Zalalövő plébániája – történelmi háttér mai gondokkal, sikerekkel - galéria

Lövőn belül, a budafai városrészben áll a Szent Anna imaház, a zalapatakaiban a Szent Anna templom, a mindszenti területen a város legrégibb, Mindenszentek templom, s a városközpontban a Szent László templom magasodik, de a plébánosnak gondoznia kell a lelkeket Csödén, továbbá a vasi Hegyhátszentjakabon, Szőcén, Felsőjánosfán, Őrimagyarósdon és Szaknyérban is. Páli Zoltán sorolja, mikor hol van mise, miként zajlanak a temetések, s hogyan működik a Szent Márton Zarándokház, mert itt ilyen is van, miközben felkeressük a templomokat. Zalaegerszeg felől nézve, az első, a budafai városrész imaháza, melyet a volt iskolából alakítottak ki, a bejárati részen kecses tornyot emeltek.

- A hívek fontosnak tartották létrehozni, s ragaszkodnak is hozzá – mondja Páli Zoltán, akivel átmegyünk a szomszédos, dombon álló Zalapataki templomba, amely előtt egy óriás mamutfenyő nyújtózik az ég felé. A ma már műemléknek számító templomot a zalapatakai Nagy család és több nemes hozzájárulásával kezdték építeni 1747-ben. Nagy György kúriai bíró kezdeményezte az építkezést, amelyet, halála után özvegye, Luda Anna Zsófia fejezett be 1749-ben. A tornyot Nagy Mihály, Zala Vármegye alispánja emeltette. Az 1801-ben tartott visitatio canonica a többi között a következőket jegyezte fel a templomról: „a Szent Anna tiszteletére készített főoltár mellett két mellékoltára is van, az egyik a Szent Kereszt, a másik Szent Flórián oltár. Kórusa fából van, orgona nélkül. Három harangja van, a legnagyobb 300 fontos. A templom alatt a Nagy család sírboltja van." A 20. század második felében renoválták, és orgonát építettek a kórusban. 1908-ban ismét felújították, cseréppel fedték be és befalazták a sírbolt bejáratát. Az I. világháborúban a harangokat beolvasztották. A jelenlegi harangokat 1935-ben készíttették Sopronban Pataka község lakói. Megtudjuk azt is, hogy a templomot 1994-ben belül, majd kívül is restaurálták. Amit most látunk, meglepően szépek és jó állapotúak a templom szobrai, a kórus mellvédjét teljes szélességben festés díszíti. Kár, hogy ez a templom nem szerepel turisztikai látogatásokban, mert ritkán látni ilyet.

-Sajnos, mint a legtöbbi régi templom, ez is nagyon vizesedik, emiatt hullik a vakolata – mondja a plébános, akitől megtudjuk, tervezik a felújítását.

A város templomai közül a legrégibb a zalamindszenti templom, amelynek őse 1250-ben épült. Egyházára vonatkozó adatok 1550-ből és 1554-ből származnak, amikoris Ambrus nevű plébánost említenek mindkét alkalommal. A török időkben nemcsak a falu pusztult el, hanem a templom is. A Canonica Visitátiok sok értékes adatot őriztek meg templomról, melynek 1735-ben is csak romjai voltak. A legtöbb adatot az 1777-es Canonica Visitátióból ismerjük. E szerint a templomot 28 évvel korábban, tehát 1749 körül a romjaiból újjáépítették. Akkor készült el a mai szentély, a Nádasdy vagy az Irsay és Potyondi család anyagi támogatásával. Ekkor kerülhetett a templomba a ma is meglévő barokk oltár, a Mindenszenteket ábrázoló értékes képével. Az oltár csavart oszlopos formája, párkánytagolása, későreneszánsz-korabarokk stílusú. 1820-ban építették a későbarokk formájú tornyot, a templom tetejét cseréppel fedték be.

A templom tégla járófelületét jelenleg egy nagy szőnyeggel borítják, ülőfülkéi is mutatják a vizesedést, ettől függetlenül hangulatos a templombelső. Az oltárban ma is csak gyönyörködni lehet, a kép jó állagú, szélesebb körben láttatni kellene…

A város közepén, a Szent László Király templom még egészen fiatalnak számít, 1924-ben kezdték el építeni Metzner József tervei szerint, s 1927-ben szentelték fel. A templom dísze Zalalövőnek. Páli Zoltán elmondja, a templomot belülről elődje, Horváth István Sándor teljesen felújította, ez 2021-re fejeződött be adományokból.

Megtudjuk, hogy az első lövői templom az Árpád-korban épült, 1366-ban említik először. A középkorban a templom a Salomvári Szent János plébánia filiája volt, és a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozott. Egy 1697-ből származó összeírás szerint a templom romokban állt, tornyát lerombolták. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1748. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt lövői templom téglából épült, tornya nem volt és zsupptető fedte. A templom tornyát 1761-ben építették újjá.

A történeti leírások szerint, 1777-től, az újonnan alapított Szombathelyi Egyházmegyéhez tartozott a templom, amely továbbra is a salomvári plébánia része volt. A 19. század során több próbálkozás történt, hogy Zalalövő központtal új plébánia jöjjön létre, de a 20. század elejéig sikertelenek voltak ezek a kísérletek. A Zalalövői Plébániát, mint önálló egyházkormányzati egységet gróf Mikes János szombathelyi püspök alapította 1912. augusztus 1-én. Ettől kezdve vezetik itt az anyakönyveket is. 1925-ben a meglehetősen leromlott állapotú régi templomot lebontották, s építették fel a mostani, ma is impozáns templomot. Az oltár fölött, a középső ólomüvegablak Szent László királyt ábrázolja, míg a szentély előtt Szent István király szobra látható. Páli Zoltán felhívja a figyelmünket a gyóntatószékre, amelynek ajtói is ólomüvegberakásúak, szép látvány, amikor belül ég a villany, s jól látszik a tékozló fiú hazatérését ábrázoló ablak a megbocsátó atyával.

-Minden templomunkon van mit sürgősen megújítani. Amikor idejöttem, első pillantásra úgy nézett ki, hogy nagyjából rendben vannak az épületek, de akik fogadtak, mind azzal kezdték az ismerkedést, hogy remélik sikerül felújítani a templomokat. Ez viszont nem egyszerű feladat. Annyit elértünk, hogy megkezdik átvizsgálni a templomokat, felmérik a szükséges teendőket, elkészítik a felújítás terveket és remélhetőleg a munka is megkezdődik. Az a baj, hogy ezekhez a munkákhoz szakembereket is nehéz találni, kevés van belőlük – mondja Páli Zoltán már a plébánia melletti zarándokházban, melyet 2017-ben szenteltek fel. Zalalövő akkori plébánosa, Horváth István Sándor kezdeményezésére, magánemberek adományaiból épült fel a ház. Mintegy hatezer ember, körülbelül 60 millió forintnyi összeggel támogatta a plébános ötletét.

- Ma, inkább közösségi házként funkcionál az épület. Fogadunk zarándokot is, de inkább a helyiek közösségi programjai valósulnak meg benne. Például itt készítettük fel a gyermekeket elsőáldozásra, bérmálkozásra, vagy itt vannak a most újra alakult Szentlászló Kórus próbái. Ők színesítik fellépéseikkel az egyházi ünnepeket. Ilyen szempontból meg kell említenem a Szent Veronika ifjúsági kórust is, akik a fiataloknak szóló miséken működnek közre. De, volt itt kispapok találkozója, tarthatnak összejövetelt az épületben a reformátusok az evangélikusok. Bármilyen programja van a közösségnek, civil szervezeteknek, itt helyet találnak. Befogadja a ház a nyári egyházi táborokat is, amik inkább napközis jellegűek. Van a házban csocsó és pingpongasztal is. Összeségében azt mondhatom, minden templomunk körül van egy alapközösség, amelynek tagjai mindenben részt vesznek, s egyre inkább bővül a körük. Minden templomunk látogatható és szívesen várjuk az elcsendesedni, imádkozni, lelkileg töltődni vágyó embereket – köszön el Páli Zoltán.