Színház az egész világ! címmel nyílt bélyegkiállítás a Hevesiben

A Béke-Shalom Baráti Társaság zalai szervezete és a Hevesi Sándor Színház mint helyszín invitálta színházi és kulturális tárgyú bélyegek böngészésére az érdeklődőket. A bélyeg még nem is olyan régen főszerepet játszott a kommunikációban: leveleink csak ezzel juthattak célba. Létüket annak köszönhetik, hogy megakadályozható legyen a levélhamisítás. Ha már kellett egy jel, természetesen egyre díszesebb lett, teret engedve a rajzolók, grafikusok fantáziájának. Így emelkedett majd két évszázadon át művészi rangra. Ma már, a telekommunikáció idején, ahogy a dísztávirat, a levél s vele együtt a bélyeg is szinte teljesen okafogyottá lett.

A gyűjtése azonban még virágzik. Ezt igazolja a Magyar Bélyegmúzeum, amely, mint a zalaegerszegi kiállítás utáni beszélgetésből kiderült, a 15 millió bélyeggel rendelkező múzeum, a világ legnagyobb szakgyűjteménye, amelyre a Magyar Posta joggal lehet büszke. A múzeum is aktív szereplője a hazai művelődéstörténetnek, honlapjuk pedig jelzi, hogy a gyűjtőket is megbecsülik, a héten például Czirók Dénes tart előadást a fővárosi Erzsébet körútról nyíló Dob utca–Hársfa utca sarkán álló épületben.

A múzeum, mint a tájékoztatóból kiderül, „1930-ban nyitotta meg kapuit a Postavezérigazgatóság Krisztina körúti palotájának nyolcadik emeletén. A gyűjtemény hamarosan kinőtte a rendelkezésre álló helyet, ezért 1939-ben átköltözött az Erzsébetvárosban akkor elkészült Rimanóczy Gyula tervezte postaépületbe, amely az első modern kori műemléképület hazánkban.” Az épületbe eleve betervezték a múzeum helyét, tekintettel a speciális szempontokra, ebbe tartozott hangulatához illő mustárszínű, bélyegperforáció díszítésű csempék sora. (A Zsolnay gyárban készítették őket.)

A kiállítási helyiség egyetlen terem, mely hatalmas könyvtár hangulatát idézi. A bélyegeket ugyanis falba süllyesztett fémkeretes üveglapok között, hőtől, fénytől, párától védetten helyezték el. A kiállítóteremben 3200 kihúzható keretben a Világegyetem – bélyegtörténelem című állandó kiállításban közel 500 ezer művészi kivitelezésű bélyeg található.

A zalaegerszegi kiállításon – melynek köszöntőjét Matyéka István, a baráti társaság elnöke mondta – ebből a felbecsülhetetlen mennyiségű bélyegből a kifejezetten a hazai és európai kultúra jeleseit, illetve jeles eseményeit megörökítő kollekció szerepel. Amit Szabó Jenő, a Magyar Bélyegmúzeum munkatársa ajánlott az érdeklődők figyelmébe. (Ő felel a múzeumban a Modern magyar I. bélyeggyűjtemény 1926–1979 közti korszakáért.)

Bemutató laudációjában hangsúlyozta, a bélyegképeken megjelenő millió információt aligha tudjuk felületes szemlélődéssel feldolgozni, egyáltalán észrevenni, hiszen nincs olyan téma a világon a meséktől az atomfizikáig, ami bélyegek segítségével ne lenne körüljárható.

A bélyegkibocsátó országok korán felismerték a világ minden tájára eljutó képes kis papírdarabkában rejlő propaganda lehetőségét, amit sűrűn fel is használtak, emlékeztetett a muzeológus, hozzátéve: a bélyeg sokszorosított kisgrafika, melynek eredetije egyedi műalkotás, neves grafikusművészek, festők munkája. A bélyeggel kapcsolatban akár művészettörténeti szempontú megközelítésnek is helye van, hiszen például a plakátjairól híressé lett Konecsni György, vagy az elsősorban könyvillusztrátornak ismert Kass János életművében hangsúlyos fejezet a bélyegtervezés.

A Zalába érkező kollekció egyebek között a Shakespeare életművel foglalkozó, a francia színház világába kalauzoló, a magyar színházi és irodalmi élet jeleseinek alakját megidéző bélyegekkel kínál élményt, de csak akkor, ha a lassítás jegyében rászánjuk az időt, így tanulmányozzuk a sokszor igencsak apró műalkotásokat.

Mint azt a téma széles határai jelzik, rengeteg bélyegkiadásból kellett kiválogatni azokat a darabokat, amelyekkel itt most találkozhatnak, mintegy száz ország kiadásaiból áll össze a tárlat, mondta Szabó Jenő az előkészületekről. A bélyegkiállítás a színház emeleti nézőtéri előterében május 5-ig tekinthető meg.