Az élő anyag lüktetése – Rőti József gyermekkorában szeretett bele az organikus formákba

Ezekkel a szavakkal jellemezte Rőti József alkotásait dr. Kostyál László, akit a Mihályfán élő faszobrászművész minap az egerszegi Móricz Galériában megnyílt tárlata kapcsán kérdeztünk.

A művészettörténész úgy fogalmazott, hogy Rőti József szobrászata szimbolikus, filozofikus, az alkotások címei is erről árulkodnak. A művei ezért mindig többrétegű jelentést hordoznak, szabadságot adva a szemlélőnek is az értelmezéshez, emelte ki Kostyál László.

A szobrokban megjelennek az élet különböző stádiumai és az elmúlás, de ez sem véglegességet, hanem valamilyen átváltozást jelent. Például a Hazatérés alakja csónakban közeledik egy nagy gömbhöz és a csónakban is hullámzik a víz… valamilyen átváltozás felé tart. Alkotásaival mindig kutatja a lét különböző dimenzióit, ezek megragadására irányítja gondolatainkat, hívta fel rá a figyelmet.

Rőti József vonzalma a fához gyermekkorából eredeztethető.

– Sárváron a Rába-parti erdőben töltöttem a nyarakat a barátaimmal, ekkor szerettem bele a természetbe, az organikus formákba – utalt a kezdetekre Rőti József, aki fél évszázad terméséből hozott válogatást a megyeszékhelyi kiállítására.

Iskolai rajzszakkörökön próbálhatta ki magát először, a titkon remélt művészeti pályát édesapja váratlan halála hiúsította meg. Érettségi után munka, mellette tanulás következett, testnevelő tanári diplomát szerzett, csak szabadidejéből áldozhatott szenvedélyének. Első, még képesítés nélküli tanári állása Hosszúperesztegen és Ugodon volt. Utóbbi az erdészetéről híres bakonyi település, számára az alapanyag bősége miatt is kedves volt, Innen került földrajz szakos tanár feleségével Mihályfára 1979-ben, onnan ment nyugdíjba 2006-ban.

Meghatározó élményként idézi fel találkozását Szabolcs Péter szobrászművésszel.

– Szerettem volna önálló kiállítást, ehhez zsűriztetni kellett az alkotásokat, amiben tőle kaptam segítséget. Ellátogatott hozzám Mihályfára, egy napot beszélgettünk, ez sokat lendített. Bizonytalan voltam a saját stílusomban, de megnyugtatott, jó úton járok, megtaláltam plasztikai formanyelvemet. Az általa zsűrizett anyagból nyíltak első kiállításaim a fővárosban. Ennek több mint harminc esztendeje – idézte fel.

– Témáimat a világ sokszínűsége adja, érdekel, miként értelmezik az emberek a szeretet, szabadság és az élet fogalmát. Ha valami mélyen megérint, az képpé formálódik bennem, aztán rajzvázlatot készítek róla, és kezdődik a boldog alkotói munka – magyarázta.

– És az eredmény?

– Többször volt alkalmam életemben megtapasztalni a hatalom torzító erejét, a félelmet és a megalázás érzését kívántam megmutatni a Hatalom című alkotásban – említett példát. – A Bölcs titka arról mesél, hogy az élet nagy rejtélyét régóta kutatja az emberiség. Ezzel is üzen nekünk a múlt, de menni kell az úton tovább, keresni az irányt. Ebben a bölcs a középpont, aki az összetett világ, a multiverzum felé mutat, ami a titkot rejti. A Dimenziókapu című alkotásom pedig arra utal, hogy a végtelen előtt állunk. Én úgy gondolom, hogy a multiverzumba lépés az emberiség nagy lehetősége, az új út, mert a régi elkopott, tehát paradigmát kell váltanunk – hangzott az egyik értelmezés.

Rőti József több alkotása megtalálható Zala megyei települések közterületein: Szent István szobra Tekenyén, valamint Batykon, II. János Pál pápa faragott alakja Csáfordon látható, Türjére pedig a premontrei monostort alapító Dénes bán alakját formálta meg.

Rőti József az 1987–92 között működött Zala’Art Egyesületnek is tagja volt. Közösségi ember, aktív közéleti szerepet is vállalt, a rendszerváltás után három ciklusban választották meg polgármesternek Mihályfán. Alkotásait az évtizedek során több csoportos, valamint egyéni kiállításon mutatta be az ország számos pontján, legutóbb a megyeszékhelyi Móricz Galériában nyílt életműtárlata, ami ma zárul.