Megszólalt dr. Krátky István néhai polgármester hegedűje Nagykanizsán

Dr. Krátky István – akit sokan Nagykanizsa legjelentősebb vá­rosvezetőjének tartanak – koncerthegedűje tavaly tért haza unokája, dr. Lugos Margit jóvoltából. Az egymillió forint értékű hangszert az unoka Nagykanizsának ajándékozta. A polgármester hegedűjét tavaly júniusban szólaltatta meg hazatérése után először a Múzeumok éj­szakáján a Thúry György Mú­ze­umban Németh Ferenc zenetanár. Most pedig Jakobovics Árpád kezében kelt életre, ő Hubay Jenő Tendre Aveu (Gyengéd vallomás) cí­mű művét adta elő rajta.

– Balogh László polgármester úr kért meg rá, hogy menjek el a múzeumba dr. Krátky István hegedűjéért, és nézzem meg, milyen állapotban van – bocsátotta előre Jakobovics Árpád. – Az adományozók ugyanis úgy rendelkeztek, hogy a hegedűt a város kapja meg azzal, hogy Nagykanizsán tevékenykedő művészek vagy tehetséges fiatalok játsszanak rajta jeles alkalmakkor, városi rendezvényeken. Az egyik ilyen a város napja, az ünnepi díszközgyűlés, amelyen a polgármester úr kérésére most én szólaltathattam volna meg ezt a csodás hangszert. Nos, az alkalomra a hagyományos időpontban, áprilisban nem kerülhet sor a járványveszély miatt, de remélhetőleg a kitűzött új időpontban, augusztusban igen. S mivel egy ilyen szép és rangos ünnepségre még egy zenetanárnak is kell gyakorolnia, hozzákezdtem ehhez, a videó felkerült a világhálóra, remélem, sokak örömére.

Jakobovics Árpád kérdésünkre hozzátette: a szombathelyi mester, Metzker István által feltehetően 1927-ben készített hegedűn jó érzés volt játszani.

– Úgynevezett német típusú hegedűről beszélünk, aminek sajátossága a magasabb test, ami mélyebb, de kellemes hangzást eredményez – magyarázta a hegedűművész. – Az pedig nyilván jólesett, hogy a városnapi közgyűlés kapcsán rám gondoltak. Dr. Krátky István egyébként nagy zenebarát volt, kiválóan játszott a kanizsai szimfonikus zenekarban, majd élete utolsó szakaszában a MÁV szimfonikusoknál.

Azt már Balogh László pol­gármester mondta el, hogy dr. Krátky István (1887–1956) 1930 és 1944 között vezette a dél-zalai várost, és jelentős szerepe volt abban, hogy Tria­non után Kanizsa visszakerülhetett a fontos regionális centrumok közé.

– Általa még majdnem Dél-Zala vármegye is létrejött Kanizsa székhellyel – jelentette ki. – Krátky István polgármesteri ténykedéséhez tartozik több iskola, óvoda, bölcsőde, sőt templomok építése, és kórházfejlesztés is fűződik a nevéhez. Az ő időszakában került a MAORT-központ és a MAORT-­lakótelep Nagykanizsára. 1939 és 1941 között közreműködésének köszönhetően is működött a kávégyári lengyel tábor. A nyilasok és a kommunisták is üldözték, ezért állt jó helyen. 1951-ben és 1952-ben minden ingó és ingatlan vagyonától megfosztották őt és családját, majd elhurcolták őket a Hortobágyra, 15 hónap után szabadultak. A szabadulás után még két évig élt, a MÁV-nál dolgozott raktárkezelőként a Nyugati pályaudvaron, ahol munkásszálláson lakott…