Az ősi időkben Páh-földnek nevezték

Ahogy Zalacsány felől a 76-os főúton megérkezünk a hévízi medence fölé, nem csak a Balaton vize csillan meg előttünk a távolban, hanem egy hatalmas, sok ezer házzal teleszórt tájra nyílik kilátás. Alattunk, a Balaton felől Hévíz látható, a völgy másik oldalán előbb Felsőpáhok, majd Alsópáhok húzódik. Az ősi időkben ezt a terület „Páh-földnek” nevezték, amelyen a mai Alsó- és Felsőpáhokon túl Szentandráspáh, a mai Hévíz és Boldogasszonypáh, amit ma Nemesboldogasszonyfának hívnak települt meg. Mára szinte teljesen egybeépültek a települések, további építési terjeszkedés leginkább Alsópáhok közigazgatási határában lehetséges. Czigány Sándor polgármester, turisztikai sorozatunk házigazdája fontosnak tartja szólni a falu területében rejlő lehetőségekről és megmutatja merre mi található, elmondja milyen tervek kerültek a megvalósítás fázisába, előbb azonban térjünk még vissza Páh-földhöz. Kevesek tudják ennek történetét, amit dr. Szántó Imre és fia Endre, nagy alapossággal dolgozott fel az Alsópáhok és Felsőpáhok története című munkájában.

Az említett magaslatról az utazó ezer évvel ezelőtt a völgyben tavat láthatott, amelyen hajózni is lehetett. A tó elláposodott, a meleg források vize erre ömlött szét. Az első okleveles említés 1259-ből való, s a birtok átadásáról szól, Páh-föld addig Zalavárhoz tartozó terület volt, amelyen olyan várszolgák laktak, akiknek a mestersége a tímárság, a cserzővargaság volt. A meleg víz tette lehetővé a bőrök kezelését, sulykolását, „páholását”, amiből a birtok neve is keletkezett. E munkákra még 1849-ben is panaszkodott a keszthelyi gulyás, „a marhák a hévízi folyóból a tímárok, bocskorvargák, szűcsök által az abban való mindenféle büdös bőrök áztatása, mosatása miatt inni nem akarnak…”

A Sármellékre vezető út mentén a török megszállásig hosszan húzódott Hosszúpáh, amely 1618-ban elpusztult, s csak az 1622-es összeírások említik újra, de ekkor már Alsó-Páhként, amiből később lett Alsópáhok, illetve a volt falu másik részét Felső-Páhként írták le. Alsó-Páh fejlődése gyorsult fel, mert jobb erőforrásokkal rendelkezett, határa háromszorosa volt Felső-Páhénak, s ami lényeges, itt volt a püspöki uradalom gazdasági központja is.

-A Hévízi Honvéd kórháztól, illetve a Rogner Hoteltól, a hévízi-kifolyóig, a Sármellék irányába eső földek Alsópáhok határában vannak, s ezeken jelentős turisztikai fejlesztésekben gondolkoztak. Az említett területen például egy öt csillagos szálloda létesítését a 2008-as válság akadályozta meg. A jövőt illetően, ezen területeken Európai szinten is jelentős élménypark létrehozására is lehetőséget nyílhat. Az Alsópáhokról Hévízre átvezető út és a 76-os főút kereszteződésében lévő körforgalom mellett pedig egy motel-, illetve egy benzinkút tervezése van folyamatban – mutatja Czigány Sándor a körforgalom menti területet.

- Hévíz és Keszthely, illetve a Balaton turisztikai vonzerejének hatására az elmúlt másfél évtizedben községünk is dinamikusan a fejlődött. Alsópáhok és környezete egyre népszerűbb az újonnan érkező, betelepülni szándékozók számára. Sokan ismerik fel csodálatos természeti adottságainkat és falunk hagyományos értékeket őrző báját, így egyre többen választják lakóhelyül Alsópáhokot. Magam is betelepült vagyok, a nyolcvanas évek végén építkeztem a település északi, új részén. Akkoriban főleg a középkorosztály, a harminc, negyven évesek építkeztek szinte tömegével, most viszont az idősebbek keresik a szép környezetben az új otthonuk helyét. Ennek, illetve a fiatal családok igényének a kiszolgálására bőséges építési telekkínálat van a falu Sármellék felőli részén, illetve a nemesboldogasszonyfai falurészünkön. Meg kell említenem a falu közepén lévő Árnyas lakóparkot is , ahol már elkészült ötven lakás. A beruházás újabb lakások építésével folytatódhat, értékesítésüket a turizmus fellendülésére alapozzák – állítja a polgármester.

Amikor a falu mai jellemzőiről kérdezem, azt válaszolja, hogy a szőlőhegyről és az ófaluról külön kell beszélnünk most is. Az ófalu képét ma is az ősi egyutcás településszerkezet adja, ahol hosszan épültek a házak. A falu nyugati oldalán 3800 m hosszúságban laza beépítési szerkezetben találhatók a szőlőbirtokok, s a pihenő kertek. Ilyen többek között a Kátyán-hegy is, amelyen jókora villákat találunk az egy-két régi, illetve néhány pusztulóban lévő pince mellett. Káprázatosan szép a völgy, illetve mögöttük Rezi, Hévíz, Cserszegtomaj, Keszthely, de még a balatoni falvak házai is kivehetők a kék párába vesző hegyek oldalán. A falu másik végén lévő nemesboldogasszonyfai tetőről, ahova hatalmas házakat is építettek a szép természeti környezetet keresők, talán még szebb a panoráma, hiszen innét a Bereki-tó víztükrét is látni. A horgásztó a tőzegbányászat eredményeként alakult ki az elmúlt években a Keszthelyre vezető út mentén.

Nemesboldogasszonyfára autózva útépítő gépekbe botlunk.

- Több éves küzdelem után elértük, hogy felújítják a falurészbe vezető állami utat. Ezen kívül egy önkormányzati útfelújítási pályázatunk vár elbírálásra, szeretnénk leaszfaltozni a szőlőhegyekben lévő útjainkból is mintegy 2,2 kilométernyit, hogy ezeket ne mossa el a víz minden esőzéskor. Reméljük, elfogadják a pályázatot, mert ezzel nagyban javulnának az itt lakók életlehetőségei, a jobb úttal többen fognának turisztikai vállalkozásba – mondja Czigány Sándor.

- Az Alsópáhokot és Hévízt elkerülő főút megépítésével még élhetőbbé vált a falunk. Az évek során a vendégfogadás szerkezete is átalakult. A szobakiadást felváltotta az apartmanok iránti igény. Miután a faluban felépült a Kolping Hotel a községünk idegenforgalmi bevételei is átalakultak. Évente mintegy százezer vendégéjszakát teljesít a hotel, aminek most már önálló termálkútja is van, a vize gyógyvíz, ezzel Alsópáhok is belépett a zalai termáltelepülések sorába. A sportcentrumban, az öltöző tetőterében tizenhat vendég elszállásolására alkalmas turistaszállást hoztunk létre, amit túrázók, kerékpárosok, kiránduló csoportok keresnek. 2014-ben megépítettük a helyi termékboltot, ahol a környező vállalkozások kenyerét, tejét áruljuk, s a környéken élők szörpjeit, lekvárját, borát, pálinkáját is kínáljuk – mutatja a polcokon sorakozó üvegeket a polgármester.

A bolt mellett egy régi, fehérre meszelt falu, tornácos, öreg ház áll, szinte világít a Fő utca tágas családi házai, középületei sorában.

-Ez a falu egyik legrégibb épületet, a fele már a mi tulajdonunk, de szeretnénk megszerezni a teljes épületet. A ház mögött közösségi teret létesítünk kemencével. Az épületben a helytörténeti gyűjteményünket kívánjuk bemutatni. Azt szeretnénk, ha Alsópáhokon mindenki megtalálná magának azt, ami közel áll a szívéhez, ezt szolgálják a rendezvényeink is. Kétezerben 1350-en éltek a falunkban, ma 1415-en vagyunk. Hatvanan lehetnek az itt élő külföldiek, akiket igyekszünk bevonni a közösségi életbe. A Nefelejcs nyugdíjasklub egyik vezetője Kőrösi Borbála is külföldről jött, előbb Szerbiából költözött Németországba, majd onnét Alsópáhokra települt, a sok felől érkezett alsópáhokival ő is itt érzi otthon magát. Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy a helybéliek mindennapjai jobbak legyenek, talán ez az, amit a vendégek is észrevesznek, s kedvet éreznek visszatérni Alsópáhokra – vélekedik Czigány Sándor.