Egy hungarus életéről

2018.06.27. 16:30

Segner János Andrásról, az orvosról és tanárról írt dr. Kovács László

Segner János András – Egy jeles hungarus a 18. századból címmel írt könyvet prof. dr. Kovács László kanizsai származású főiskolai tanár, a város díszpolgára.

Benedek Bálint

Fotó: Szakony Attila/Zalai Hírlap

Segner János András a pozsonyi evangélikus líceumban, majd egy évig a debreceni református kollégiumban tanult. A jénai egyetemen szerzett orvosdoktori diplomát. Rövid ideig Pozsonyban, egy évig Debrecenben folytatott orvosi gyakorlatot. 1732-től három évig a jénai egyetemen tanított matematikát, fizikát és kémiát. Ezután húsz éven keresztül a göttingeni Georgia Augusta egyetem professzora volt, nyilvános előadásaiban elsősorban matematikát és fizikát tanított. 1755 tavaszán családjával Halléba költözött, ahol a Friedrich egyetemen rendkívül kedvező feltételek mellett kezdhette meg professzori működését. Elsősorban matematikát és fizikát adott elő 22 éven keresztül, haláláig.

– A hungarus fogalom egy nagyobb közösséghez – a Királyi Magyarországhoz – való tartozást jelentette – mondta a szerző. – Segner elsősorban a matematika és a fizika területén ért el jelentős eredményeket. Gyakorló orvosi tevékenységet Debrecen város orvosaként egy évig folytatott. Később ideje sem jutott intenzív orvoslásra, élettani tankönyvei, élettani-kórtani közleményei ismeretében és orvosprofesszori működése alapján mégis bizton állítható, hogy Segner János András az élettan tudományának jeles művelője, az orvosi oktatásnak jelentős személyisége volt. Könyvem főszereplője elsősorban tanár volt, ám neve fennmaradásában jelentős szerepet játszott a Segner-kerékkel kapcsolatos tevékenysége. Az eszköz sikere sokat köszönhet megalkotója tanári erényeinek: a világos okfejtésnek, a matematikai és fizikai tudás mesteri alkalmazásának.

Prof. dr. Kovács László a könyvet és Segner néhány kísérletét is bemutatta
Nagykanizsán, a Halis könyvtárban Fotó: Szakony Attila/Zalai Hírlap

A Segner-kerékről szóló fejezetben olvashatunk elméleti megfontolásokat vízikerekekről (alulcsapott, felülcsapott), s a mai napig működő Segner-kerekes vízimalmokról is találhatunk beszámolókat; a legregényesebb egy 1851-ben Puerto Ricóban üzembe helyezett kávémalom, amely turistalátványosságként napjainkban is üzemel. A visszaemlékezések szerint Segner okos ember volt kevés illúzióval, tüskés természet, kevés baráttal.

Fotó: Szakony Attila/Zalai Hírlap

– Kétéves munkával, az eredeti helyszínek felkeresésével és rendkívül sok információ begyűjtésével készült a monográfia – folytatta prof. dr. Kovács László. – Az igényes tudományos munka olvasmányos módon mutatja be Segner életét és kutatási eredményeit. Legnagyobb szeretettel a tanárról szóló fejezetet írtam. Fizikatanári tapasztalataim sok egyezést mutatnak Segnerével, ezért idéztem tőle a tanítás alapelvei közül: „A tanár magyarázata legyen világos, könnyen követhető, ugyanakkor senki se reménykedjen abban, hogy szellemi erőfeszítés nélkül fog tartós ismeretek birtokába jutni.” A Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet kiadásában megjelent könyv részletes bemutatása egy kivételes életnek, mely, mint elhangzott, mindenki figyelmét felkeltheti.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában