Ha valaki vizet kér, borral kínálják, s megkérdezik éhes-e?

A székely kapu az erdélyi falvakban azt jelenti, hogy ezen a portán büszke székelyek laknak. Mi azért állítottunk a falu közösségi épülete elé székely kaput, hogy jelezzük, bár itt nem székelyek laknak, de a székelyek otthon vannak – mondja Horváth Zoltán Tófej polgármestere legújabb látványosságuk, az augusztusi falunapon átadott székely kapu együttes megálmodásának, majd elkészítésének indokát. A Közösségi Ház és a Hivatal látványos, régi zalai tornácos házakra hajazó épületegyüttesének parkoló bejárata fölé ugyanis egy méretes székely kapu készült, s állítottak egy kisebbet a járda felőli bejárat fölé is. Az augusztusi falunapra, mint minden évben, meghívták erdélyi testvértelepülésük, a Marosvásárhely közeli Gyulakuta lakóit is, meglepetésül szánták részükre ezt a kedvességet. Olyannyira eltitkolták előttük mi készül, hogy a faragót, Kászoni Attilát is más erdélyi településről kérték fel a látványos munka elkészítésére, ami máris a környék éke lett. Tófejről nagyon sokan tudják, hogy az Európában is ismert Zalakerámia Rt. kerámiagyára üzemel itt, sőt, számosan jönnek a faluba a gyár mintaboltjába is körülnézni. Vajon mit láthatnak a faluban ezen kívül az érdeklődők? Turisztikai sorozatunk házigazdái közül először Kuminné Bicsák Beáta, az önkormányzat munkatársa kalauzol végig a lápos rét szélén vezető közút és a vasút két oldalára, „U” alakban települt falun. Tófej nevét az elmúlt évszázadokban itt lévő tóról kapta, ami az idők során feltöltődött. A térség domborzata a balatoni és a murai vízfolyások vízválasztójául is szolgál. Érdekes módon, a község két patakja közül a Tómelléki patak a Balaton irányába szállítja vízét, míg a Berek patak a Mura folyó vízgyűjtőjébe továbbítja a környező dombokról összefolyó csapadékot. Korábban a környéken több kisebb falu is létezett, így például Lórántháza, amely egyesült Tófejjel, de még ebben a faluban építették 1933-ban a templomot. Sokan mai is azt mondják a tófeji Isten házára: lórántházi Szent Család templom.

Az épület inkább romantikus vadászkastélyra hasonlít, mintsem a hagyományos templomokra. Magasra törő karcsú, kerek tornya szokatlan a templomoknál, mint ahogy a másik, zömök, szintén kerek torony is inkább a kastélyokhoz társul az ember képzeletében. Érdekes… A templomot, amit szokatlan külsőségei miatt is érdemes megnézni, a falu földesúr családjának utolsó sarja, Séllyey Teréz építtette. Az alapkő-letételkori szertartást Pemh József zalaegerszegi apátplébános, a későbbi Mindszenty József hercegprímás celebrálta. A templombelsőt Závory Zoltán festőművész szekkói díszítik (1994). A templom közelében, a gyönyörű öreg fák környezetében áll a plébánia épülete, amit 1943 januárjában vett birtokba az akkori plébános, sajnos az épült ma üresen árválkodik a szép környezetében. Horváth Zoltán erről azt mondja, nem sok esélyt látnak arra, hogy a falunak újra önálló papja legyen, az épület a szombathelyi püspökségé. Már keresik az épület közös használatának lehetőségét a püspökségnél, szociális foglalkoztatóban, vagy szállás kialakításában gondolkoznak, remélve, hogy az egyházi turizmus is megerősödik a térségben.

A templomoknál maradva, Kuminné Bicsák Beátával a falutól több száz méterre húzódó, lankás dobon lévő temetőt keressük fel, ahol a középkorban a régi templom állt. A bejárat felől impozáns, új kő kerítése van a temetőnek, középen térkövezett sétány vezet a ravatalozóig, ahonnét gyönyörű kilátás nyílik a falu vasúton túli részére, a szemközti domboldalra épült házakra, s a lápos völgyre, ahol valamikor a tó volt. Innét jól látni a szomszédos, pusztaedericsi gáztározó tartályait, acélállványait, kígyózó csöveit, s a körülöttük húzódó erdős dombokat. A temető végénél egy öreg fánál áll meg Beáta, s a sírokra mutat:

- Itt állt valamikor a régi templom. A nyomát mi is felfedeztük, amikor egy hozzátartozónkat temettük. Amikor a sírt ásták, csak téglák kerültek elő, olyannyira, hogy a betemetéshez földet kellett hozatnunk. Amikor a templom még állt, a falu is erre, körülötte lehetett – mondja.

Hogy ez mikor, s meddig volt, arról is vannak ismereteink. A török Kanizsa eleste után többször is végig dúlta a vidéket, a templomot is lerombolták, a falu elnéptelenedett. Pedig előtte templomok egész sora épült egymástól látótávolságra.

- Előkerültek az eltűnt települések templomairól régi iratok. A környéken mai is áll az Árpád-kori szompácsi kápolna, melynek papjáról, egy 1300-as püspöki ellenőrzésben én is láttam leírva: „ágyasa és gyermekei vannak…” – említi a polgármester.

Tófej mára sem lett elöregedő falu, mindezt az itt élők szorgalmán túl, a szerencsés elhelyezkedésének is köszönheti. A közeli olajiparból adódóan előbb lett a faluban vezetékes gáz, mint villany. A gázt már 1951-en bevezették, míg a villany csak 1964-ben jutott el minden lakásba. A Berek patak előmosta azt az agyagot, ami a kerámia gyártáshoz kiváló alapanyag, s 1964-től üzemel a kerámiagyár, ami a helybeni ipari munkalehetőséget megteremtette. A Zalakerámiánál ma is 111 tófeji dolgozik. Nincs messze Tófej Zalaegerszegtől, több irányba is ágaznak el a faluból utak, el lehet jutni Söjtör, Lovászi, majd Tornyiszentmiklós, illetve Lenti irányába is. A vasút-közút kereszteződésének közelében épültek fel a falu kulturális és szociális létesítményei, úgy mint az orvosi rendelő, az idősek klubja, az óvoda, az iskola, amelynek műfüves pályája és tornacsarnoka van. Itt található a falu főzőépülete is, ahol mintegy 250 adag ebéd készül naponta az óvodások, az iskolások részére, a szociális ékeztetés céljára és a napi vendégeknek. A vasút túloldalán lévő völgyben létesült a sportcentrum, ahol a focipályán, s az öltözőn kívül egy rendezvényszín, s egy automata, iker tekepálya is a falu lakói rendelkezésére áll. A Közösségi Házban a nagytermen, s a különböző szolgáltató helyiségeken túl, könyvtár és a teleház is működik. A teleház vezetője Lakatos György, egyben ő Tófej alpolgármestere is.

-A teleház számítógépes parkja mára már nem mindenki számára vonzó, hiszen minden családban vannak már ilyen gépek s okos telefonnal is majd minden fiatal rendelkezik. Viszont az jó érzéssel tölt el, hogy többen közösség teremtési céllal látogatnak el hozzánk, erősödik a társak, a barátok vonzása. Együtt érzik jól magukat a fiatalok, s részt vesznek a rendezvényeken is. A könyvtárnak százhúsz olvasója van – így Lakatos György

-A szomszédos Söjtörön, Pusztaszentlászlón és Zalatárnokon látható a Deák hagyaték, Rádiházán a Kabalaménes, Szentpéterföldén a vadászturizmus van jelen. Nekünk nincsenek szőlőhegyeink, lakóinknak a Tófeji-hegyen és Új-hegyen, ami Gutorfölde határa, illetve a Gáni-hegyen, ami meg Pusztaederics közigazgatási területe, van birtokuk. Tófejt ezért is csendes, háttértelepülésnek képzeljük el, ahol érdemes megpihenni. Ezért alakítottunk ki például az orvosi rendelő épületében kilenc személy számára szállást, s szeretnék újra pályázni azért, hogy a régi hivatal épültében szállást is létesíthessünk.

A sportpálya mögé, a Tómelléki patakra is építve horgásztavat szeretnénk, hogy ezzel is bővítsük a szabadidős kínálatot. Az Országos Kéktúra átvezet a falunkon, ez is egyre látogatottabb lesz, a minap is tőlünk kért szállást egy kerékpáros. A tófeji ember nagyon vendégszerető és érdeklődő mások iránt. Ha valaki vizet kér borral kínálják, s megkérdezik éhes-e? Mi ilyenekben gondolkozunk – mondja Horváth Zoltán polgármester.