szemes Péter. – Voltak populárisabb írásai, mint A bor filozófiája vagy az Öt géniusz, amelyek a szélesebb rétegek számára is könnyen befogadhatók. Másrészt az ő műfaja eleve nem a tanulmány, hanem az esszé volt, amely sokkal emberközelibb és olvasmányosabb. Ezek mind-mind alkalmassá tették az életművét arra, hogy közelebb kerüljön a nyilvánossághoz, viszont a szocializmus évtizedeiben, amikor a könyvei nem jelenhettek meg, esélye sem volt erre. Az 1968-ban Budapesten elhunyt írónak nem volt könnyű, a B-listázás és Lukács György tiltása miatt raktárosként kellett leélnie az életét, amely éppen olyan volt, mint bármelyik műve: abszolút hiteles és etikus. Ennek köszönhető, hogy munkássága tulajdonképpen az etika és az esztétikum találkozása – ezért Hamvas Béla méltó arra, hogy ha már életében nem adatott meg neki a megérdemelt figyelem, akkor legalább most népszerűsítsük az olvasóközönség körében, amely egyébként magától is rátalált.

Három szerkesztő készítette a kereszténységhez kapcsolódót
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

Szemes Péter jelezte: ezért indították el immár 5 évvel ezelőtt Kaposváron a Hamvas-konferenciákat, melyek kapcsán egyebek közt a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával minden évben egy-egy kötet is születik a rendezvényeken elhangzott színvonalas, az olvasóközönség érdeklődésére is számot tartó tanulmányokkal. Tavaly a szervezők úgy döntöttek, hogy nemcsak konferenciákat, hanem azok mintegy „tájolásaként” Hamvas-esteket is rendeznek, melyeken az író életművét próbálják bemutatni a Pannónia Kulturális Egyesület által kiadott és Szemes Péter, Zóka Péter, valamint Farkas Szilárd által szerkesztett köteteken keresztül. Tavaly Kaposvár, Pécs, Budapest, most pedig Nagykanizsa volt a Hamvas-est helyszíne, utóbbit az előbbieken túl újabb helyszínként Zalaegerszeg követi.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában