Ilyen volt a zalaegerszegi Lázár Ervin emlékkiállítás

Fura tapasztalatra tesz szert a „hajlott korú” felnőtt, aki ott ragad a gyerekeknek szóló interaktív, azaz – idejétmúlt szóval élve – beszélgetős kiállításmegnyitón. Csupa számára ismert könyv (A Hétfejű tündér, A kisfiú és az oroszlánok, Berzsián és Dideki, Szegény Dzsoni és Árnika, Négyszögletű Kerek Erdő), csupa kedvenc mesehős (Bruckner Szigfrid, Dömdödöm, Mikkamakka, Vacskamati) kerül szóba. A tíz év körüli társaság azonban tanácstalan: ismerős is meg nem is, amit hallanak. Mintha anya vagy apa szokott volna ilyen neveket említeni.

Szóval nem véletlen a vándorló, a napokban Zalaegerszegre, a megyei könyvtárba érkezett Lázár Ervin-emlékkiállítás. Sok dolga akad az Emőd Teréz irodalompedagógus (Petőfi Irodalmi Múzeum) és Dávid Ádám, a Móra Könyvkiadó munkatársa s az özvegy, a már szintén nem élő Vathy Zsuzsa író által összeállított, színes tablókkal operáló kollekciónak. Könnyen lehet, hogy alig 13 évvel a halála után újra fel kell fedezni azt, akinek a meséi a szenzáció erejével hatottak az 1970-es és 1980-as években, új színt hoztak az irodalmi életbe.

És ma?

Az Olvass Egerszeg! közösségi csoportban aktív szülők így írnak: „Mi családilag szeretjük Lázár Ervint, de az aprók szerintem csak azért, mert mi felnőttek nagyon szórakoztatóan tudjuk olvasni, de amúgy abszolút nem értik és nem nekik szól.” „Ez egyébként nem csak Lázár Ervinre vonatkozik, az én gyerekkori kedvenc olvasmányaim teljesen hidegen hagyják őket”, írja a négygyerekes édesanya, aki maga is írt már mesét. „Személyes kedvencem a Berzsián és Dideki, kamasz-, sőt felnőttfejjel olvasva élvezhető és érthető igazán. Első színházi élményem is hozzá kötődik, óvodásként láttam a Hevesi-színház elődjében a Berzsiánt, és egyszerűen lenyűgözött”, szól egy apa véleménye.

– Említődik a tananyagban, de csak érintőlegesen – mondja Göcseiné Szabó Anikó, a megyeszékhelyi Liszt-iskola tanára, hozzátéve, a kortárs költőkre több figyelem esik, mint a meseírókra. – Talán Csukás Istvánt többen ismerik, de eleve keveset olvasnak, sem könyvet, sem elektronikusan. A könyvtár célzott tárlatait ezért is látogatjuk, a tavalyi Pál utcai fiúk kiállítás is tetszett, most is készülünk.

Mit kínál a tárlat?

Az író kardigánja, jellegzetes, csíkos pólója, farmernadrágja, szemüvege, nadrágtartója és kevésbé ismert családi fényképei mellett fogas, bőrönd, asztal idéz hangulatot, valamint a Pesti Magyar Színház A kisfiú meg az oroszlánok című előadásának színpadi makettje. A mesefotelben a Retemetesz című mese hallgatható.

Az életműbe egyébként a lexiko­nokon kívül a Sárszentlőrincen 2012-ben megnyitott emlékház nyújt bepillantást. Ami talán nem olyan nagyigényű, mint mondjuk a német Grimm testvérek meseútja. (Hanautól Brémáig 700 km!) De, ahogy Komáromi Gabriella irodalomtörténész írta, a Tolna megyei irodalmi úton Vörösmarty, Petőfi, Illyés, Lázár Ervin nyomát leljük. Vörösmarty Görbőn élt, Uzd-Borjádon a Sas-kúria méhese Petőfi-emlékeket őriz, Sárszentlőrinc és Pálfa között két puszta, Felső- és Alsórácegres: Illyés Gyula szülőhelye, Lázár Ervin felnövésének helye.

– Én dián szerettem mesélni a fiaimnak, meg is maradt a szóhasználatunkban a „mikkamakka” meg a „dömdödöm” – válaszol a zalaegerszegi Borda Viktória, akinek 15, 9 és 7 évesek a fiai. – Lázár Ervin meséi kicsit különcek. De viccesen ír, tanulságokkal, olyan egyértelműen az alapvető emberi érzésekről, amiket a gyerekek is nap mint nap átélnek. A mai gyerekek ingergazdag világban élnek, a régi mesék egyre kevésbé állják meg a helyüket. Biztos vagyok benne, hogy 9 éves fiam azért is tud jó fogalmazásokat írni az iskolában, mert ilyen meséken nő fel. Szeretjük még Bartos Erika meséit, Berg Judit Ruminije is fantasztikus és Szutyejev történetei is.

Az édesanya szavait igazolja a kiállítás kurátorának, Emőd Teréznek egy 2013-as szakmai tanulmánya: „A könyvek által indukált érzelmekkel a gyerekek könnyebben megbirkóznak, a feszültség feloldódása terápiás értékű (…), a problémás helyzetek elemezhetők, közben a gyerekek védve (egy hős mögé bújva) gondolhatják végig elképzelt döntéseik következményeit. A belátás növelése, a katarzis és a problémamegoldásban való segítségnyújtás arra ösztönöz, hogy másképpen viszonyuljanak másokhoz…”

Lázár Ervin történetei a fentiekre feltétlenül alkalmasak.

Penkalov Alex, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtárának munkatársa ezért is várja a kis látogatókat:

– Már gyűlnek a csoportok, akik március 8-ig beköltöznek a tablók közé, s kitöltve a feladatlapot részesei lesznek a sajátos mesevilágnak – jelzi a könyvtáros. – De kétségtelen, ma Vig Balázs, Berg Judit, Bartos Erika mellé újra oda kell kínálni Lázár Ervint.