„Legalább 200 vállfa egy Doxa”

2020.10.08. 14:00

Pénteken premier a zalaegerszegi színházban: Sose halunk meg Koltai Róberttel

Október 9-én, pénteken este hat órakor – tehát nem a szokásos hét órai kezdettel! – mutatják be a Hevesi Sándor Színházban a Sose halunk meg című zenés játékot, amelyet Koltai Róbert Jászai-díjas színművész, rendező az azonos című, 1993-as, nagy sikerű filmjéből készített Gaál Ildikó rendezővel, e darab társrendezőjével együtt, akivel már 8 közös munkát jegyeznek. Például a Batang felé című kétszemélyes darabot, ami a demenciát teszi meg témájául érzékeny tálalásban.

Arany Horváth Zsuzsa

Koltai Róbert és a Simula papot alakító Baj László a darab egyik jelenetében

Fotó: Pezzetta Umberto

A zalaegerszegi előadásban a főszerepet, Gyuszi bácsit kettőzött szereposztásban láthatjuk, Koltai Róbert és Hertelendy Attila formálja meg a vállfaárus legendás alakját. Akit egyébként Koltai Róbert nagybátyjáról mintáztak az alkotók: maga a színművész, Nógrádi Gábor, Nemes István és Dés László zeneszerző. (E filmben hallható az általa szerzett Nagy utazás című betétdal, amely nemzedékek hitvallásává emelkedett.)

A 2006-ban készített színpadi adaptációt azóta tucatnyi magyarországi színházban játszották, sőt, a zeneszámokkal külön turnéztak az előadók, Így lassan harminc éve idézzük országszerte Gyuszi bácsi aranyköpéseit (mint például a címünkbe foglalt mondását), persze anélkül, hogy tudnánk, hol, mikor égett az emlékezetünkbe.

Deutsch bácsi (Wellmann György), Gyuszi bácsi (Hertelendy Attila), Imi (Ticz András)
Fotó: Pezzetta
Koltai Róbert és a Simula papot alakító Baj László a darab egyik jelenetében
Fotó: Pezzetta Umberto

A puszta történet szerint „Gyuszi bácsi elviszi egy vidéki vállfaárus körútjára kamasz unokaöccsét, Imit, rengeteg kalandot élnek át együtt. Mire az a bizonyos »Nagy utazás« véget ér, már egy másik Imi tér haza”, írja a színlap. Ennél persze sokkal több réteg sejlik fel az előadásban. A nagydumás vállfaárus, a szenvedélyes játékos, a kisember, aki valahogy mindig megél a legsanyarúbb körülmények között is, elpusztíthatatlan életigenlésével mindenkit levesz a lábáról, megbolondít, megszédít a környezetében. A pikareszk kalandozás legfontosabb színtere az ügető, a szerencse megkísértésének temploma, de az életünket keretező elmúlt 40–50 (?) esztendő tipikus szituációival is találkozhatunk ismét…

Zalaegerszegen a játékhoz, mint ezt elmondta, remek partnerekre talált, hiszen Hertelendy Attila mellett Ticz András (Imi, a „kisapám”), Ecsedi Erzsébet, Farkas Ignác, Bellus Attila, Pap Lujza, Debrei Zsuzsanna, Szakály Aurél, Baj László, Czegő Teréz, Urházy Gábor László, Besenczi Árpád lesz a partnere. A város sem ismeretlen számára, hiszen az állandó társulat létrejötte előtt a kaposvári színház előadásaival gyakran megfordult Zalaegerszegen, emlékei szerint legalább 80–90 szerepben láthatta itt az akkori nagyérdemű publikum. Szomorú momentum is kapcsolódik a zalai színházi tartózkodáshoz: itt érte a hír 1972 novemberében, hogy színészi példaképe, aki a legnagyobb hatással volt rá, Pécsi Sándor meghalt. Kisbabával is utazott ide, amikor a ma már 48 éves fiát magukkal kellett hozniuk.

Koltai Róbert érzéke elvitathatatlan a melankolikus, groteszk, mégis mély humorú élethelyzetekhez, ezt bizonyítja a Szamba vagy az Ámbár tanár úr című film, a brutális sikerű Miniszter félrelép című produkció szűnni nem akaró szériája. Erről is hallhattunk a minap, amikor a Színházbarátok Körében faggatták művészi pályájáról. Nem beszélve a vaskosabb humorban érdekelt kabarékorszakáról, azon belül is az Illetékes elvtársról, amelynek feltalálásával egy egész korszakot írtak le, úgy, hogy mégis kacaghassunk saját magunkon. Az 1963-as Ki mit Tud?-on Heltai Jenő A vén kocsis dala című versével lopta be magát a közönség szívébe, a zsűriébe azonban nem. A színművészetire igen jó szívvel emlékszik, pedig először nem volt szerencséje bejutni. A szerepek és a szöveg a próbák végén áll össze benne, erről jól ismerik a partnerei, ahogy a paródiáiról is. Ez utóbbi műfajt középiskolás korában kezdte művelni, az improvizációval együtt sokszor hasznát vette gazdag és mozgalmas pályája során. Életéről több könyv születik, a harmadik „Végszót adok, veszek” címmel idén novemberben jelenik meg.

A színházi és filmes rendezésről szólván elmondta a színházbarátoknak azt is, hogy azokat az instrukciókat szereti, amiktől okosabb lesz a színész, menet közben érez rá a figurára, ahelyett, hogy készen kapná a megoldást. Igyekszik ezt a metódust követni rendezőként. „Itt maguknak szerencséjük van”, mondta a zalaegerszegi színház törzsközönségéhez tartozó társaságnak, nagyon jó a társulat. „Becsüljék meg például Pap Lujzát, nagy színésznővel van dolguk.” A társulat igazgatóját is jól ismeri több közös munka révén. A zalaegerszegi Sose halunk meg című előadás díszlet- és jelmeztervezője is vendégművész, Mucsi Balázs, a Moholy-egyetemen végzett, most a színművészetire járó látványtervező.

A pénteki előadás előtt „Szerelmem, a színház” címmel Óvári Tamás színházi fotóiból nyílik emlékkiállítás a színház földszinti előcsarnokában fél hatkor.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában