Rákfarkas huszársisakkal bővült a Thúry György Múzeum gyűjteménye

Ez pedig egy úgynevezett rákfarkas huszár- vagy könnyűlovassisak, mely a maga korában annyira jól működött, hogy a talpas vitézek mellett a tisztek – példának okáért Thúry György, a kanizsai és a várpalotai vár kapitánya – is használták.

– Ez a sisaktípus keleti gyökerekből táplálkozik, kifejezetten magyar találmány – bocsátotta előre Vörös András, a Thúry Vitézlő Oskola vezetője. – Sajátossága a rákfarok, amely a nyakra mért ütéseket fogta fel, illetve a karcsú orr­védő rész, mely nem gátol a kilátásban, és mozgatható, felhúzható, hogy inni és enni is lehessen tőle. Ábrázolások tanúsága szerint Hunyadi János, Dobó István és a szigetvári Zrínyi Miklós is pont ilyet viselt. A Nemzeti Múzeumban található egy példány ebből a fajta sisakból, melynek a felső részét egyetlen anyagból kovácsolták, súlya pedig összesen 3,6 kilogramm. Thúry egyetlen hiteles ábrázolásán, egy rézkarcon ugyancsak ilyen sisakot viselt, azzal az aprócska eltéréssel, hogy nem volt rajta sült.

Vörös András egy ilyen, 16. századi sisak replikáját, azaz pontos utánzatát találta meg az interneten, s úgy vélte, a nagykanizsai Thúry-kultusz érdekében fontos lenne, ha ez a sisak valahogy a dél-zalai városba kerülne.

– Megvásároltam, s ugyanazért az árért (százezer forint) továbbadtam a múzeumnak – tudtuk meg a történelmi hagyományőrzőtől. – Tehát nem kereskedni akartam vele, csak úgy éreztem, hogy Nagykanizsán ennek helye van. Információim szerint a kiállításáról, bemutatásáról a közgyűjtemény gondoskodik majd.